Csak a geográfiában jobban elmélyedők tudják, hogy mikor Raholca és Gotó között átszelik a Szlavón-szigethegységet, akkor nem a Papukban, hanem a Krndija-hegységben járnak. Ez az út a Kapovac és a Petrova-hegy közti Meda-hágóban éri el a legmagasabb pontját, amely alatt találjuk Raholca pravoszláv kolostorát. A Krndija nyugati határa a Kapovac és a Cesljakovacki-hegy közti nyereg, keleten belesimul a szerémségi síkba, míg délkeleten a Londžica folyó választja el a Dilj-hegységtől. A főleg 300 milliós metamorf kőzetből felépülő hegység legmagasabb pontja a már említett 792 méter magas Kapovac, amelynek tetején tévétorony és kilátó is áll. A csúcsot érinti a szlavón körtúra is, de jelzés nélküli erdei úton is felmászhatunk ide a Meda-hágóból.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcs.
Magasság: 792 m
Nyitva: 0–24
Megközelítés: a Meda-hágóból (3,2 km; 1 óra 15 perc; 212 méter szintemelkedés).
A Papuk dél felé futó gerincén ülő csúcs nem túl izgalmas hely, hisz be van erdősülve. Ellenben a csúcs alatti Tauber-sziklák megérik a fáradtságot. Tetejükről pompás kilátás nyílik a hegységre, és az alattunk lévő Velike várára.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcs.
Magasság: 667 m
Nyitva: 0–24
Megközelítés: Velikéről turistajelzésen (2,2 km; 1 óra 20 perc; 375 méter szintemelkedés).
A három csúcsból álló Maliscsák magyarra fordítva kisfiút jelent. A Papuk-hegység déli részének ikonikus csúcsáról remek kilátás nyílik a Pozsegai-medencére. Tetején kilátó, míg oldalában egy ingyenesen használható turista menedék áll. A Maliscsák-kunyhó mögött egy kis fakeresztet is találunk, amelyet II. János Pál emlékére állítottak horvát hegymászók. És ha már hegymászók: a hegy nyugati oldala a sziklamászók gyakorlóterepe.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcson álló kilátó.
Magasság: 732 m
Nyitva: 0–24
Megközelítés: Velikéről turistajelzésen (3,8 km; 1 óra 50 perc; 434 méter szintemelkedés).
A Papuk-hegység legmagasabb pontján bár katonai lokátor éktelenkedik, de ettől még meg lehet mászni. A 953 méter magas csúcs nyugat felé egy élesebb gerinccel szakad le, innen kiváló kilátópontok nyílnak déli irányba. A legrövidebb út a Velike és Darnóc közti útról indul, ha innen indulunk, az Ivacka glavát és az Uviraljka-barlangot is útba ejthetjük. A nyugati irányból próbálkozóknak Rajnai Richárd leírását és videóját ajánljuk indulás előtt.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcs.
Magasság: 953 m
Nyitva: 0–24
Megközelítés: a Papukon átkelő Velike és Darnóc közötti útról (5,3 km; 2 óra 10 perc; 338 méter szintemelkedés).
A Papuk-hegységből északra folyó Djedovica-patak völgyében kivételes természeti képződményekre, az egykor itt működött vulkán megkövesedett lávájából keletkezett bazaltoszlopokra lelhet a kiránduló. Az egykori kőbánya területét 1948-ban nyilvánították védetté. A legrégibb kőzetek kora a 70 millió évet is elérheti.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja az egykori bányaudvar.
Magasság: 269 m
Nyitva: 0–24
Megközelítés: Atyina felől.
A Jankovac-völgy és talán az egész Papuk-hegység legnépszerűbb látványossága a Szöcske-vízesés, ami nevéhez méltón 30 méter magasról szökdell lefelé a sziklákon. Szlavónia legnagyobb vízesése lenyűgöző mésztufa gátat épített a mészköves sziklákon. A Jankovac-patak a vízesés alatt találkozik a Kovács-patak vizével, hogy közös erővel tovább szaladva, pompás kanyont vájjanak maguknak a sziklák között.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a vízesés.
Magasság: 460 m
Nyitva: 0–24
Megközelítés: a Jankovac-vadászháztól 300 méter.
A Papuk leglátogatottabb turisztikai attrakciója kétség kívül a Jankovac-tó és környéke. A XVIII. századig német üveggyártók működtettek itt üveghutát, de a fa elfogyása után Jankovics József helyi földbirtokos az üveghuta helyén vadászkastélyt építtetett, majd pisztrángtenyésztés céljából két tavat ásatott ki. A vizet a sziklafalon keresztül vezettette el a Kovács-patakba, ezzel létrehozva a 36 méteres Skakavac‑, avagy Szöcske-vízesést. A Papuk Természetvédelmi Park jól kiépített turistaközpontjában egy méretes turistaház is a vándorok rendelkezésére áll. Ez volt egykor Jankovics József vadászháza. Innen indul a „grófi túraösvény”, ami rögtön a festővászonra való pisztrángos tavak partjára vezet. Felette a hegyoldalból a Jankovac-patak bugyog elő, hogy csermelyként induljon hosszú útjára. Nem véletlen, hogy ez az idilli környezet megihlette a völgy névadóját, Jankovics József grófot, aki ezen a vad vidéken talált otthonra, s ez a zug lett végső nyughelye is. Sírja a hegyoldalban lévő barlangban látható.
Egy másik, legendás barlang is nyílik a hegyoldalban: „A monda is körülfonta ágasbogas szálaival Jankovac nevét, de nem rózsás mesebeli fényt szőtt köré, hanem a török korszak hadi emlékeiből növekedve, Bojanió Makszimnak, a merész hajdúnak hősi tetteit vonta be dicsérettel. 12 évig élt egy barlangban Jankovac közelében a nélkül, hogy kézre került volna, mert a nép segítette a hajdúkat, mint a szabadság előharcosait. De végre ütött az ő órája is, mikor üldözőivel dacolva, be merészkedett lépni a közel faluba, a hol meglepték és agyonlőtték.” (Hodinka Antal: Pozsega és vidéke, 1901)
A Gróf-ösvény innen az “üvegesek temetőjéhez” vezet, itt temetkeztek a Jankovac-völgy első lakói, a 18. században ideköltöző német üveggyártó mesterek. A temetőtől a völgy legszebb látnivalójához, a Skakavac-vízeséshez vezet az ösvény, majd onnan vissza a rajthelyhez.
A Jankovac-völgyben a sorompónál belépőt kell fizetni, készpénz legyen nálunk. A belépő hétköznap 1 euro/fő, hétvégén és ünnepnap 2 euro/fő, 7 éven aluliaknak ingyenes.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Jankovics József végső nyughelyéül szolgáló barlang.
Magasság: 561 m
Nyitva: bár a barlang ráccsal van lezárva, de a Gróf-túraösvény 0–24-ben látogatható
Megközelítés: a Grófi túraösvényen (680 m; 20 perc; 83 m szintemelkedés). Amennyiben körbemennénk a Grófi túraösvényen, az 2 km és kb. 1 órás út 175 méter szintemelkedéssel.
A Papuk csúcsai még az ősi Pannon-tengerből emelkedtek ki, valóságos szigetekként. A bükkösökkel borított hegyvidéken jó néhány kilátót találni. Ilyen hely a Nevoljas is, amely alatt egy menedékház is van. A Nevoljas-nyeregből lehet megközelíteni, ahol az 1991-es harcok hősi halottainak emlékműve áll.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a kilátó.
Magasság: 739 m
Nyitva: 0–24
Megközelítés: a Papukon átkelő Velike és Darnóc közötti útról (1,3 km; 30 perc; 15 méter szintemelkedés).
„Kilátópontokban a hegység szűkölködik, de van gyönyörű erdeje s az erdőben Isten legdrágább ajándéka: „tiszta lég, melytől a láb erőt kap s a léleknek szárnya nő.” (Déry József)
Valóban kevés kilátópontot találni a Papukban, de a központjában fekvő Ivacka glava megéri a fáradtságot. Remek kilátás nyílik innen a szomszédos főcsúcsra, a Papukra, de jó időben észak felé a dunántúli hegyek is feltűnnek.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a hegycsúcs.
Magasság: 913 m
Nyitva: 0–24
Megközelítés: a Papukon átkelő Velike és Darnóc közötti útról (2,5 km; 1 óra; 175 méter szintemelkedés).
