Koron­dot faze­kas­sá­ga tet­te világ­hí­rű­vé, mivel alap­anya­ga maga a föld, és Sóvi­dék egy­ben az agyag orszá­ga is. Főut­cá­ja men­tén állan­dó kira­ko­dó­vá­sár jel­zi a helyi hagyo­má­nyok és nép­mű­vé­szet tovább­élé­sét. A koron­di­ak évszá­za­dok óta fog­lal­koz­nak agyag­mű­ves­ség­gel, de hírük csak a 20. szá­zad ele­jén ter­jedt el a nagy­vi­lág­ban. A míves kerá­mi­ák mel­lett Koron­don érté­ke­sí­tik a kör­nyék fűz­fa­vessző­ből készült esz­kö­ze­it és farag­vá­nya­it is. Ma a tele­pü­lé­sen közel ötez­ren élnek faze­kas­ság­ból.

Az erdé­lyi só fővá­ro­sa Parajd, de Euró­pa egyik leg­gaz­da­gabb sóle­lő­he­lye is. A bányát nem­csak turis­ták láto­gat­ják, de a lég­úti meg­be­te­ge­dés­ben szen­ve­dő­nek is kivá­ló terá­pi­ás lehe­tő­sé­get nyújt a föld alat­ti hatal­mas csar­no­kok szá­raz, sópo­ros leve­gő­je. Parajd kör­nyé­kén már évez­re­dek óta folyik a só kiter­me­lé­se, de az itt fel­lel­he­tő tar­ta­lék még min­dig több mint száz évig biz­to­sít­hat­ná Euró­pa tel­jes szük­ség­le­tét. A föld alá elő­ször a 18. szá­zad­ban eresz­ked­tek a bányá­szok, addig csu­pán fel­szí­ni fej­tés­sel fog­lal­koz­tak. A bányá­ban öku­me­ni­kus sótemp­lom, vala­mint egye­dül­ál­ló módon bor­pin­ce is talál­ha­tó.