Torna vára

A tornai medence egykori őre ma már elhagyottan áll. Pedig volt idő, amikor még az egész vármegye székhelyeként tündökölt büszkén, a Szádelői-fennsík délkeleti nyúlványán.

Derenk

A maradék haza északi tájainak turisztikai gyöngyszemeit összekötő, több mint 1100 km hosszú kék túraútvonal karsztvidéki szakasza érinti az 1940-es években vadászterület céljából kiürített és elbontott község, Derenk maradványait is.

Éleskő vára

A 13. századi királyi erődítmény sorsa kísértetiesen hasonlít a detrekői váréhoz. Falaitól minden irányban pazar kilátás nyílik: Nyugatra a Kárpátokon túli síkság húzódik. Északra a Bukova-tó víztükre látható.

Detrekőváralja és vára

A Pálffyak régi uradalma. A falu feletti hegy 420 méteres csúcsán magasodó Detrekő középkori sziklavára évszázadokon át védte hazánkat a nyugatról betörő ellenség ellen.

Sokáig a Balassa család uralta. A 16. században nyomdájukat is ide költöztették, ahol nem más nyomtatta tucat számra könyveit, mint Balassi Bálint nevelője, a prédikátor-költő, Bornemissza Péter. A vár akkor dőlt romba, amikor az osztrákok 1707-ben legyőzték Ocskay László seregét.

Korlátkő vára

Az ezeréves vár nevét első birtokosáról Korláth Konrádról kapta. Korlátkő is a cseh utat őrizte és itt is olyan történelmi alakok tették le a névjegyüket, mint az Abák, Csák Máté, Stíbor vajda, a Pongrácz és az Apponyi családok. A 18. században végleg sorsára hagyták. Azóta porlanak falai és folytatja reménytelen küzdelmét az enyészet ellen.

Saskő vára

Meredek ormon áll Saskő egykori várának romja. Története a 14. századig nyúlik vissza. Nagy Lajos király idejében Vesszős mester volt Saskő ura; hat falut foglal el Selmecz bányavárostól, és Szobonya László saskői várkapitány 1352-ben királyi írott parancsra adta vissza az elkobozott falvakat a városnak. Zsigmond király e várat 1424-ben feleségének, Borbálának adja; majd a Lippay családé lett; utóbb Beatrix királyné Dóczy Orbánnak, a nagy tekintélyű egri püspöknek ajándékozta. A vár a Dóczyak birtokában maradt 1648-ig; ekkor a család kihalt és birtokaik a kincstárra szálltak. 1677-ben Thököly Imre foglalta el, majd a Rákóczi szabadságharc után az enyészeté lett.

Óvár – Sztrecsény mellett

A vár sorsa kísértetiesen hasonlít a Sztrecsényiéhez. A Balassa nemzetség építtette a 13. században egy meredek sziklaszirtre, az itt beszűkülő folyóvölgy ellenőrzésére. Az évszázadok alatt híres-neves magyar családok birtokolták, mígnem 1680-ban jött a császári haditanács, és leromboltatta.

Kővár vára

A várról már a 13. században készültek írásos feljegyzések. Ekkor még lovagvár volt, majd a század végén, Zsigmond király uralkodása alatt tovább építették. A 15. században épült az alsó és a középső vár. Annak idején bevehetetlen vár volt, majd a császáriak a Rákóczi-szabadságharc leverése után felrobbantották. Azóta csak a rom látható.

Sebes vára

A Kalota-havas lábánál, a Sebes patak melletti hegyormon fekszik. A vár egykor a völgyek felett őrködött, ma már elhagyatva áll.