Feketevár

Kisaranyos falu fölött emelkedve a meredek ösvény Feketevár romjaihoz vezet. A vár története a közeli aranymosó helyek tevékenységéhez kapcsolódok, valószínűleg a 13-14. században épült, és a 15. század folyamán már elpusztult.

Martonyi háromhegyi pálos kolostor

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok kolostorának romjait találjuk Martony közelében, az Aggteleki Nemzeti Parkban. A kolostorépítést 1344-ben kezdték meg a pálosok a helyi nemesi Tekes családdal egyetértésben. A szerzetesek egészen 1550-ig éltek a kolostor falai között.

Drezsnik

Egy árva lakótorony: ennyi maradt régi várából, pedig fénykorában a Kapela-hegység északi lejtőinek legnagyobb és legjelentősebb bástyája volt. Története ismerős: Drezsnik vármegyét a várral együtt 1323-ban Károly Róbert a Frangepánoknak adta, akiket Mátyás királyunk is megerősített birtokaikban. A 16. századtól a bosnyák határ menti védelmi rendszer része volt, de a sorozatos török támadásoknak nem sokáig tudott ellenállni. Ám amit a török sem tudott elpusztítani, azt megtette egy kereskedő: a 19. században megvásárolta, és nekikezdett lebontani, mit sem törődve az évszázados falakkal és a hely szellemével.

Modrus vára

Sólyomkő vára mellett a Frangepánok egyik legfontosabb birtokközpontja, egyben a vármegye névadó székhelye, Modrus volt. 1193-ban III. Béla Terzsán várát az egész vármegyével együtt a Frangepánok ősének, Vegliai Bertalannak adományozta. Erről a templomon emléktábla tanúskodik. Ám a vár alatti városból, ahol fénykorában 10 templom és paloták sokasága állt, semmi nem maradt. Aki emlékezni akar, a várhegyet kell megmásznia.

Szalánkemén

A tiszai torkolat őre, a rómaiak Acumincuma, a szerémségi Szalánkemén ősi vára romként áll a Duna melletti löszmagaslaton. A középkori királyi vár a 15. században volt Brankovics Györgyé, Hunyadi Jánosé, Corvin Jánosé majd királyi tulajdon is, mielőtt 1521-ben a török elfoglalta és megpecsételte sorsát.

De nem mindig a töröknek állt a zászló. 1691. augusztus 19-én történt ezen a nevezetes helyen, hogy a keresztény Szent Liga 80 000 főnyi serege súlyos vereséget mért a franciák által támogatott 100 000 főnyi török hadra. A véres csatában 20 000 török hagyta ott a fogát és itt adta az életét a hazáért Zrínyi Miklós egyetlen fia, Zrínyi Ádám is.

Ugocsa vára

Így szól a vár legendája: Sok-sok évszázaddal ezelőtt a református hitre tért Perényi Péter csodálatosan szép leánya, Ilka kíváncsiságában ellátogatott a ferencesek búcsújárására. Kankóvár kolostorában a híres törökverő, Kapisztrán János szent tetemét tették közszemlére. A szerzetesek a leányt, mint az új hit követőjét haragjukban a templom alatti verembe zárták. A Perényi-család hiába kereste a leányt, nem bukkant nyomára. Sok idő eltelt már, amikor egy koldus betévedt a kolostor templomába, s az ima után elaludt. Éjjel a föld alól jövő furcsa hangokra ébredt. Lejutva a verembe, felismerte a rabságába beleőrült Perényi Ilkát. A koldus meg sem állt a Perényi házig. A báró fegyvereseivel a ferenceseket leküzdve, kiszabadította leányát, a megháborodott Ilka azonban már senkit nem ismert meg, sőt, rövidesen meghalt. A feldühödött Perényi Péter elpusztította a kolostorvárat, mely azóta romokban hever.

Nyalábvár

Királyháza felett találjuk Nyalábvár romjait. A Borsa-nemzetség várának birtoklásáért egy évszázadon át pereskedtek a Drágffyak és a Perényiek. A huzavona végül 1506-ban a Perényiek sikerével végződött. Udvarukban valóságos tudósiskola működött. Itt talált menedéket a híres pozsonyi kanonok, Komjáthy Benedek is.

S ha már itt járt, az Úrnak 1532. esztendejében e falak között fordította magyar nyelvre Pál apostol leveleit, mely – miután Krakkóban kinyomtatták – az első magyar nyelven nyomtatott könyvként írta be magát a történelembe. Gyakori vendég volt a Perényiek várában Ilosvai Selymes Péter is, aki valószínűleg Nyalábvár könyvtárában bukkant a Toldi-mondára. Ugocsa vármegye hajdan legerősebb vára a Perényiek császár-ellenességének köszönhette végzetét. I. Lipót császár parancsára 1672-ben lerombolták.

Tovább élt, de nem kerülhette el végzetét a középkori kápolna sem. A „dicsőséges” szovjet hadsereg 1946-ban rombolta le. Ám 50 év sem telt el – mi az a vár 700 éves történetében, s a kápolna Kisboldogasszony tiszteletére újra felépült, hogy figyelmeztessen: a kommunizmus már csak egy szörnyű emlék, a hit azonban legyőzhetetlen, és örökké él.

A várdombról pazar a kilátás Királyházára és a szomszédos nagyszőlősi hegyekre.

Talmács vára

Az enyészeté lett a gyepűvédő besenyők ősi települése, Talmács vára is, ami egykor a szoros északi bejáratát őrizte, Nagy Lajos királyunk rendeletére. Azért érdemes feljönni töredékeihez, szembe nézni a múlttal és a Fogarasi-havasok vagy a Lator masszívumaival.

Talmácsnál folyik bele az Oltba a Cód pataka.

Hasadt-torony (Törttorony)

Az Olt partján a 15. században épülhetett a törökök ellen a Fekete-torony, amit a 17. századi romlása óta Halbesturm, vagyis Hasadt-torony néven emlegetnek.