Kővár (Kamengrad)

Kővár (Kamengrad)

A Papuk déli részén álló várrom története szinte kopírozza az összes szlavóniai vár történetét: a 14. században épül, fénykorát az 1400-as években éli; ekkor birtokolják a Thallóczyak és a Szapolyiak is. A 15. század közepén elfoglalja a török, emiatt a környékbeli lakosság elmenekül, akik helyére az oszmánok boszniai rácokat hoznak. A vár a török elleni felszabadító harcokban elpusztul, az 1702-es leírások szerint már rom. Mára benőtte a növényzet, de nem annyira, hogy impozáns részletei, a lőrések és tornyok ne repítsék vissza az erre járót a múltba.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a várrom.
Magasság: 595 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés:a Papukon átkelő D69-es út felől.

Dobrakutya vára

Dobrakutya vára

Elnézegetve Dobrakutya várának romjait, ki gondolná, hogy egykor micsoda élet zajlott falai között. 1335-ben említik először, ekkor a Papuk nyugati részének központja. Az erősséget Nagy Lajos királyunk adja a Horvátiaknak, később birtokolják a Nelipichek, a pécsi püspök, a kevendi Székelyek. A török 1542-ben foglalja el, utánuk pedig jön a már ilyenkor szokásos pusztulás. A romokat egy kis bércen találjuk Dobrakutyától keletre az erdőben.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a várrom.
Magasság: 324 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: a Dobrakutya melletti bányától a piros jelzésen (2,5 km; 55 perc; 135 méter szintemelkedés).

Szaplonca vára

Szaplonca vára

Szaplonca várából mára csak az öregtorony, néhány falcsonk és a déli fal maradt meg. Ami nem is csoda, hisz a török 1688-as kiűzése után már nem szolgált hadi célokat. Egy 1702-es leírás szerint már akkor rom volt. Pedig a 14. században épült vár olyan tulajdonosokkal büszkélkedhetett, mint a Cilleiek és a Garaiak. A török 1542-ben foglalta el, ráadásul olyan aga került az élére, aki addig zaklatta a környékbeli lakosságot, amíg az el nem vándorolt. Helyükre rácokat hurcoltak be Boszniából, ám ma már se török, se rácok, csak a csend és a béke honol a Papuk erdeiben.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a várrom.
Magasság: 393 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: Skodinovac felől a piros jelzésen (3 km; 1 óra 20 perc; 252 méter szintemelkedés).

Nekcse vára

Nekcse vára

Nekcse várának történetében 1608 nevezetes év volt. A Franjo Kolakovic és Antun Slavetic vezette szlavón felkelők ebben az évben ütöttek rajta Husszein pozsegai pasa csapatain Nekcse vára alatt. A felkelők töröknek öltözve, lesből támadtak a törökökre, akik közül 300-at le is vágtak. Husszein pasa azt hitte, hogy ellenfele, a nekcsei aga katonái hajtották végre a támadást, ezért azt bepanaszolta a budai pasánál, aki tárgyalás nélkül felakaszttatta az agát. A 14. század elején, az Aba nembeli Nekcsei Sándor építtette vár egyébként 1541-ben került török kézre. Mikor a környékbeli várak sorra szabadultak fel, 1687-ben a török őrség elhagyta a várat. Igaz, 1690-ben már újra ostromolta, de a támadást a keresztény őrség visszaverte. Mikor a török veszély elmúlt, jelentősége megszűnt. A sorsára hagyott várból mára csak egy torony maradt a Krindija-hegység egyik bércén, mely Bedemgrad néven őrködik a török háborúk emlékei felett.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a várrom.
Magasság: 402 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: a D53-as úttól a szlavóniai piros jelzésen (1,6 km; 45 perc; 163 méter szintemelkedés).

Vártető

Vártető

A Csomád-hegység északi részén fekvő Vártető igazi ínyenceknek való hely. Valószínű, hogy a hegységben túrázók csak elenyésző része jut el erre a vulkáni csonkakúpra, amelynek legmagasabb pontja 1079 méter. Az andezit dagadókúp meredek lejtőit hatalmas kőtengerek borítják.
“A délre néző romos kapun lépünk be a várudvarba. A várkapu bal oldalán még láthatók a kapubástya alapjai. Jobb oldalon egy hatalmas kőbe vésve látható az őr helye. A közel egy méter vastag és két méter magas várfal belső oldalán mély árok fut körbe. Valószínűleg innen termelték ki a fal építéséhez szükséges anyagot. A régészek szerint a mészhabarccsal rakott várfal kora középkori lehet, de a vár központjában vaskori település nyomai is felszínre kerültek. Az 1085 méter magas Vártetőn igen bővizű forrás található, még az 1947-es szárazság idején is ebből itatták az itt legelő állatokat. De a kúthoz más történet is kapcsolódik.
Mesélik, hogy az újtusnádi Tánczos Lázár és Kovács András feljött a Vártetőre vadászni. Megesteledtek, s a kút mellé tüzet tettek, szalonnát sütöttek. Miközben a nyársat forgatták, a tűz mellé ült egy kecske. A kecske a nyársra békát húzott, s azt sütögette, s közben a Tánczos és Kovács kenyerét békazsírral lecsepegtette. A két férfi nézett össze, de nem mertek egymáshoz szólani. Egyszer aztán Tánczos a puskáját elővette, és balkézzel a kecskét meglőtte. Úgy zúgott az erdő, úgy csattogtak a fák, hogy csak… A kecske egybe eltűnt. Másnap, amikor a vadászok jöttek haza, az erdőszélén a kecskét dögölve találták. Úgy tartották, hogy szellem, talán a kút, vagy a víz szelleme ült a tűz mellett, s a nyársra húzott békát verte hozza a vadászok szalonnájához. Még az is tartották, hogyha a Vártetőn jársz, akkor „a bocskort kösd a farcsokodra, mert ha nem, akkor a rézf… baglyok megreszetelnek”.
A Vártető nemcsak védelmi célokat szolgált, hanem kultikus hely is volt. Ezt igazolják a vár északnyugati sarkában található hatalmas kőtömbökbe vésve fennmaradt ősi írásjelek is, amelyek nagy része megtalálható a székely-magyar ábécében is. Erről a természetes oltárról szép kilátás nyílik az Alcsíki-medencére. Amikor még óriások lakták a várat, innen nézhették a tusnádi szántóvető embereket. Mert a tusnádi néphagyomány úgy tartja, hogy amikor az óriás megszomjazott, akkor az egyik lábát a Vártetőre, a másikat meg Büklentőtetőre tette, s úgy ivott az Oltból.” (Forrás: tusnadfurdo.ro)

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a hegycsúcs.
Magasság: 1079 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: Tusnádfürdőről a kék jelzésen, a Vártető alatti elágazástól a kék kör jelzésen (2,3 km; 1 óra 20 perc; 377 méter szintemelkedés).