Léta vára

Léta vára a 12-13. században épült. Főúri vár volt, ami a 16. században egy Habsburg-Báthory összetűzésben részben megsemmisült, majd egy Ghiczy János nevű főúr építette újjá. A romtól csodálatos kilátás nyílik a Gyalui-havasokra.

Salgó vára

A vidéken birtokos Kacsics nemzetség ősi erősségét a Szécsényiek, a Bebekek, később a Derencsényiek birtokolták. Közben Csák Máté és a husziták is megszállták, de legcsúfosabb eleste az 1554-es esztendőhöz kötődik, amikor a török harc nélkül, csellel vette be.

Bodza vára

A Király-hegyen nevezetes történelmi emlék, egy középkori magyar királyi erőd romjai porladnak. 1916-ban a II. Román Hadtest mintegy 3000 katonája tört be itt, ám a von Bellow tábornok vezette 89-es német osztag kiűzte őket Erdélyből. Az elesett osztrák–magyar és román katonákat közös tömegsírba temették.

A régi római úton haladva a Király-hegy egy másik romját, a sereg Lobkowitz János tábornok parancsára épített erőd maradványait ismerhetjük meg.

 

Krivádiai Perényi-torony

A Gyaluivári-dombon fekszik a krivádiai őrtorony. 1528-ban Perényi Péter építette vámszedés céljából.

Áprily-kút és Rapsonné vára

Szinte csak a Rapsonné várához igyekvő vándorok haladnak át Illyésmezőn. A falu fölött a hegyek legendáit a völgyek népéhez eljuttató Juhod-patakát követjük. Aztán kiérünk egy tág mezőre, ahol az Áprily-kút vízéből oltjuk szomjunkat. A természet nagy költője nagyon szerette és sokszor meg is énekelte a vidéket. Áprily ösvényén hatolunk be a napfényes bükkerdőbe, a vár gerincére.

Aki Rapsonné várához jön, ne várjon vaskos falakat, díszes maradványokat. Alig pár itt felejtett kődarab emlékeztet a lovagok korára. Rapsonné vára talán az Árpád-korban, a tatárjárás idején épült, a bucsini átjáró, a Kis-Küküllő völgye és Sóvidék védelmére, de úgy tartják, nem érte meg az Árpád-ház kihalását. Évszázadok óta hálni jár belé a lélek, mégis, hiába lettek már az enyészeté falai, legendái tovább hordozzák emlékét.

 

Attila-vár (Hegyes-tető és Rika sírja)

A Hegyes-tetőn található a keleti gyepűt védő régi erődítmények egyik újabb maradéka, az Attila-vár, amire már csak néhány törmelék és egy kincskereső árok emlékeztet. A monda szerint Attila hun nagykirály gyakran tanyázott itt és sokszor e várában gyűjtötte egybe harcosait. A Hegyes-tető lábánál, a Rika-patak partján múltuk egyik újabb darabja várja az errejárót. A legenda szerint Rika királyné befogatott hat tüzescsikót a hintajába. A szélnél is sebesebben hajtatott át a Rika erdején. Hirtelen egy megvadult bika száguldott szembe. A paripák megriadtak, a hintó felfordult. A királyné ott szörnyű halált halt. Nagy bánat borult Attila király udvarára, nagy bánat az egész országra. A hunok a várhegyről egy szirtdarabot gurítottak le, s ahol az megállt, oda ásták Réka királyné sírját, melyre aztán a sziklát emlékjelül felállították. Az a nagy kő most is ott hever a Rika patak partján.

Szklabinya vára

Szklabinya 13. századi eredetű várát a zólyomi ispán, Doncs mester építtette. A Révayak többször is megerősítették, átépítették, és oly naggyá tették, hogy a várkastély a 18. század közepéig Turóc vármegye székhelye volt. Aztán az új rend kiköltöztette innen az urakat, hogy végső pusztulását a második világháborús partizánharcok hozzák el.

Ghymes (Gímes) vára

A Tribecs nyúlványán, a festői szépségű Dúny dombon emelkedik Gímes várának romja. A várat Ivánka András, a Forgách grófi család őse építette, aki IV. Béla királyunk életét mentette meg a muhi csatában, s jutalmul Ghymes várát kapta. Husziták, törökök, felkelők pusztították az évek folyamán, de mindig újjáépítették, egy ideig a grófi család lakta, majd az enyészeté lett.

Tartód vára

A Nagy-Küküllő és Tartód összefolyásánál a kék jelzésen vezet az út Tartód várának hegyére. Ma már csak a várfalak maradványaival találkozhat az erre járó. A romokat fenyőerdő veszi körül.