Ika vára

Felsőcsernáton fölött, a Nagypatak és Ika-patak határolta sziklagerincen egy rég elfeledett vár magányos, Csonka-tornya emelkedik.

Kaszaváralja

A források szerint a várat a 13. században egy bizonyos Zsámboki Smaragdus ispán apja, Ajnárd építtette. Későbbi birtokosai, Csák Máté vagy Stíbor vajda neve már többet mond a Felvidéket járó turistának. Utolsó tulajdonosa Petrőczy István volt, aztán 1672-ben megérkezett a várak hóhérja, Heister tábornagy, és a földdel tette egyenlővé ezt az áldozatát is.

Keselőkő vára

A Nyitra völgye felett őrködik Keselőkő vára. Annak idején a Hont-Pázmány nemzetség tagjai építették a várat. Az évszázadok során leghosszabb ideig a Majtényi család uralta, egészen a Rákóczi-szabadságharcig, azóta már csak falai őrzik a dicső múlt emlékét.

Revistye vára

Búsan, borongósan kapaszkodnak a Madaras-hegység Garam mosta sasbércébe Revistye várának romfalai. Elfáradt már a régi küzdelmekben, s talán még jobban az évszázados nagy semmittevésben. Tudja jól, soha nem lesz már olyan daliás, mint a középkori ifjúságában. Mégis, jól esik az öregnek, ha egy-egy vándor meglátogatja és a régi időkről kérdezi. Revistye várát egykor Mátyás király özvegye adományozta Dóczi Orbán püspöknek.

Ahogy a régi várakat felfalják a modern idők, úgy kerül lassan rezervátumba a természetes élővilág is. A vár alatt kialakított parkban több mint 30 állatfaj él. 21 hektáros területen ismerhetjük meg a környék vadon élő állatait: őzeket, szarvasokat, vagy éppen muflonokat. De a hazánk tájain nem honos különlegességekkel is találkozhatunk. Nem mindennap láthat az ember példának okáért jávorszarvast. De kuriózumszámba megy a kaukázusi kecske is.

Krizba vára

A Persányi-hegység egyik sziklafokán a Várhegyen leli a vándor a Barcaság egyik őrének maradványait. A vár eredete kétséges, egyesek szerint a Német Lovagrend építette, így ez a híres Öltövényi vár. Egy másik elmélet szerint Hidvégi Nemes Mihály építette a 13. században, de vannak, akik azt állítják, hogy ez a vár egyike azon erődítményeknek, ahol a pogány magyarság védte magát a kereszténységgel szemben.

Krizba várának sziklaormáról egész Barcaság belátható.

Pogányvár (Felcsík)

A Galusa-tető vagy más néven Rákosi-Hargita főcsúcsának keleti oldalán, a Várpatak és a Szilas patak közötti kimagasló szirten porladoznak Pogányvár romjai. A név ködbe vesző múltat sejtet. A székely emlékezet szerint a tető az ősi magyar hitvilágot őrző rabonbánoknak volt az egyik kultuszhelye. A vár a középkorban a székely határvédelmi rendszer része lehetett. A 15. századig lakták, majd a császáriak lerombolták.

Oroszlánkő

Hasonlóan a lednici várhoz, egykoron az oroszlánkői is hazánk nyugati határát védte. Oroszlánkő tatárjárás után épült várának története is Csák Mátéval kezdődik és a Rákóczi szabadságharc bukásával végződik. Közben azért történt itt egy s más hőskölteménybe illő vitézi cselekmény. Példának okáért az oroszlánkői család utolsó férfitagja, Miklós, amikor tatár rabságban összeláncolt lábakkal együtt raboskodott hű szolgájával, Bugyás Andrással, az saját lábát vágta le, hogy megszabadítsa urát.

Lednic

A Fehér-Kárpátok gerince tele van egykori erősségekkel. Egyik tagja a lednici vár, melyet ma már csak romjaiban csodálhatunk meg. Érdekessége, hogy a vár a sziklafal köré épült, így egykoron a falba vájt folyosón lehetett a vár egyik végéből a másikba jutni. Ez az a keskeny grádics, ahova éjjelenként a lednici fehér asszony szelleme visszajár. Éppen eljegyzése napján kívánta meg a várúr, elhurcoltatta a várba, ám szép Katalin fehér ruhába öltözött, megszökött és a várfalról a mélybe vetette magát…

Ilyesféle történetekkel terheltek Lednic várának falai. A Csák nemzetség 13. századi erőssége Csák Máté halála után királyi kézre került, majd több gazda után 1526-ban a Podmaniczkyaké lett, akik a haza és a Vág völgye védelméül szolgáló erősséget rablóvárrá züllesztették. Nekik még kijárt a királyi kegyelem, de miután az ő bűnös útjukra lépett az újabb birtokos, Telekessy uram is, 1601-ben bizony szó szerint elvesztette a fejét. Aztán a 17. században jöttek a Rákócziak, harcolni a hazáért és szabadságért, jutalmul várukat 1710-ben a császáriak lerombolták.

Szilágycseh és Cseh vára

Szilágycseh mellett a dombon alussza örök álmát Cseh vára. Az Árpád-kori erősséget fénykorában, a XV. század környékén Tövishát fő urai, a Jakcsok, majd a Drágffyak bírták. Később a Báthory, a Gyulafi, majd a Kapi családok uradalma lett. A török időkben végvári szerepe volt, majd a 18. században jöttek a Bornemisszák és a vár helyére udvarházat építettek. Aztán a nagy sötét üresség költözött be a kastélyba és fel is emésztette falait. Néhány gazdátlan, bús düledék és egy reneszánsz kút töredéke: ennyi maradt a régi dicsőségből.

A régi mezőváros, Szilágycseh legszebb látnivalói az épületek. Ilyen az egykori Járási Bíróság épülete, vagy a bank, ami Észak-Erdély visszatértekor Úri Kaszinóként üzemelt.

A falu református temploma a 16. század elején épült, a Drágffy család nevéhez kötődik.