A gyep­ha­va­son fek­szik Csűr­kös­me­ző, amely­nek köze­pén az Erdé­lyi Kár­pát Egye­sü­let újjá­épí­tett mene­dék­há­za vár­ja a meg­fá­radt ván­dort. A házat az Egye­sü­let Négy­fa­lu­si Osz­tá­lya tart­ja kar­ban.

A Nagy­kő-havas csú­csa Kár­pát-kanyar egyik leg­pom­pá­sabb kilá­tó­he­lye. A szél­ró­zsa min­den irá­nyá­ba varázs­la­tos a pano­rá­ma.

A XIX. szá­zad­ban fel­len­dü­lő ter­mé­szet­já­rás 1880-ban nyert szer­ve­zett for­mát, ami­kor szász turis­ták Nagy­sze­ben­ben meg­ala­kí­tot­ták a Sieben­bür­g­is­cher Kar­pa­ten Vere­int. Az egye­sü­let hamar fel­vi­rá­goz­tat­ta a dél-erdé­lyi turis­ta­éle­tet. Aztán jött 1945, s az új hata­lom tör­vé­nyen kívül helyez­te az SKV‑t, mene­dék­há­za­it pedig álla­mo­sí­tot­ta. Fél évszá­za­dos kény­szer­szü­net után Sze­ben­ben, majd Bras­só­ban is újjá­ala­kult a szá­szok Kár­pát Egye­sü­le­te, sőt, itt a Keresz­tény-hava­son még egy­ko­ri mene­dék­há­zu­kat, a Juli­us Röm­er hütt­ét is sike­rült vissza­sze­rez­ni­ük.

A mene­dék­ház­tól alig fél­órás túra vezet a Keresz­tény-havas csú­csá­ra, aho­vá kike­rül­tek a turis­tá­kat tájé­koz­ta­tó táb­lák. Innen gyö­nyö­rű pano­rá­ma nyí­lik a Bucsecs­ra, a Baj-havas­ra, Nagy­kó-havas­ra, Csu­kás­ra, a hát­tér­ben pedig a Bar­ca-mező, a Bodo­ki-hava­sok és a Per­sá­nyi-hava­sok nyúj­ta­nak cso­dá­la­tos lát­ványt.

A Bucsecs-csúcs után a Fehér-kő hava­sa maga­so­dik, kilá­tás­sal a pat­kó­ra.

A csúcs­ról gyö­nyö­rű lát­vány tárul elénk. Innen lát­ha­tó a Buk­soj-csúcs. E csú­cso­kon és gerin­ce­ken húzó­dik az ezer­éves határ.