Kapovac

Kapovac

Csak a geográfiában jobban elmélyedők tudják, hogy mikor Raholca és Gotó között átszelik a Szlavón-szigethegységet, akkor nem a Papukban, hanem a Krndija-hegységben járnak. Ez az út a Kapovac és a Petrova-hegy közti Meda-hágóban éri el a legmagasabb pontját, amely alatt találjuk Raholca pravoszláv kolostorát. A Krndija nyugati határa a Kapovac és a Cesljakovacki-hegy közti nyereg, keleten belesimul a szerémségi síkba, míg délkeleten a Londžica folyó választja el a Dilj-hegységtől. A főleg 300 milliós metamorf kőzetből felépülő hegység legmagasabb pontja a már említett 792 méter magas Kapovac, amelynek tetején tévétorony és kilátó is áll. A csúcsot érinti a szlavón körtúra is, de jelzés nélküli erdei úton is felmászhatunk ide a Meda-hágóból.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcs.
Magasság: 792 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: a Meda-hágóból (3,2 km; 1 óra 15 perc; 212 méter szintemelkedés).

Lapjak

Lapjak

A Papuk dél felé futó gerincén ülő csúcs nem túl izgalmas hely, hisz be van erdősülve. Ellenben a csúcs alatti Tauber-sziklák megérik a fáradtságot. Tetejükről pompás kilátás nyílik a hegységre, és az alattunk lévő Velike várára.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcs.
Magasság: 667 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: Velikéről turistajelzésen (2,2 km; 1 óra 20 perc; 375 méter szintemelkedés).

Maliscsák

Maliscsák

A három csúcsból álló Maliscsák magyarra fordítva kisfiút jelent. A Papuk-hegység déli részének ikonikus csúcsáról remek kilátás nyílik a Pozsegai-medencére. Tetején kilátó, míg oldalában egy ingyenesen használható turista menedék áll. A Maliscsák-kunyhó mögött egy kis fakeresztet is találunk, amelyet II. János Pál emlékére állítottak horvát hegymászók. És ha már hegymászók: a hegy nyugati oldala a sziklamászók gyakorlóterepe.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcson álló kilátó.
Magasság: 732 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: Velikéről turistajelzésen (3,8 km; 1 óra 50 perc; 434 méter szintemelkedés).

Papuk-csúcs

Papuk-csúcs

A Papuk-hegység legmagasabb pontján bár katonai lokátor éktelenkedik, de ettől még meg lehet mászni. A 953 méter magas csúcs nyugat felé egy élesebb gerinccel szakad le, innen kiváló kilátópontok nyílnak déli irányba. A legrövidebb út a Velike és Darnóc közti útról indul, ha innen indulunk, az Ivacka glavát és az Uviraljka-barlangot is útba ejthetjük. A nyugati irányból próbálkozóknak Rajnai Richárd leírását és videóját ajánljuk indulás előtt.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcs.
Magasság: 953 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: a Papukon átkelő Velike és Darnóc közötti útról (5,3 km; 2 óra 10 perc; 338 méter szintemelkedés).

Nevoljas

Nevoljas

A Papuk csúcsai még az ősi Pannon-tengerből emelkedtek ki, valóságos szigetekként. A bükkösökkel borított hegyvidéken jó néhány kilátót találni. Ilyen hely a Nevoljas is, amely alatt egy menedékház is van. A Nevoljas-nyeregből lehet megközelíteni, ahol az 1991-es harcok hősi halottainak emlékműve áll.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a kilátó.
Magasság: 739 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: a Papukon átkelő Velike és Darnóc közötti útról (1,3 km; 30 perc; 15 méter szintemelkedés).

Ivacka glava

Ivacka glava

„Kilátópontokban a hegység szűkölködik, de van gyönyörű erdeje s az erdőben Isten legdrágább ajándéka: „tiszta lég, melytől a láb erőt kap s a léleknek szárnya nő.” (Déry József)

Valóban kevés kilátópontot találni a Papukban, de a központjában fekvő Ivacka glava megéri a fáradtságot. Remek kilátás nyílik innen a szomszédos főcsúcsra, a Papukra, de jó időben észak felé a dunántúli hegyek is feltűnnek.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a hegycsúcs.
Magasság: 913 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: a Papukon átkelő Velike és Darnóc közötti útról (2,5 km; 1 óra; 175 méter szintemelkedés).

Vártető

Vártető

A Csomád-hegység északi részén fekvő Vártető igazi ínyenceknek való hely. Valószínű, hogy a hegységben túrázók csak elenyésző része jut el erre a vulkáni csonkakúpra, amelynek legmagasabb pontja 1079 méter. Az andezit dagadókúp meredek lejtőit hatalmas kőtengerek borítják.
“A délre néző romos kapun lépünk be a várudvarba. A várkapu bal oldalán még láthatók a kapubástya alapjai. Jobb oldalon egy hatalmas kőbe vésve látható az őr helye. A közel egy méter vastag és két méter magas várfal belső oldalán mély árok fut körbe. Valószínűleg innen termelték ki a fal építéséhez szükséges anyagot. A régészek szerint a mészhabarccsal rakott várfal kora középkori lehet, de a vár központjában vaskori település nyomai is felszínre kerültek. Az 1085 méter magas Vártetőn igen bővizű forrás található, még az 1947-es szárazság idején is ebből itatták az itt legelő állatokat. De a kúthoz más történet is kapcsolódik.
Mesélik, hogy az újtusnádi Tánczos Lázár és Kovács András feljött a Vártetőre vadászni. Megesteledtek, s a kút mellé tüzet tettek, szalonnát sütöttek. Miközben a nyársat forgatták, a tűz mellé ült egy kecske. A kecske a nyársra békát húzott, s azt sütögette, s közben a Tánczos és Kovács kenyerét békazsírral lecsepegtette. A két férfi nézett össze, de nem mertek egymáshoz szólani. Egyszer aztán Tánczos a puskáját elővette, és balkézzel a kecskét meglőtte. Úgy zúgott az erdő, úgy csattogtak a fák, hogy csak… A kecske egybe eltűnt. Másnap, amikor a vadászok jöttek haza, az erdőszélén a kecskét dögölve találták. Úgy tartották, hogy szellem, talán a kút, vagy a víz szelleme ült a tűz mellett, s a nyársra húzott békát verte hozza a vadászok szalonnájához. Még az is tartották, hogyha a Vártetőn jársz, akkor „a bocskort kösd a farcsokodra, mert ha nem, akkor a rézf… baglyok megreszetelnek”.
A Vártető nemcsak védelmi célokat szolgált, hanem kultikus hely is volt. Ezt igazolják a vár északnyugati sarkában található hatalmas kőtömbökbe vésve fennmaradt ősi írásjelek is, amelyek nagy része megtalálható a székely-magyar ábécében is. Erről a természetes oltárról szép kilátás nyílik az Alcsíki-medencére. Amikor még óriások lakták a várat, innen nézhették a tusnádi szántóvető embereket. Mert a tusnádi néphagyomány úgy tartja, hogy amikor az óriás megszomjazott, akkor az egyik lábát a Vártetőre, a másikat meg Büklentőtetőre tette, s úgy ivott az Oltból.” (Forrás: tusnadfurdo.ro)

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a hegycsúcs.
Magasság: 1079 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: Tusnádfürdőről a kék jelzésen, a Vártető alatti elágazástól a kék kör jelzésen (2,3 km; 1 óra 20 perc; 377 méter szintemelkedés).