Vidalykő

Vidalykő

Nevezik Tőgy-csúcsnak és Vida-tetőnek is az Aranyos fölött emelkedő 1285 méteres mészkőszirtet, ahonnan nem mindennapi kilátás tárul a látogató elé. Az Aranyoson túl a Gyalui-havasok, kissé délebbre az Erdélyi-érchegység vonulatai emelkednek, míg kelet felé a szomszédos Ordaskő gerince húzódik. A csúcs északi oldalának lejtőin találjuk a híres vörösfenyő rezervátumot, amely jégkorszaki reliktum.

A csúcs megközelítése:
Torockóról a piros, a kék kereszt, majd a piros kör jelzésen 10 km, 1000 m szintemelkedéssel.
Torockószentgyörgyről a kék kereszten, majd a piros körön 6,5 km, 750 m szintemelkedéssel.
Vidalyból a kék kereszten, majd a piros körön 5,7 km, 860 m szintemelkedéssel.

Ordaskő

Ordaskő

Mesélik, hogy 1981. május 13-án, a környék férfilakossága felvonult egy televízióval az Ordas-kőre, hogy ott szurkolja ki a Magyarország – Románia labdarúgó világbajnoki selejtezőn a magyar győzelmet. Minden bizonnyal Fazekas László is tudja, mennyi erdélyi magyarnak okozott boldogságot a 18. percben szerzett győztes gólja. Ez is eszünkbe jut a hófehér sziklák tarkította mészkőgerincen, amelynek legmagasabb pontja 1250 méterrel van a tenger szintje felett. Ami a kilátást illeti, innen kiválóan mutatja magát a szemközti Székelykő, de a túloldali Vidalykőre és a Kőközi-szorosra is szép a kilátás.

Turistaút nem vezet az Ordaskőre, de a Torockószentgyörgy felől érkező kék keresztről több ösvény is leválik, amely a csúcsra megy.

Sólyomkő

Sólyomkő

A Pieninek mészkővilágában alapvetően az Okraglica-csúcsra, a dunajeci tutajozásra, a Vöröskolostorra és Nedec várára koncentrál az utazó, ám aki a Dunajec víztükréről megcsodálja a Sólyomkő szikláját, érez némi késztetést, hogy onnan is megcsodálhassa a Dunajec-áttörést és a Pieninek hegyvilágát. Legalábbis bennünk megvolt ez a késztetés, így körbementünk a lengyel Kroscienko nad Dunajcemre, és onnan a zöld jelzésen másfél óra alatt felmásztunk a Pieninek főútvonalára, a kék jelzésre, amelyen már csak egy kicsit kellett sétálni a nem mindennapi kilátásért.

Erdős felől is fel lehet jönni a csúcsra, ám ott van egy kompátkelés is, amely azonban csak áprilistól októberig működik. Komp alatt egy tutajt kell érteni, amely a Kace-barlang alatt vár ránk a nyári időszakban. A túloldalon a kék jelzésen egy óra alatt érhetünk fel a Sólyomkőre, amely a semmi ágán lógó viharvert fenyőjéről is ismert.

Magas-szikla

Magas-szikla

Nem illik úgy hazamenni egy hegységből, hogy nem jártunk legmagasabb pontján. Valahogy így voltunk a Pieninek csúcsával, az 1050 méteres Magas-sziklával is, amelyet több úton is meg lehet közelíteni. A legegyszerűbb Nagymajor felől meghódítani, ahonnan 1 óra alatt jutunk fel, miközben 400 méter szintemelkedést győzünk le. A lengyel oldalon lévő, szép sziklaalakzatairól is nevezetes Jaworkiból is egy óra alatt lehet felérni, szintén zöld jelzésen. Érdemes azonban egy fél napot is rászánni a hegycsúcsra, amely mégis csak az ezeréves magyar-lengyel határ egyik ikonikus pontja. Ez esetben indulhatunk Erdősből, Hársádból vagy Nagyhársasból is. A Pieninek ezen a déli oldalán már megszelídül, kevésbé jellemzők a vad mészkőszirtek, inkább juhnyájakat látunk legelészni a gyephavas hegyháton. Odafentről egész Pazar kilátás tárul elénk: jó idő esetén nem csak a Pieninek, vagy a szomszédos hegységek tárulnak elénk, hanem a Szepesi-Magura mögötti Magas-Tátra is.

Holló-kő (Pieninek)

Holló-kő (Pieninek)

A Pieninek egyik legszebb kilátást nyújtó hágójában, az Erdős és Nagyhársas közti átjáróban szemlélődve látványos sziklaszirten akadhat meg az utazó szeme. Északi irányban a hazánk egykori természetes határát alkotó Kis-Pieninek főgerince húzódik, melynek jellegzetes, várromra emlékeztető mészkőorma, a Holló-kő kiemelkedik a hegység lankás hullámaiból. A helyi mondavilág úgy tartja, a Holló-kő alatt rejtegetik a Vöröskolostorba vezető kereskedelmi úton összerabolt kincseket.

Amennyiben ennek utána akarunk járni, a hágóból a sárga jelzésen egy óra alatt érhetjük el a főgerincet, amelyen balra fordulva mászhatjuk meg a festői sziklát. Turistajelzés nem vezet a 843 méter magas csúcsra, amely északi irányba 50 méteres sziklafallal szakad le. A csúcsról északi irányba, a Korona-hegy felé nyílik szép kilátás, de ha teljes panorámát szeretnénk, akkor a szomszédos Magas-hegyet (900 m) is érdemes megmászni.

Kis-Viszoka

Kis-Viszoka

„S ha felérünk a tetőre, ha elsüllyed a mélyben a hétköznapok világa, ha a melegebben zengő napsugarak elűzik lelkünk árnyait s tekintetünk büszke örömmel öleli magához a hegyek tengerét s a párába vesző messze síkot egyaránt: úgy érezzük, hogy mégis csak ez a legigazibb Tátra, a turisták Tátrája.” Nyugati irányban a Tengerszem-csúcs és a Tátra-csúcs, délre a Gerlachfalvi-csúcs, délkeletre a Nagyszalóki és a Bibircs, keletre a Nagy-Tarpataki-völgy, a Lomnici-csúcs, a Jég-völgyi-csúcs, a Fecske-torony… Schermann Szilárd tátrai gondolatait visszhangozza lelkünk a Kis-Viszoka 2428 méteres csúcsán, miközben a páratlan kilátást szemléljük.

A három völgy (Felkai-, Nagy-Tarpataki- és Poduplaszki-völgy) találkozási pontján magasodó népszerű csúcs egyike annak a hétnek, amely szabadon látogatható a Tátrában. Hírneve a Magas-Tátra középpontjában elfoglalt helyének köszönhető, és az sem mindegy, hogy viszonylag könnyen elérhető: a zöld jelzéssel Tátraszéplakról 4 óra alatt érhető el a Felkai-völgyön a Lengyel-nyereg, ahonnan a sárga jelzéssel 45 perces meredek kapaszkodó után érünk fel a csúcsra. Persze jöhetünk Ótátrafüredről a Nagy-Tarpataki-völgyön és a Rovátka-hágón keresztül is, de akkor majd 7 órás úttal számoljunk. És jöhetünk északról, Lysza Polana felől is a Poduplaszki-völgyön, ez esetben 6 órás út vár ránk. Bármelyik utat is válasszuk, a Kis-Viszoka nyújtotta kilátás nem fog csalódást okozni.

Simonka-csúcs

Az ősbükkösök rengetegében vezet a sárga jelzésű ösvény. A Grimov Laz nyereg érintésével érjük el a vonulat legmagasabb csúcsát, a Simonkát.

Túra a Sárkány-csúcsra

A Visói-havasok formakincse is igazolja, mennyire változatos táj fogadja az ide látogatót. Amíg a Toronyága tömbje vulkáni eredetű, addig a Sárkány-csúcs mészkőből épül fel, amit a gallérján előbukkanó jellegzetes fehér szirtek is jeleznek.

De ami a Sárkányra vezető túrát igazán felemelővé teszi, az a déli szomszédvár, a Radnai-havasok látványa. A Visó-völgyén túli hegység felhőkarcoló sziklaormaival, az Ünő-kőtől a Horthy csúcsig húzódó főgerincével egészen lenyűgöző paravánul szolgál. Az Ünő-kő éles orma talán erről az oldalról a legmarkánsabb.

Az utat törpefenyők nehezítik. Ha valaki úgy dönt, hogy hátat fordítva a Radnai-havasoknak, a délkeleti végéből, a Borsai-hágóból lát neki a Máramarosi-havasok bejárásának, egyből egy impozáns, de vad és áthatolhatatlan hegytömbbe ütközik. Akárhogy is nézzük, épp ez az érintetlenség és feltáratlanság az értéke és szépsége ennek a hegységnek.

Vulkán-csúcs, Ordas-kő

Útban a csúcs felé, már a Vulkán-hágóról is remek kilátások kísérnek az Érchegység környező hegycsoportjaira. Az előtérben a Verespataki-hegycsoport kérkedik a hatalmas Detunátákkal. Háttérben a Gyalui-havasok is előtűnnek. A szomszédos Bihar-gerinc is ideköszön, központjában a Nagy-Biharral.

A mészkőszirteket megmászva csodás kilátás tárul elénk a környező hegyek felé.