Archives

Nagy-Rozsutec csúcs

1610 m maga­san fek­szik. A csúcs­ról cso­dá­la­tos kilá­tás nyí­lik a kör­nye­ző hegyek­re.

Vigyázó-csúcs

1836 m magas, az erdé­lyi Szi­get­hegy­ség máso­dik leg­ma­ga­sabb pont­ja. A csú­cson mete­o­ro­ló­gi­ai állo­más áll. A nép­hit sze­rint itt, a Vigyá­zón maga az öreg­is­ten lakik, s a gara­bon­ci­ás, aki hosszú bot­já­val jeget suhog­tat arra, aki­re meg­ha­rag­szik. A Vigyá­zó remek kör­pa­no­rá­má­val ren­del­ke­zik

Öreg-Kócs

1608 m magas, tisz­ta idő­ben fes­tői kilá­tás nyí­lik a kör­nye­ző hegyek­re-völ­gyek­re.

Rózsahegy

A Lip­tói-meden­ce nyu­ga­ti felén, a Nagy-Fát­ra és a Kócs-havas között, a Vág folyó part­ján fek­szik Rózsa­hegy. Ide­á­lis kiin­du­ló­pont a kör­nye­ző hegyek bejá­rá­sá­ra. A város­há­za épü­le­te és a város­ké­pet meg­ha­tá­ro­zó 14. szá­za­di góti­kus Szent And­rás-plé­bá­nia­temp­lom gaz­dag múlt­ról tanús­ko­dik. A kis­vá­ros nevét annak köszön­he­ti, hogy a 13. szá­zad­ban szász bányá­szok egy vad­ró­zsá­val benőtt dom­bon ala­pí­tot­ták. Volt idő, ami­kor Rózsa­hegy a magyar szent koro­ná­nak is mene­dé­ket nyúj­tott.

Csicsói-Hargita

Innen cso­dás kilá­tás nyí­lik a hegy­ka­réj kiemel­ke­dé­se­i­re: a Mihály­ha­vas­ra; a Mada­ra­si; a Ráko­si; és a Madé­fal­vi Har­gi­tá­ra.

Madarasi-Hargita

A Tün­dér­kert koro­ná­ja a Mada­ras. A tetőt a magyar közös­sé­gek kereszt­jei és kop­ja­fái éke­sí­tik. A kör­nyék turis­ta­köz­pont­ja a Mada­ra­si-Mene­dék­ház.

Szép-havas (Csíki-havasok)

A Szép-hava­son is egy kápol­na rom­jai talál­ha­tók, egy­ko­ri búcsú­já­ró hely, ahol a mold­vai csán­gók és az erdé­lyi magya­rok talál­koz­tak. Ma az erdé­lyi Szép-havas Egye­sü­let mun­kál­ko­dik azon, hogy a romok­nál emlék­hely épül­hes­sen.

Pogány-havas (Csíki-havasok)

Őstör­té­ne­tünk­re oly jel­lem­ző, hogy a Pogány­nak neve­zett hava­son a gyu­la­fe­hér­vá­ri római kato­li­kus főegy­ház­me­gye 1000 éves ala­pí­tá­sá­nak emlé­ké­re áll fake­reszt, ami­nek fel­ira­ta a magyar­ság ősi Krisz­tus-hité­re emlé­kez­te­ti a ván­dort, aki innen meg­cso­dál­hat­ja a Nagy-Hagy­más mész­kő­szik­lá­it, vala­mint a Tar-kő havast és a gyi­me­si tájat is.

Hóvár

Hóvár

A Fehér-Tisza völ­gyé­ben elte­rü­lő hegy­vi­dé­ki ruszi­nok lak­ta tele­pü­lé­se­ket, Nyi­last, Vid­rás­pa­ta­kot, Tisza­bog­dányt és Lápos­me­zőt érint­ve köze­lít­he­tő meg a Csor­na­ho­ra-hegy­ség főge­rin­ce. A Hover­la patak völ­gyé­ben fel­fe­lé, a Hover­la-nye­reg­től mere­dek emel­ke­dőn érhe­tő el az egész Észak­ke­le­ti-Kár­pá­tok leg­ma­ga­sabb csú­csa, a Hóvár. A legen­dás csúcs Kár­pát­al­ja 1939-es vissza­csa­to­lá­sa után Észak-Erdély vissza­té­ré­sé­ig, Magyar­or­szág leg­ma­ga­sabb csú­csa volt.