Az Alacsony-Tátra legmagasabb pontja. Inkább sziklás, így ez a csúcs hasonlít a legjobban a Magas-Tátrához. Innen gyönyörű gleccserkatlanokat láthat a vándor.
Archives
Chopok-csúcs
Az Alacsony-Tátra második legmagasabb csúcsa. Innen tiszta időben körbetekintve szinte a Felvidék összes csúcsa látható.
Szitnya
1009 m magas. A Szitnyát a hagyomány szerint még a XVI. században is Attila hegyének nevezték. A hegység korai népszerűségét jelzi, hogy a sziklák fölötti csúcson még 1727-ben Koháry Miklós herceg építtetett pavilont, s miután az villámcsapás folytán elpusztult, később Coburg Fülöp herceg újraépíttette és a magyar turista-egyesület rendelkezésére bocsátotta. Ma már használaton kívül van a ház.
Chleb-csúcs
1645 m. Kilátás a Túróci-medencére, Liptói-havasokra, Kócs-hegységre és az Alacsony-Tátrára.
Nagy-Rozsutec csúcs
1610 m magasan fekszik. A csúcsról csodálatos kilátás nyílik a környező hegyekre.
Vigyázó-csúcs
1836 m magas, az erdélyi Szigethegység második legmagasabb pontja. A csúcson meteorológiai állomás áll. A néphit szerint itt, a Vigyázón maga az öregisten lakik, s a garabonciás, aki hosszú botjával jeget suhogtat arra, akire megharagszik. A Vigyázó remek körpanorámával rendelkezik
Öreg-Kócs
1608 m magas, tiszta időben festői kilátás nyílik a környező hegyekre-völgyekre.
Rózsahegy
A Liptói-medence nyugati felén, a Nagy-Fátra és a Kócs-havas között, a Vág folyó partján fekszik Rózsahegy. Ideális kiindulópont a környező hegyek bejárására. A városháza épülete és a városképet meghatározó 14. századi gótikus Szent András-plébániatemplom gazdag múltról tanúskodik. A kisváros nevét annak köszönheti, hogy a 13. században szász bányászok egy vadrózsával benőtt dombon alapították. Volt idő, amikor Rózsahegy a magyar szent koronának is menedéket nyújtott.
Csicsói-Hargita
Innen csodás kilátás nyílik a hegykaréj kiemelkedéseire: a Mihályhavasra; a Madarasi; a Rákosi; és a Madéfalvi Hargitára.