Fias-tető

A Fias-tetőn 2006-ban épült, turul mada­rat for­má­zó, kör­be­te­kin­tés­re kivá­ló­an alkal­mas faki­lá­tó épült.

Nagy-Cimbalom-csúcs

Az egész Kár­pá­tok leg­ne­he­zeb­ben jár­ha­tó turis­ta­út­ja vezet a Király­kő fűrész­fo­gas főge­rin­cén a Nagy-Cim­ba­lom-csúcs felé, ami 2177 méter magas­ság­ban fek­szik.

Hegyes-csúcs

A Király­kő főge­rin­cén fek­szik, 2144 méter. Innen remek kilá­tás nyí­lik a Foga­ra­si-hava­sok­ra, és a kör­nye­ző hegyek­re.

Fenyves-tető

Fenyves-tető

A Lápos-hegy­ség leg­ma­ga­sabb pont­ja nem hazud­tol­ja meg a nevét: az 1358 méte­res magas­lat sűrű fenyő­er­dő­vel van borít­va. Nem úgy a csúcs alat­ti tévé és rádió átját­szó kör­nyé­ke, így leg­alább észak és kelet, a kár­pát­al­jai hegyek és a Szép­les felé szép kilá­tás nyí­lik.

Akik a leg­egy­sze­rűbb úton, Erzsé­bet­bá­nya felől kapasz­kod­nak fel a Var­a­tec néven is ismert hegy­csúcs­ra, 2 óra alatt érnek fel az erdé­sze­ti fel­tá­ró úton, mely egy épü­let­hez vezet. Ez az út kb. 1000 méte­ren éri el a völgy­főt, fel­ka­nya­rog az erdő­ir­tá­son, majd 1250 méte­ren kilép egy rét­re. Innen már lát­ni a relé­ket, de ha hát­ra tekin­tünk, akkor a szom­szé­dos Szép­les hár­mas csú­csá­ban is gyö­nyör­köd­he­tünk. A csúcs déli olda­la erdős, mere­de­ken sza­kad le, míg az észa­ki oldal lapos. Itt már elő­ke­rül a tőlünk nyu­gat­ra lévő Gutin is. Sok turis­tá­val nem talál­koz­ni erre, hisz a Lápos-hegy­sé­get alig jár­ják a bakan­cso­sok. Aki tovább men­ne a Gutin felé a hegy­ség gerin­cén futó piros jel­zé­sen, szép feny­ves­er­dők­kel és hava­si rétek­kel talál­koz­hat. De akár észak felé is leeresz­ked­he­tünk a feny­ves köze­pén csil­lo­gó Var­a­tec-tóhoz.

(A jel­vény­szer­ző moz­ga­lom iga­zo­ló­pont­ja a Feny­ves-tető.)

Kojsói-havas

A Koj­sói-havas 1246 méter magas csú­csa egyi­ke a leg­szebb kilá­tást nyúj­tó fel­vi­dé­ki hegy­csú­csok­nak. Tete­jé­ről tisz­ta idő­ben még a 75 kilo­mé­ter­re lévő Magas-Tát­rát is meg­cso­dál­hat­juk. A csúcs köze­lé­ben mete­o­ro­ló­gi­ai állo­más talál­ha­tó.

Gyömbér-csúcs

Az Ala­csony-Tát­ra leg­ma­ga­sabb pont­ja. Inkább szik­lás, így ez a csúcs hason­lít a leg­job­ban a Magas-Tát­rá­hoz. Innen gyö­nyö­rű gleccser­kat­la­no­kat lát­hat a ván­dor.

Chopok-csúcs

Az Ala­csony-Tát­ra máso­dik leg­ma­ga­sabb csú­csa. Innen tisz­ta idő­ben kör­be­te­kint­ve szin­te a Fel­vi­dék összes csú­csa lát­ha­tó.

Szitnya

1009 m magas. A Szit­nyát a hagyo­mány sze­rint még a XVI. szá­zad­ban is Atti­la hegyé­nek nevez­ték. A hegy­ség korai nép­sze­rű­sé­gét jel­zi, hogy a szik­lák fölöt­ti csú­cson még 1727-ben Kohá­ry Mik­lós her­ceg épít­te­tett pavi­lont, s miu­tán az vil­lám­csa­pás foly­tán elpusz­tult, később Coburg Fülöp her­ceg újra­épít­tet­te és a magyar turis­ta-egye­sü­let ren­del­ke­zé­sé­re bocsá­tot­ta. Ma már hasz­ná­la­ton kívül van a ház.

Chleb-csúcs

1645 m. Kilá­tás a Túró­ci-meden­cé­re, Lip­tói-hava­sok­ra, Kócs-hegy­ség­re és az Ala­csony-Tát­rá­ra.