Archives

Gutin csúcsai — Három Apostol (Kis-Gutin), Gutin-csúcs, Kakastaréj

A Gutin első csú­csa az Apos­to­lok szik­la­cso­port­ja, mely úgy fest, mint­ha egy szir­ten álló vár­rom vol­na. Innen észak­nyu­gat­ra tovább halad­va érjük el a Gutin-csú­csot, ahon­nan cso­dás kilá­tás nyí­lik a Mára­ma­ro­si-meden­cé­re és a kör­nye­ző hegyek­re. A Gutin-tető­ről a gerin­cen foly­tat­va utun­kat a Kakas­ta­réj fűrész­fo­gas, bazal­tos –ande­zi­tes szik­la­fa­lá­ra érünk. A szik­la az Erdé­lyi Kár­pát Egye­sü­let Gutin Osz­tá­lyá­nak a jel­ké­pe.

Rozsály-csúcs

A Rozsály-csúcs­ról kör­be­te­kint­ve külön­le­ges szik­la­kép­ződ­mé­nye­ket lát­hat a ván­dor. Ezek az érde­kes kép­ződ­mé­nyek, egy láva­fo­lyás­nak a dif­fe­ren­ci­ált eró­zió által kel­tett for­mái. Gyö­nyö­rű kilá­tás nyí­lik innen rend­sze­rint a Nagy­bá­nyai-meden­cé­re a Gutin­ra, a Cib­lesre, a Rad­nai hava­sok­ra, és a Mára­ma­ro­si hegyek­re.

Szivula

Szivula

Innen cso­dá­la­tos kilá­tás nyí­lik a mára­ma­ro­si bér­cek­re.

Taupisz

Taupisz

A Légi­ós-hágó­ból kőke­mény mere­dek emel­ke­dő visz a Tau­pisz tömb­jé­re. Itt is meg­ta­pasz­tal­juk, hogy a Gor­gá­nok messzi­ről talán egy­sé­ges gerinc­nek tűn­het, de való­já­ban több, víz­fo­lyá­sok szab­dal­ta tömb­ből áll, amik között komoly szin­te­ket kell leküz­de­ni.

Barátka-csúcs

Barátka-csúcs

A csú­cson a nem is olyan régi múlt­ban határ­kő jelez­te orszá­gunk hatá­rát. Egyik olda­lán „M”, mint Magyar­or­szág, másik olda­lán „P”, mint Poland azaz Len­gyel­or­szág állt. A határ­kő­től remek kilá­tás nyí­lik a Borzsa-havas­tól a Krasz­na-hava­son át egé­szen a Fagya­lo­sig. Észak felé a Gor­gá­nok Galí­ci­á­ba nyú­ló vonu­la­tai is fel­sej­le­nek.

Mócok temploma

A múlt­ba vesző legen­da sze­rint egy­kor egy móc járt sze­ke­ré­vel a körö­sök vidé­kén, ami­kor hatal­mas szél­vi­har tört ki. A vihar föl­kap­ta a mócot és sze­ke­res­től-lovas­tól ide, a Pádis fölé maga­so­dó szik­la­csúcs­ra helyez­te. Az orom­ról ragyo­gó kilá­tás mutat­ko­zik az egész fenn­sík­ra, és a Bihar-hegy­ség gerin­cé­re.

Nagy-Fátra csúcsai (Rakitor-csúcs, Borisov-csúcs, Osztredok, Kereszt-hegy)

A Raki­tor-csúcs­ról cso­dás pano­rá­ma tárul elénk. Észak­nyu­gat­ra tekint­ve a Fenyő­há­zi-völgy felett húzó­dó Fát­ra gerinc­re érde­mes innen egy pil­lan­tást vet­ni, de cso­dás kilá­tás nyí­lik a Feke­te-kőre, a Plosz­ka gyep­há­tá­ra és a Bori­sov csúcs­ra. Tovább halad­va elér­jük a Bori­sov-házat, ami ide­á­lis köz­pont­ja a csil­lag­tú­rák­nak. Innen indul­va érhe­tő el töb­bek között a Bori­sov-csúcs.

Az Oszt­re­dok, vagy más néven Közép-Orom­ról a Bori­sov és a Sop­ron-gerinc mögött a távol­ban a Túró­ci-meden­ce fölött húzó­dó Kis-Fát­ra vonu­la­ta is kiraj­zo­ló­dik. A kel­le­me­sen hul­lám­zó déli gerinc­sza­kasz utol­só kiemel­ke­dő csú­csa a Krizs­na, vagy­is a Kereszt-hegy.

Negoj-csúcs

A leg­ősibb nevén Juhász­kő-csúcs első ismert meg­má­szó­ja 1837-ben Micha­el Ack­ner lel­kész volt. S itt kell meg­em­lé­kez­nünk a nagy­sze­be­ni magyar ter­mé­szet­já­rás meg­szer­ve­ző­jé­ről, az EKE helyi osz­tá­lyá­nak ügy­vi­vő­jé­ről, Sza­lay Bélá­ról is, aki nem­csak hava­si uta­kat tárt fel és tudo­má­nyos igé­nyű kala­u­zo­kat írt, de 1909-ben méré­se­i­vel ő álla­pí­tot­ta meg első­ként, hogy a Mol­do­ván-csúcs maga­sabb az addig leg­ma­ga­sabb­nak hitt Negoj­nál. Fel­is­me­ré­sét akkor még két­ke­dés­sel fogad­ták, oly­annyi­ra, hogy román szak­em­be­rek egé­szen 1958-ig a Negojt tar­tot­ták orszá­guk leg­ma­ga­sabb csú­csá­nak.

Zsibrice-csúcs

A Zsibri­ce mész­kő­szik­lá­i­ról pazar kilá­tás nyí­lik a Nyit­ra-völ­gyé­re és a Zobor-vidék észa­ki részé­re, a hegy mögöt­ti, úgy­ne­ve­zett hegy­me­gi fal­vak­ra.