Archives

Gyimesi-hágó

A Csí­ki-hava­sok főge­rin­cé­nek leg­fon­to­sabb pont­ja a Gyi­mes-hágó, más néven Fügés-tető. Innen remek kilá­tás nyí­lik a Gyi­me­si-meden­cé­re, a Tat­ros völ­gyé­re és a Gyi­mes völ­gyé­re.

Hóvár

Hóvár

A Fehér-Tisza völ­gyé­ben elte­rü­lő hegy­vi­dé­ki ruszi­nok lak­ta tele­pü­lé­se­ket, Nyi­last, Vid­rás­pa­ta­kot, Tisza­bog­dányt és Lápos­me­zőt érint­ve köze­lít­he­tő meg a Csor­na­ho­ra-hegy­ség főge­rin­ce. A Hover­la patak völ­gyé­ben fel­fe­lé, a Hover­la-nye­reg­től mere­dek emel­ke­dőn érhe­tő el az egész Észak­ke­le­ti-Kár­pá­tok leg­ma­ga­sabb csú­csa, a Hóvár. A legen­dás csúcs Kár­pát­al­ja 1939-es vissza­csa­to­lá­sa után Észak-Erdély vissza­té­ré­sé­ig, Magyar­or­szág leg­ma­ga­sabb csú­csa volt.

Bölényhavas

Bölényhavas

A Hóvár­tól kelet­re ide­á­lis gerinc­tú­ra tere­pet jelent a Csor­na­ho­ra-hegy­ség főge­rin­ce. A cir­kusz­völ­gyek­kel sze­gé­lye­zett gyep­ha­vas háton olyan csú­csok emel­ked­nek, mint a Bresz­kul, a Bölény­ha­vas, vagy a Kis­ha­vas. A kat­la­nok­ban fek­vő ten­ger­sze­mek közül az egyik leg­is­mer­tebb, a Nesza­movi­te-tó. A főge­rin­cen néhol még az ezer­éves határ lövész­árok marad­vá­nyai is fel­lel­he­tők. A főge­rinc jel­leg­ze­tes csú­csa az Iván pap-hava­sa, ame­lyen az egy­ko­ri csil­lag­vizs­gá­ló és mete­o­ro­ló­gi­ai állo­más rom­jai lát­ha­tók.

A Kelemen-havasok központi főgerince (Magyar-Negoj, Nagy-Köves, Ruszka-havas)

A Kele­men-hava­sok hatal­mas vul­ká­ni krá­te­ré­nek pere­mén veze­tő piros jel­zé­sen, a Negoj-nyer­gen keresz­tül érhe­tő el az egy­ko­ri ezer­éves határ magyar olda­lán maga­so­dó Magyar-Negoj csúcs. A II. világ­há­bo­rú egyik magyar véd­vo­na­lát alko­tó egy­ko­ri lövész­ár­kok men­tén tovább halad­va mász­ha­tunk fel a krá­ter pere­mé­nek leg­ma­ga­sabb csú­csá­ra, a Nagy-Köves­re. 1940-ben, Észak-Erdély vissza­tér­te­kor a csú­csot Tele­ki Pál minisz­ter­el­nök­ről nevez­ték el. Tisz­ta idő­ben innen a Mára­ma­ro­si­tól a Foga­ra­si-hava­so­kig belát­ni a Kár­pá­tok bér­ce­it. Innen lát­ha­tó a Román-Negoj legya­lult csú­csa is, ame­lyen a kom­mu­nis­ta idők­ben kén­bá­nyát nyi­tot­tak. A főge­rinc­cel pár­hu­za­mo­san végig húzó­dó Mária Teré­zia-útja Magyar­or­szág és Mold­va határ­őr­út­já­nak épült 1762-ben. A köz­pon­ti főge­rinc utol­só csú­csát a Rusz­ka-havas külön­le­ges szik­la­alak­za­tai jelö­lik.

Bánffy-tengerszem (Jézer-tó)

A Kele­men-hava­sok köz­pon­ti részé­ben, a Lom­ás-patak hosszú völ­gyén keresz­tül köze­lít­he­tő meg a Büdös-patak fejé­ben elte­rü­lő Bán­ffy-ten­ger­szem. A másik nevén Jézer-tó a Rekettyés tető alat­ti vul­ka­ni­kus kőzet üre­gé­ben talált magá­nak fek­vő­he­lyet. A Boró­kás övez­te tavacs­ka az egyet­len ten­ger­szem Erdély vul­ká­ni hegy­lán­cá­ban. A tó fölöt­ti Rekettyés tető olda­lá­ban egy mete­o­ro­ló­gi­ai állo­más talál­ha­tó.

Istenszéke

Déd­a­biszt­rá­ról a Biszt­ra, majd az Utas-patak völ­gye­in keresz­tül érhe­tő el a Kele­men-hava­sok jel­leg­ze­tes pla­tós csú­csa, az Isten­szé­ke. A hatal­mas ande­zit szik­lák­kal sze­gé­lye­zett csúcs a Biszt­ra és a Galo­nya völ­gye fölé maga­so­dik, ragyo­gó kilá­tást nyújt a Maros-völ­gyé­re és a Gör­gé­nyi-hava­sok­ra.

Tatár-hágó

Tatár-hágó

A Mára­ma­ro­si Hava­sok víz­vá­lasz­tó­ja, a Kár­pá­tok egyik leg­for­gal­ma­sabb tör­té­nel­mi átjá­ró­ja, a Tatár-hágó. A régi út men­tén még lát­ha­tó az egy­ko­ri határt jel­ző határ­so­rom­pó marad­vá­nya és az Oszt­rák-Magyar Monar­chia ide­jé­ben épí­tett magyar őrbó­dé is.

Békás-szoros

Békás-szoros

A Kár­pá­tok leg­is­mer­tebb szur­dok­völ­gyét, a Békás patak áttö­ré­sét hatal­mas, néhol két-három­száz méte­res mész­kő­szik­lák sze­gé­lye­zik. A Gyil­kos-tó fölé a Kis-Cohárd maga­so­dik. A hatal­mas szik­la­to­rony, az Oltár-kő igen nehe­zen mász­ha­tó meg. A Békás-szo­ros mel­lék­szur­do­kai, mint pél­dá­ul a Lapos-patak kanyon­ja is igen lát­vá­nyo­sak. A Békás-szo­ros leg­mo­nu­men­tá­li­sabb része a Pokol tor­ná­ca. Ahol a Kis-Békás bele­fo­lyik a Békás-patak­ba, ott áll a Magya­rok híd­ja marad­vá­nya. A II. világ­há­bo­rú ide­jén a magyar had­se­reg kezd­te kiépí­te­ni, ám Erdély eles­te miatt már nem sike­rült befe­jez­ni­ük. A Békás szo­ros leg­szű­kebb része, a Pokol tor­ka.

Nagy-Hagymás

Nagy-Hagymás

A hegy­ség név­adó, egy­ben leg­ma­ga­sabb csú­csa, a Nagy-Hagy­más tete­jén a Ger­gyói EKE által állí­tott kereszt áll. A csúcs­ról remek kör­ki­lá­tás nyí­lik a kiszé­le­se­dő főge­rinc pla­tó­já­ra és a szom­szé­dos hegyek­re. A csúcs­ról egy nyi­la­dék vezet le a Fehér-mező fenn­sík­já­ra. A hatal­mas, pász­tor­szál­lá­sok­nak helyet adó hava­si lege­lő több fon­tos turis­ta­út­vo­nal cso­mó­pont­ja.