Nagy­bo­ro­ve falu alatt kez­dő­dik a mész­kő­be és dolo­mit­ba vájt karszt szur­dok, a Kva­csá­ni-völgy. A szur­dok­ban a Kva­csá­ni-patak folyik víz­esé­sek­kel tűz­del­ve. A zuha­ta­gok közül a leg­is­mer­tebb a Ráz­tocz­ky-víz­esés. A völgy másik érde­kes­sé­ge a fából épült vízi­ma­lom, ami ma már csak turis­ta­lát­vá­nyos­ság­ként szol­gál. A völgy egy­ben a Kócs-havas kele­ti hatá­ra is.

A Pró­szé­ki patak néhol 600 méter mély, 4 km hosszú és alig pár méter szé­les kanyon­sze­rű szur­do­kot vájt magá­nak a Kócs olda­lá­ba, külön­le­ges szik­la­alak­za­to­kat alkot­va a puha mész­kő­be. A völ­gyet egy tan­ös­vé­nyen keresz­tül ismer­he­tik meg köze­lebb­ről a turis­ták. A karszt­völgy néhol nehéz tere­pű túra­út­vo­na­lá­nak bejá­rá­sát — ahol szük­sé­ges — acél lét­rák, fahi­dak és lán­cok segí­tik. A kris­tály­tisz­ta Pró­szé­ki-patak a Pol­ho­ra tisz­tás után eltű­nik a szik­lák alatt és búvó­pa­tak­ként foly­tat­ja útját a Vág felé. Innen követ­ke­zik a szur­dok leg­lát­vá­nyo­sabb sza­ka­sza, a mere­dek szik­la­fa­lak­kal ren­del­ke­ző, vad­re­gé­nyes Alsó- és Fel­ső-Őr-kanyon.