A Bodzai hegyek lábá­nál, Három­szék déli hatá­rát őrzi Bik­fal­va. A tele­pü­lés Nagy-Magyar­or­szág leg­dél­ke­le­tibb csücs­ké­ben fek­szik, első írá­sos emlí­té­se 1321-re tehe­tő. Évszá­za­do­kon át sza­bad szé­ke­lyek lak­ták, akik a határ­vé­dő szol­gá­la­ta­i­kért adó­men­tes­sé­get és önren­del­ke­zé­si jogot kap­tak a magyar király­tól. Az egy­ko­ri szé­kely lófők épí­tett hagya­té­kai a kőből épült tor­ná­cos kúri­ák.

Van­nak, ame­lyek érin­tet­le­nül pusz­tul­nak. Mások a szak­sze­rűt­len átala­kí­tá­sok áldo­za­ta­i­vá vál­nak, de akad­nak szép pél­dák a meg­úju­lás­ra is. Ilyen Kere­zsi János kúri­á­ja is. Ma már falu­kép-védel­mi prog­ram is segí­ti az érté­kes épü­le­tek meg­me­ne­kü­lé­sét.

A hagyo­mány úgy tart­ja, Úz vezér­nek volt szál­lás­te­rü­le­te itt, a Feke­te­ügy jobb part­ján. Uzon sza­bad szé­kely népe és temp­lo­muk aztán sok viszon­tag­sá­gon men­tek keresz­tül.

A Bél­di­ek uzo­ni bir­to­kán Három­szék főka­pi­tá­nya, Bél­di Pál is mene­dé­ket nyert egy­kor, aki­től Mikes Kele­men három­szé­ki főka­pi­tány­ra szállt a bir­tok a 17. szá­zad­ban. A kas­tély utol­só tulaj­do­no­sa Mikes Kele­men­né Bél­di Emma volt. Aztán jöt­tek a kom­mu­nis­ták, hogy vég­képp eltö­röl­jék a múl­tat. De a csil­la­gok járá­sa vál­to­zó: a messzi­ről jött láto­ga­tót ma újra a régi bir­to­kos Mikes csa­lád sar­ja, Zsig­mond fogad­ja.

Az uzo­ni kúri­á­ban szín­vo­na­las kiál­lí­tás fogad­ja az erre járót, ami az Erdé­lyi Feje­de­lem­ség kor­sza­kát mutat­ja be.