Sofronya

Sofronya

Miközben Franciaországban épp a csőcselék tombolt és rombolt, 1789-ben Sofronyán a Purgly család szép kis kastélyt építtetett. Aztán 1881. június 10.-én megszületett Purgly János lánya, Magdolna, aki 1900-ban egy miskolci farsangi bálon megismerkedett egy ellenállhatatlan sorhajókapitánnyal. Horthy Miklósnak hívták a tisztet, aki aztán itt, a sofronyai kastélyban el is jegyezte kedvesét.

Zsibó

A Wesselényi család ősi fészke Zsibó. Kastélyuk a város felett magasodik. A család életébe annyi tett sűrűsödött bele, hogy az egy külön történelem könyvet megérne. Elég, ha az idősebb Miklósra gondolunk, aki kultúra ápoló és író is volt egyben. Zabolátlan jellemének köszönhetően nevezték a zsibói bölénynek.

Ma már a blokkházak uralják Zsibó látképét, a református templom szinte eltörpül közöttük. Kertjében az árvízi hajós, ifjabb Wesselényi Miklós szobra hirdeti: Nunquam retro – nem hátrálunk.

Kicő

1813-ban az olasz eredetű hercegi család sarjának, Odesalchi Artúrnak úgy megtetszett a romantikus kastély, hogy megvásárolta, és nem is annyira védelmi célokból, mint inkább a történelem iránti rajongásból alakítgatta, többek között a Nebojsza tornyot építette hozzá. 1903-ban már Habsburg Ágoston főherceget találjuk itt, aki Kicőt tapolcsányi uradalmához csatolta.

Az erdős-hegyes vidéken fekvő Kicő lakói közül sokan mészégetéssel foglalkoztak. A falu szélén már csak romjai maradtak a régi mészégető kemencéknek.

Keresd

Keresd egészen a 20. századig a Bethlen család birtoka volt. Utolsó tulajdonosát, Bethlen Bálintot 1945-ben internálták, majd a kastélyt államosították, ami egyet jelentett kifosztásával.

De hála az égnek nemcsak a megmaradt falak és kőfaragványok mesélnek a múltjáról. Újra magyar élet költözött Keresdre, miután a Bethlen család örökösei Böjte Csaba atya Dévai Szent Ferenc Alapítványára bízták az uradalmat.

A Béke Háza szeretettel várja azokat a segítőket, akik akár anyagiakkal, akár kétkezi munkával részt kívánnak venni a kastély újjászületésében.

Marosillye

Az Ákos nemzetség ősi uradalma, Marosillye vára a 16. századi török ellenes harcok idején az Alsó Maros-mente fontos erődítménye lett.

Újdonsült tulajdonosa, a végvári harcokban jártas iktári Bethlen Farkas négybástyás erőddé alakította. Ám a törökök állandó betörései miatt a fejedelemség kénytelen volt elrendelni lerombolását. Kegyelmet csupán a Veres bástya kapott.

Az uradalom később a Thökölyeké, az Apafiaké, majd a 18. századtól a kászoni Bornemisszáké lett, akik a régi kastély köveiből építették a közelbe új udvarházukat.

A Veres bástya  ma a Dévai Szent Ferenc Alapítvány tulajdonában van, ahol a magyar történelemmel ismerkedhet meg az idelátogató.

Uzon

A hagyomány úgy tartja, Úz vezérnek volt szállásterülete itt, a Feketeügy jobb partján. Uzon szabad székely népe és templomuk aztán sok viszontagságon mentek keresztül.

A Béldiek uzoni birtokán Háromszék főkapitánya, Béldi Pál is menedéket nyert egykor, akitől Mikes Kelemen háromszéki főkapitányra szállt a birtok a 17. században. A kastély utolsó tulajdonosa Mikes Kelemenné Béldi Emma volt. Aztán jöttek a kommunisták, hogy végképp eltöröljék a múltat. De a csillagok járása változó: a messziről jött látogatót ma újra a régi birtokos Mikes család sarja, Zsigmond fogadja.

Az uzoni kúriában színvonalas kiállítás fogadja az erre járót, ami az Erdélyi Fejedelemség korszakát mutatja be.

Dániel Kastély – Vargyas

Dániel Kastély – Vargyas

Vargyas egyik nevezetessége a 16. században épült Daniel-kastély . A kastély több fázisban, és építészeti stílusban épült. A legrégebbi szárnyat a késõ reneszánsz jegyében építették, aztán a 19. század elején fejezték be az emeletes palotaszárnyat. Késõbb a kastélyt barokk stílusú sarokbástyával bõvítették. Az utolsó építkezés a múlt század harmincas éveiben történt, Köpeczi Sebestyén József tervei alapján, ennek legfontosabb eleme az északi oldalon található neoreneszánsz árkádsoros tornác. A huszadik század közepén kezdõdött a család és a kastély legsötétebb idõszaka: a Dánieleket kényszerlakhelyre költöztették, az 1948-as államosítást követõen, Erdély más kastélyaihoz, hasonlóan, a Daniel-kastély a helyi kollektív gazdaságé (téesz) lett. A kastélyban évtizedeken keresztül állatokat tartottak, így a 70-es évekre borzalmas állapotba került. A kastélyt 1981-1984 között restaurálták.  Bővebben

Gács

Gács gyönyörű kastéllyal büszkélkedhet. A 13. században már a Tomaj nemzetségbeli Losonczyak vára magasodott itt, majd a 16. század végétől, amikoris Losonczy Anna férjhez ment Forgách Zsigmondhoz mind a kastély, mind a környékbeli települések a Forgáchok birtokaihoz tartoztak, egészen 1945-ig. A kommunizmus után felújított kastély ma már szállóként működik, de a kastély még ma is a boldog békeidők hangulatát őrzi. Például a folyosókon a magyar királyokat ábrázoló reneszánsz falfestmények is díszlenek még.

Forgách János nemcsak kastélyt épített Gácson, de 1767-ben ő alapította Magyarország első posztó-manufaktúráját is, ami a hadsereg egyik legnagyobb beszállítója volt.

Gácsról indult el a napúton a helyi gyógyszerész família sarja, Csontváry Kosztka Tivadar is.

Écska

Az écskai kastély 19. századi víztornyának már csak maradványai állnak a falu szélén. A Lázár család piros kastélynak emlegetett úrilakja viszont megújulva várja a szállóvendégeket.