Var­gyas egyik neve­ze­tes­sé­ge a 16. szá­zad­ban épült Dani­el-kas­tély . A kas­tély több fázis­ban, és épí­té­sze­ti stí­lus­ban épült. A leg­ré­geb­bi szár­nyat a késõ rene­szánsz jegyé­ben épí­tet­ték, aztán a 19. szá­zad ele­jén fejez­ték be az eme­le­tes palo­ta­szár­nyat. Késõbb a kas­télyt barokk stí­lu­sú sarok­bás­tyá­val bõví­tet­ték. Az utol­só épít­ke­zés a múlt szá­zad har­min­cas éve­i­ben tör­tént, Köpeczi Sebes­tyén József ter­vei alap­ján, ennek leg­fon­to­sabb ele­me az észa­ki olda­lon talál­ha­tó neo­rene­szánsz árkád­so­ros tor­nác. A husza­dik szá­zad köze­pén kezdõ­dött a csa­lád és a kas­tély leg­sö­té­tebb idõ­sza­ka: a Dáni­e­le­ket kény­szer­lak­hely­re köl­töz­tet­ték, az 1948-as álla­mo­sí­tást követõen, Erdély más kas­té­lya­i­hoz, hason­ló­an, a Dani­el-kas­tély a helyi kol­lek­tív gaz­da­sá­gé (téesz) lett. A kas­tély­ban évti­ze­de­ken keresz­tül álla­to­kat tar­tot­tak, így a 70-es évek­re bor­zal­mas álla­pot­ba került. A kas­télyt 1981–1984 között res­ta­u­rál­ták. Nap­ja­ink­ban kul­tu­rá­lis ren­dez­vé­nyek­nek ad ott­hont.

Az ingat­lan­hoz 18 hek­tár terü­let tar­to­zik, mely­nek egy része rit­ka fa- és cser­je­faj­ták­nak ott­hont adó dend­ro­ló­gi­ai park. A kas­télyt körül­vevõ park­ban pla­tán­le­velû juhar, ezüst juhar, vér­bükk, szo­mo­rú kõris, japán akác is talál­ha­tó.

A kas­tély ide­gen­ve­ze­tés­sel láto­gat­ha­tó.

Belé­pő: 5 Lej/fő