Polyána – Kalandozás a kaldera körül
Hazajáró műsorok

Polyána – Kalandozás a kaldera körül

133. rész

“Alig van még egy olyan vulkán a Felvidéken, mely az idők viszontagságai között annyira megtartotta volna alakját, mint ez.”

Sóbányi Gyula

Az évmilliók emlékeit őrző kárpáti vulkáni vonulat egyik nagy öreg tagja, a Polyána tűzhányó maradványa itt pihen Felvidék szívében. A történelmi Zólyom vármegyében, a sajátos néprajzzal rendelkező gyetvai völgyből kiemelkedő hegység a kialudt vulkánok közül a legnagyobbak közé tartozik Európában. Központi részét egy hatalmas kaldera uralja. Külső palástján sok helyen felbukkannak a vulkáni múlt hagyatékai, az andezit lávafolyam kővé dermedt tanúi. Láva helyett ma már sűrű őserdők és havasi legelők, vagyis polánák takarják felszínét, vadonjai gazdag élővilágnak nyújtanak otthont. A hegy és környezete nemcsak a geológusok, de a turisták és a néprajzkutatók tiszteletét is egyre inkább kivívja. És azt se feledjük, hogy lábainál a magyar múlt emlékköveivel is találkozhatunk.

Látnivalók / Felvidék / Zólyom

“A Polánából kiágazó alacsony ágak jól mívelt dombos térséggé törpülnek, melynek egyik déli magaslatán Végles vára, a hasonló nevű uradalomnak székhelye áll. Végles hazánk legszebb fekvésű várainak egyike.” Lovcsányi Gyula leírásához tegyük hozzá, hogy Végles várkastélya ma újra régi fényében ragyog, igaz, csak külsejében. Az elmúlt században magára hagyott romokat a 2000-es években egy orosz milliárdos pénzéből szépen újjávarázsolták. A négycsillagos szállodává lett várkastélyba lépve korrekt módon magyar királyok festményei fogadnak.

Úgy tartják, hogy mikor még Korponától Lengyelországig egybefüggő erdő volt itt minden, akkor egy mókus akár fáról fára ugrálva eljuthatott az Ipolytól a Dunajecig. Ekkoriban ez a vidék még Zólyomi-erdő néven volt a magyar királyok vadászterülete, a magyar királyok pedig az erdők peremén őrvárakat építettek, ahonnan ezen várak őrsége őrizte a rendet, és a királyi birtokot. Mikor egyszer Kun László és két kísérője eltévedt a Polyánában, éppen egy ilyen kis várnál lyukadt ki sárosan, koszosan. Persze a vár őrsége vadorzónak nézte a királyt, és nem engedte be, hisz a király fényes ruhában jár, nem így sárosan. Mikor aztán megérkezett a király teljes kísérete, a derék őröket jól megjutalmazták, a várat pedig elnevezték Véglesnek.

A 13. században a zólyomi út védelmére emelt véglesi várat aztán századokon át királyi vadászkastélyként használták. Zsigmond, majd Nagy Lajos király után Hunyadi Mátyás is előszeretettel vadászott errefelé. A török, majd a Thököly és Rákóczi-féle kuruc szabadságharc idején a vár újra védelmi célokat szolgált.  A 17. századtól a békésebb időkben az Esterházy család élte itt fényűző életét. A kiegyezés után a volt ’48-as honvéd ezredes, Nemeskéri Kiss Miklós vásárolta meg a birtokot és újra vadászkastéllyá alakította. Utolsó magyarországi tulajdonosa Habsburg Frigyes főherceg volt. Aztán a második világháború elvesztésével az új világrend vihara végleg kisöpörte innen a magyar szellemet…

A várkastély a Szalatna partján fekszik, honlapján minden információt megtalálunk, ha meg szeretnénk látogatni.

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a várkastély.)

Bővebben...

A Polyána déli lejtőit évszázadok óta pásztorkodással, famegmunkálással és földműveléssel foglalkozó hegyi népek szórványtelepülései tarkítják. Ez jól látszik a környék településföldrajzán is: a nagy kiterjedésű irtványvidéken kevés a falu, főként elszórt pásztorszállások alakultak ki, melyek mára hétvégi kis kertekké válva összeérnek egymással a Szalatna hosszú völgyében. Ezek központja az 1638-ban a véglesi Csáky uradalom területén keletkezett, majd később mezővárosi rangot kapott Gyetva. Az ide települt pásztornépek a környező szlovákokkal keveredve sajátos kultúrát hoztak létre. Ahogy a neves néprajzos, Divald Kornél Gyetva eredetével kapcsolatban megjegyezte: „A Szalatnya völgye népe ama bosnyák raj utódaiból került ki, amelyet a török szorított ki hazájából s Végles vára tövében Mátyás király telepített le. A Szalatnya-völgyi bosnyák ivadékok földmíveléssel és pásztorkodással foglalkoznak, s különösen híres juhászok. Egyetlen szórakozásuk a kora tavasztól késő őszig a hegyek közt bujdosó juhászoknak a muzsika s vasárnap esténkint a tánc.”

A néptánc és viselet hagyományát gondosan továbbörökítették a gyetvaiak, 1966 óta évente, július második hétvégéjén rendszeresen megrendezik a Polyána-hegyaljai Folklórfesztivált, amely a legautentikusabb szlovák hagyományőrző sereglet. Gyetvát ilyenkor zene, ének, ünnepi hangulat tölti be a városba érkező mintegy 1500 fellépőnek köszönhetően. A “Honfitársak vasárnapja” című műsorbetét keretében évről évre fellépnek a külföldön élő szlovákok népi együttesei.

Az élő néphagyomány mellett az 1994-ben megnyílt Polyána-hegyaljai Múzeumban lehet tovább ismerkedni a tájék néprajzi hagyatékával. Divald Kornéllal szólva: A „népművészet tekintetében a község az ethnographusra nézve valóságos kincsesbánya”. Az összegyűjtött tárgyi emlékek arról mesélnek, hogy is éldegélt egykor Polyána-hegyalja népe.

De nemcsak a múzeumba zárva maradtak még míves darabjai a népi kultúrának: a város fölötti temetőben és a Kálvária körül díszesen festett, faragott fakeresztek őrködnek az örök élet felett.

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Kálvária.)

Bővebben...

A Polyána sajátos alakzatokkal tagolt tájékának formakincsét a vulkáni múlt határozza meg. A védett sziklaképződmények közül az egyik legérdekesebb a környező lankásabb erdős dombok közül merészen kiemelkedő Melich-szikla. Ha felkapaszkodunk az 1964 óta védettséget élvező 30 m magas andezit sziklatoronyra, testközelből is megismerhetjük a lávafolyam megkövült maradványát. A sziklát a Polyána hatalmas rétegvulkánjának külső kaldera palástján futó kék jelzés mentén találjuk, Skliarovo buszmegállójától éppen 1,5 kilométer távolságra van.

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a szikla.)

Bővebben...

A Polyána déli oldalán számos nagyszerű andezit sziklaformációval találkozhatunk, melyek közül a leglátványosabb a Kalamárka sziklabirodalma. A nevezetes andezit sziklatornyok két csoportban tornyosulnak. A lenti, hosszan elhúzódó alakzat déli pereméről a Szalatnya-völgyére, Gyetvára és távolabb a Jávoros környéki hegyvidékre nyílik kilátás. Érdemes a tövébe is lemászni, hisz onnan mutatja igazán markáns arculatát. A kis vulkáni platót övező, több mint 10 méter magas sziklafalak, kémények és tornyok a lávafolyam elülső részének fagyeróziója során keletkeztek.

A Kalamárka sziklavilága nemcsak a geológusok paradicsoma, de kedvelt gyakorlóhelye a sziklamászóknak is, akik összesen több, mint 400 út közül válogathatnak.

A felső sziklacsoporthoz kitáblázott tanösvény vezet, amely segít eligazodni a Polyána vulkáni múltjában. A felső Kalamárkát érdemesebb a tövében körbejárni. Peremeiről a sűrű erdő miatt már korlátozottabb a kilátás. A Kalamárka egyébként jelentős régészeti lelőhely is, sziklái egy bronzkori vár maradványait őrzik.

A Kalamárkát a Rudna magistrala (az Aranyosmarótot a Stolicával összekötő Ércút) piros sávján közelíthetjük meg, de Gyetvából autóval is el lehet ide jutni.

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a felső Kalamárka szikláinál van.)

Bővebben...

A Polyána egyik közismert ékessége, a külső vulkáni koszorú legnagyobb zuhatagja, a 23 méter magasból alázúduló Bisztra-vízesés, amely ezzel a magassággal az Északnyugati-Kárpátokban is az elsők között van. A 983 méter magasan alázúduló vízesés a lávafolyam egy részének lesüllyedésével keletkezett.

Aki a Polyána csúcsát érkezik meghódítani, az általában ezt a zuhatagot is felkeresi. A vízesést autóval Herencsvölgytől a Polyána Hotelhez vezető hegyi úton közelíthetjük meg. A parkolótól már a tanösvényen kell leereszkednünk a vízeséshez, amely mentén lépcsők és láncok segítik a turistát. Szintén a vízeséshez vezet a Gyetvát és a Polyána Hotelt összekötő zöld turistaút is.

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a vízesés.)

Bővebben...

Európa egyik legnagyobb rétegvulkánja fénykorában jó 4200 méterre nőve uralkodott a miocén kori trópusi táj felett. Kistestvérei közül talán a Börzsöny őrízte meg ilyen éppen az egykori vulkáni formákat, és a Polyánához hasonlóan, az ő kalderáját is csak egy patak hátráló eróziója tudta áttörni. A Polyána esetében ez a Hucsava-patak, ám így is egy hatalmas átmérőjű vulkánroncsban tud gyönyörködni a turista, ha felkapaszkodik a Polyána kalderájának peremére.

Felkapaszkodni legegyszerűbben a szebb napokat látott Hotel Polanatól lehet, amelyhez Herencsvölgytől lehet felautózni. Itt, 1300 méteres magasságban tudunk rácsatlakozni a Rudna magistrala Gyetva felől érkező piros jelzésére, amely innen az Elülső-Polyána oldalában vezet fel, majd leereszkedik az 1270 méter magas Priehybina-nyeregbe. A rétről közben visszatekinthetünk a Jávoros és a Börzsöny felé. A nyeregből 1 kilométer a Polyána 1458 méteres csúcsa, amely be van erdősülve, ám ha kitérünk jobbra, akkor kelet felé kiláthatunk a Veporra. A Börzsönnyel ellentétben a Polyána főgerincéről nem nyílik annyi kilátópont a kalderára, illetve a vulkánroncs is megbillent nyugati irányba, ezért minden kis kilátóhelyet meg kell becsülni a főgerincen futó piros jelzés mentén. Ilyen kilátóhely a csúcstól északra, 600 méterre lévő Katrusa (1380 m), ahol mindkét irányba kitérhetünk egy-két fotó kedvéért. További 1 kilométerre északra a Strunga (1300 m) szikláiról is pazar kilátás nyílik a kalderára.

A Polyána azonban nemcsak a geológusok és vulkanológusok kedvenc terepe: a magasabb régiók ős buja vadonjai is különös értéket képviselnek, olyannyira, hogy 1990-ben az UNESCO bioszférikus rezervátumai közé is bekerültek. A piros jelzés mentén, a Hátulsó-Polyána környékén mesébe illő, elvadult fenyőerdőbe hatolunk be. Mivel fakitermelés nyomaival itt nem találkozunk, évszázadok óta érintetlen ősfenyves vesz körül minket. A páfrányokkal borított aljnövényzet, a mohás kövek és a kidőlt régi fák vadregényes körítést adnak túránknak. A modern, faiskolákhoz szokott városi embernek ez káosznak tűnhet, pedig valójában az őserdőben organikus rend van, ahol minden fűszálnak és korhadt fának megvan a maga szerepe.

A gerincen tovább haladva még a Brusniansky grun és a Bukovina környéke is tartogat kilátást a kalderára, de akár tovább is túrázhatunk a Libetbányai-Vepor felé, vagy visszatérhetünk a Hotel Polyanához, amelynek büféje hétvégenként nyitva van. Itt találunk erdei faházakat is, így akár több napot is eltölthetünk a hegység vadonjában. A Polyána egy klasszikus vulkántúra keretében is meghódítható: Horhátból indulva egy körtúra keretében járhatjuk végig a kaldera peremét (40 km, 1400 m szint).

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Polyána csúcsa.)

Bővebben...

Aki gyakran tekint körbe a Garam és az Ipoly felső vidékének hegyeiről, könnyen megakadhat a szeme egy trapéz alakú hegyen, amely formájával egyfajta igazodási pontként is szolgál a túrázó számára. Az azonban mindig kételyeket vet fel, hogy a helyiek által fekvő vaddisznóhoz hasonlított Vepor miért van mindig másutt. Nos, a válasz egyszerű: mert kettő van belőle. A Vepor-hegység legmagasabb pontján emelkedik a Klenyóci-Vepor, míg a Polyána-hegység északi végén a Libetbányai-Vepor.

Ha már ezt így tisztáztuk, másszunk is fel az utóbbira, mely – ahogyan említettük – a Polyána északi részén fekszik észak-déli irányban. A “fekvő vaddisznó” déli csúcsa, a Libetbányai-Vepor 1277 méter magas csúcsa, míg az északi az 1255 méteres Hrb. A Polyánát járók általában az 1458 méter magas főcsúcsot keresik, ide északra már kevesebben vetődnek el. A csúcsra a Rudna Magistrala piros jelzése vezet fel mind észak, mind dél felől. Ha Libetbánya felől jövünk, akkor Sebőt és a Libetbányai-Bukovina pompás kilátást nyújtó csúcsát is érintve érkezünk a zöld, majd kék jelzéssel a Jasenova-nyereg fölé, ahonnan már a piros jelzés az útitársunk az emelkedőn, miközben balra rálátunk a Vepor-sziklára. Libetbányáról a Hrb csúcsán keresztül is felérhetünk a településről elnevezett Veporra, ez esetben is a kék jelzésről kell a Rudna Magistrala pirosára váltanunk. A csúcsot erdő borítja, de a csúcsot ölelő sziklaszirt keleti és nyugati kilátópontjaira is vezet ösvény.

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcson lévő irányjelző oszlop.)

Bővebben...

“Északra a Kis-Vepor emelkedik ki. Peremein andezitbreccsa látható. Ezt láva töri át. A meredeken kiemelkedő magaslatot kikezdte az erózió. Mély aszókat vágott bele, s a különböző ellenállású breccsában vad, bizarr formákat hozott létre. Szakadékos peremei megnehezítik a járást.” A neves geológus, Székely András 1957-es tanulmányútja során vetette papírra e sorokat, miután megmászta a “Kis-Veport”.

A Libetbányai-Vepor északi végén emelkedő csúcsot Púp-hegyre fordíthatjuk, és valóban így is hat a hegy, ha az alatta fekvő mezőről felnézünk rá. A hegykúpra azért is büszkék a szlovákok, mert itt van újdonsült országuk földrajzi középpontja. Bár a csúcskő az erdőben van, a csúcs alatti sziklákról remek kilátás nyílik a Körmöci-hegységre, a Nagy-Fátrára, az Alacsony-Tátrára és a Veporra is. Legkönnyebben a hegy alatti rétről juthatunk fel a Hrb-re, amelyen hangulatos menedékház várja a bakancsosokat. Innen 30-40 perc alatt lehet megtenni az 1 kilométeres távot a piros jelzésen. A Hrbről aztán akár tovább is mehetünk a Libetbányai-Veporra, vagy akár a Polyána csúcsára.

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcson lévő irányjelző oszlop.)

Bővebben...

Nem sok magyar szabadságharcost ítélt kétszer is halálra a Habsburg bíróság. Beniczky Lajos volt az, akit 1849-ben az aradi hadbíróság kötél általi halálra ítélt, amit aztán kegyelemből húsz év kényszermunkára változtattak. Beniczky Lajos az 1856-os általános amnesztia után nem sokáig fért a bőrébe: 1865-ben függetlenségpárti szervezkedés miatt ismét halálra ítélték, ebből lett 20 év várbörtön, ám a kiegyezés után ismét megmentette az amnesztia.

Zólyom vármegye alispánja hamar Kossuth hívévé vált, majd a szabadságharc idején bányavidéki kormánybiztos és vezérezredes lett. Olyan haditettek fűződnek a nevéhez, mint Hurban megverése Budatinnál, a losonci rajtaütés, Felső-Magyarország középső részének felszabadítása vagy éppen sikeres gerillaharc a Vág völgyében.

Ez mind eszébe juthat az utazónak, ha Alsómicsinye felé visz az útja, hisz itt született a mostoha sorsú Beniczky Lajos. A mostoha sorsú szabadságharcosnál már csak a Micsinyei, majd a Beniczky család ősi birtoka, Alsómicsinye 16. századi késő reneszánsz várkastélya van mostohább állapotban. A második világháborúban súlyosan megrongálódott omladozó épület a falu feletti dombon várja, hogy valaki megmentse az enyészettől.

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a kastély.)

Bővebben...

Alsómicsinye szélén a vulkáni múlt ajándékai, a micsinyei travertínó források nyújtanak hűsítőt. Ezek az ásványokban gazdag szénsavas források és a környékükön kicsapódó mésztufa képződmények különleges természeti értéket képviselnek. Összesen 4 forrást találunk itt, melyek közül a főúthoz legközelebbi van kiépítve, viszont a többihez is pallósor visz. A forrásokat Alsómicsinye és Cserény közt találjuk a főút mentén, ahol le is tudunk parkolni.

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a “házikós” forrás.)

Bővebben...

Cserény középkori településének bőven van mondanivalója az erre járó magyar turistának. A zólyomi ispánság birtokát III. András király 1300-ban harci érdemeiért Madách Imre ősének, Kürtösi Pál comesnak adományozta. Ő építette a gótikus Szent Márton templomot, melynek falait korabeli, 14. századi freskók díszítik. A török veszély idején fallal vették körül, majd harangtoronnyal is megtoldották a templomot, melynek 1483-ban készített gótikus oltára ma a Magyar Nemzeti Galériában látható. A templomba a plébános segítségével juthatunk be; a plébánia telefonszáma: 00421484192052.

A falutól északra egy különös kilátóból vehetjük szemügyre a tájat.

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a gótikus templom.)

Bővebben...

A Polyána szabályos vulkáni kalderáját csak a Hucsava-patak volt képes átfűrészelni, így a kalderában lehulló csapadék a Horháti-völgyön keresztül távozik az egykori kráterből. A völgyön a kék jelzés vezet keresztül, amely látványos sziklaformációkat is érint. Felfelé haladva a völgyben, egy jobb kanyar után az agglomerátumos maradványokat képviselő sziklák egyik gigászi képviselője, a Bátovi-kőszikla állja utunkat. Még elképzelni is nehéz, milyen lehetett, amikor ez a közel 14 méter magas és 8 méter széles sziklatömb egyszer csak levált a hegyről és a völgybe zúdult. A völgyben zakatolt egykor a Véglesből Kyslinkybe közlekedő erdei kisvasút is.

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a szikla.)

Bővebben...

Juraj Jánosik utazásait bizony Benyovszky Móric is megirigyelhetné: szinte nincs olyan hegysége a Felvidéknek, ahol ne lenne legalább egy barlang, sziklaszirt elnevezve az 1711 és 1713 között tevékenykedő szlovák betyárról. Ily módon a Polyána sem maradhatott ki a sorból. A Horháti-völgy felett emelkedő 200 méter hosszú és 30 méter magas andezitszikla róla kapta újkori nevét. A legenda szerint a sziklaszirtben van egy barlang, amelybe Jánosik kötéllel ereszkedett le, hogy elrejtse kincseit.

A geológusok azt mondják, hogy a sziklaszirt andezitbreccsából épült, melyet andezittufa cementált össze. A mállás egy kis barlangra emlékeztető nyílást is kialakított a szikla közepén, illetve oldalában van egy üstszerű mélyedés. A sziklaszirt szigorúan védett, tetejére nem szabad felmászni. Horhátból a kék jelzésen tudunk idesétálni a völgyben, az alatta lévő rétre felsétálva tudjuk a legjobban megközelíteni.

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a szirt alatti rét.)

Bővebben...

Ha csak annyit tudunk Pónikról, hogy van egy 1310 körül épült gótikus temploma, amelynek belseje Lőcsei Pál mester alkotása, máris elkezdjük keresni a térképen, Zólyom vármegye melyik szegletében is fekszik a település. Aztán mikor meg is érkezünk az Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt katolikus templomba, egyik ámulatból a másikba esünk az 1380 és 1415 között festett freskók és az 1512-ből származó főoltár láttán. A templom a XVI. század elején bővült egy oldalkápolnával, majd 1750 körül barokkizálták, de 1971 és 1991 között eltüntették ennek a barokk átalakításnak a nyomait. A templom mellett szép fa harangláb áll. A templomkulcs ügyében ezen a telefonszámon érdemes érdeklődni: +421484193263

Pónik a templom építése idején királyi birtok volt, amelyet IV. László 1284-ben adott Turhus Fülöp mesternek a csehek elleni háborúban mutatott vitézségéért. Később a török többször is elért idáig, utoljára 1678-ban, mikor 300 lakost hurcoltak el rabságba. Az egykor ércbányászatáról híres település hírnevét ma már az 1995-ben ide költöző kapucinus szerzetesek öregbítik.

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a gótikus templom.)

Bővebben...

Zolna kapcsán a krónikák legelőször Zólyomi Tóbiás fiainak, Bitó és Zobratha comeseknek a nevét jegyezték fel 1311-ben. A Borsa-fiak lázadásának leverésekor mutatott vitézségükért kapták birtokul a falut III. Andrástól. Aztán mikor utód nélkül hagyták itt Zólyom vármegyét és ezt a földi világot, a birtokot unokafivérük unokája, Zolnai Tamás örökölte. És bár Zolna a véglesi királyi váruradalom tartozéka volt, a Zolnai család mindvégig birtokos maradt a településen. Kastélyuk középkori alapokra épült, ám mióta 1944-ben megrongálódott, romos állapotban várja a megújulást vagy a beteljesülést. Szerencsére a kastély melletti Szent Mátyás apostol tiszteletére szentelt kora gótikus temploma jó állapotban van, így aki Zólyom környékén jár, annak érdemes egy kiruccanást tennie Zolnára.

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a gótikus templom.)

Bővebben...

Nagyócsáról a XVII-XVIII. zzázad fordulóján igen hosszú volt az út a hallei egyetemig. Bél Mátyás nem volt rest ezt az utat végigjárni, majd Halleban megállapítani, hogy milyen keveset tudnak nyugaton a Magyar Királyságról. A polihisztor rövid németországi tanítóskodás után 1708-ban haza is tért, és 100 évvel Széchenyi előtt hozzálátott a magyar nyelv, kultúra, oktatás felvirágoztatásának. A Németországban látott példa alapján átalakította a besztercebányai gimnáziumot, majd a pozsonyi evangélikus líceum vezető lelkésze lett. Ő kutatta először a székely rovásírást. Szimpatizát Rákóczival, amiért Heister tábornok kis híján kivégeztette. Legfontosabb, máig ható tudományos jelentőségű munkája a Notitia Hungariae novae historico-geographica volt. Saját identitását úgy fogalmazta meg latinul, hogy „lingua Slavus, natione Hungarus, eruditione Germanus”, vagyis, hogy szlovák anyanyelvű, magyar nemzetű és német műveltségű. Nem sokkal halála után a Magnum decus Hungariae (Magyarország nagy ékessége) címet kapta. A besztercebányai egyetem ma az ő nevét viseli.

Nem is csoda, hogy szülőfaluja központjában, az egykori szülőház helyén áll szobra, amelyet születésének 300. évfordulóján, 1984-ben emeltek. A szobor mögötti iskola is Bél Mátyás nevét viseli, míg 3 házzal feljebb, az utca jobb oldalán emlékszobája is van Nagyócsa neves szülöttének. (A múzeum telefonszáma: +421455349073)

A szobor mellett áll a Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma, mely a XIV. században épült. Gótikus jegyeitől a későbbi átépítések többnyire megfosztották, de azért így is “megér egy misét”, főleg, ha tudjuk, hogy oltárát Lőcsei Pál mester készítette.

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja Bél Mátyás szobra.)

Bővebben...

A Polyánából a Veporba átkelő Ércút (Rudna magistrala) a legszebb természeti látványosságok mellett az ércbányászat ipartörténeti emlékeit is igyekszik felfűzni. Nem véletlen, hogy a Cserpatak északi részén fekvő őskohót is útba ejti.

Cserpatak a XV. század második felében keletkezett, alapítói német bányászok voltak, akik a közeli bányákban és vasolvasztókban dolgoztak. A falu ma már a szlovák biatlonsport fellegvára, sípályáin világkupa versenyeket is rendeznek, kiszolgáló létesítményei, szállodái vannak. A faluból kerékpárút vezet az őskohóhoz, ha esetleg nem az Ércút piros jelzésén érkeznénk.

A Polyána keleti oldalán az őskohón kívül is akadnak látnivalók, elég ha a Spády-völgy vízesésére, vagy a hegységet a Veportól elválasztó Köves-völgy felduzzasztott tavára gondolunk.

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja az őskohó.)

Bővebben...