Hazajáró műsorok

Polyána – Kalandozás a kaldera körül

133. rész

Az évmilliók emlékeit őrző kárpáti vulkáni vonulat egyik nagy öreg tagja, a Polyána tűzhányó maradványa itt pihen Felvidék szívében. A történelmi Zólyom vármegyében, a sajátos néprajzzal rendelkező gyetvai völgyből kiemelkedő hegység a kialudt vulkánok közül a legnagyobbak közé tartozik Európában. Központi részét egy hatalmas kaldera uralja. Külső palástján sok helyen felbukkannak a vulkáni múlt hagyatékai, az andezit lávafolyam kővé dermedt tanúi. Láva helyett ma már sűrű őserdők és havasi legelők, vagyis polánák takarják felszínét, vadonjai gazdag élővilágnak nyújtanak otthont. A hegy és környezete nemcsak a geológusok, de a turisták és a néprajzkutatók tiszteletét is egyre inkább kivívja. És azt se feledjük, hogy lábainál a magyar múlt emlékköveivel is találkozhatunk.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Zólyom

Végles várkastélya ma újra régi fényében ragyog, igaz, csak külsejében. Az elmúlt században magára hagyott romokat egy orosz milliárdos pénzéből szépen újjávarázsolták, de az ősi falak közé nem tér vissza többé soha az a bizonyos régi dicső kor. A négycsillagos szállodává lett várkastélyba lépve azért ritka korrekt módon magyar királyok festményei fogadnak. A 13. században a zólyomi út védelmére emelt várat ugyanis századokon át királyi vadászkastélyként használták. Zsigmond, majd Nagy Lajos király után Hunyadi Mátyás is előszeretettel vadászott errefelé. A lovagterem már a harcos középkort idézi. A török, majd a Thököly és Rákóczi-féle kuruc szabadságharc idején ugyanis a vár újra védelmi célokat szolgált. Talán a gótikus várkápolnában imádkozott a hazáért a Balassi család sarja, Bálint is. A 17. századtól a békésebb időkben az Esterházy család élte itt fényűző életét. A kiegyezés után a volt ’48-as honvéd ezredes, Nemeskéri Kiss Miklós vásárolta meg a birtokot és újra vadászkastéllyá alakította. Utolsó magyarországi tulajdonosa Habsburg Frigyes főherceg volt. Aztán a második világháború elvesztésével az új világrend vihara végleg kisöpörte innen a magyar szellemet…

 

Bővebben...

A Polyána déli lejtőit évszázadok óta pásztorkodással, famegmunkálással és földműveléssel foglalkozó hegyi népek szórványtelepülései tarkítják. Ezek központja az 1638-ban a véglesi Csáky uradalom területén keletkezett, majd később mezővárosi rangot kapott Gyetva. Az ide települt pásztornépek a környéken élő szlovákokkal keveredve sajátos kultúrát hoztak létre.

A tájék néprajzi hagyatékával az 1994-ben nyílt Polyána-hegyaljai Múzeumban ismerkedhetünk meg. A Szalatnya-völgyi bosnyák ivadékok földmíveléssel és pásztorkodással foglalkoznak, s különösen híres juhászok. Az összegyűjtött tárgyi emlékek arról mesélnek, hogy is élt-éldegélt egykor Polyána-hegyalja népe.

De nemcsak múzeumba zárva maradtak még míves darabjai a népi kultúrának: a város fölötti temetőben díszesen festett, faragott fakeresztek őrködnek az örök élet felett.

Bővebben...

A Polyána sajátos alakzatokkal tagolt tájékának formakincsét a vulkáni múlt határozza meg. A védett sziklaképződmények közül az egyik legérdekesebb a környező lankásabb erdős dombok közül merészen kiemelkedő Melich-szikla.

Ha felkapaszkodunk a 30 m magas andezit sziklatoronyra, testközelből is megismerhetjük a lávafolyam megkövült maradványát.

A Polyána-hegység a Kárpát-medence egyik legjobban megmaradt tős vulkáni felépítménye, ha úgy tetszik, a Börzsöny nagyobbik testvére.

Bővebben...

A Melich-sziklától nincs messze a szomszédos andezit sziklafennsík, a piros jelzésen megközelíthető Kalamárka. A nevezetes andezit sziklatornyok két csoportban tornyosulnak. A lenti, hosszan elhúzódó alakzat déli pereméről a Szalatnya-völgyére, Gyetvára és távolabb a Jávoros környéki hegyvidékre nyílik kilátás.

Érdemes a tövébe is lemászni, hisz onnan mutatja igazán markáns arculatát. A kis vulkáni platót övező, több mint 10 méter magas sziklafalak, kémények és tornyok a lávafolyam elülső részének fagyeróziója során keletkeztek. A Kalamárka sziklavilága nemcsak a geológusok paradicsoma, de kedvelt gyakorlóhelye a sziklamászóknak is, akik összesen több, mint 400 út közül válogathatnak.

Bővebben...

A Polyána egyik közismert ékessége, a külső vulkáni koszorú legnagyobb zuhataga, a 23 méter magasból alázúduló Bisztra vízesés a lávafolyam egy részének lesüllyedésével keletkezett.

Bővebben...

A piros jelzésű ércút vezet a Polyána csúcsára. Az elülső Polyána rétje után meredek kaptató vár ránk. A magasabb régiók ős buja vadonjai különös értéket képviselnek, olyannyira, hogy 1990-ben az UNESCO bioszférikus rezervátumai közé is bekerültek.

A Polyána fő csúcsát is erdő fedi, így a tetőről nincs sok kilátásunk.

Innen mesébe illő fenyőerdőn vezet az út, mivel fakitermelést nem folytatnak a vidéken, így évszázadok óta érintetlen ősfenyves vesz körül minket. A páfrányokkal borított aljnövényzet, a mohás kövek és a kidőlt régi fák vadregényes körítést adnak a túrának.

A kaldera pereme a sűrű erdőnek köszönhetően nem sok kilátóhellyel rendelkezik. A Brusznianszky grún környékén azért találunk egy kis sziklát, amelyről egész jó kilátás nyílik a Horháti-völgyet körbeölelő hatalmas kalderára.

Hosszú gyaloglás után érjük el a Jaszenova-nyerget, ami ideális pihenőhely. Innen a Libetbányai-Vepor tömbje felé indulunk tovább. A kaldera perem északi részén már több tisztás van, így egyre jobbak a kilátások. A Vepor alatti kaszálóról nyugatra a Polyána hatalmas mély kalderája, rajta túl a háttérben a Körmöci-hegység húzódik. Északra az Alacsony-Tátra. Keletre a szomszédos Klenóci-Vepor jellegzetes vulkáni tömege kéklik a távolban.

A Libetbányai-Vepor után hamar elérjük a Polyána-hegység északi peremén emelkedő Hrb-csúcsát. A hegykúpra azért is büszkék a szlovákok, mert itt van újdonsült országuk földrajzi középpontja.

Szikláiról pazar kilátás nyílik az  Alacsony-Tátrára és a szomszédos vulkánra, a Vepor-hegységre.

Bővebben...

A Micsinyei, majd a Beniczky család ősi birtoka, Alsómicsinye 16. századi késő reneszánsz várkastélya ma már omladozva várja sorsa jobbra fordulását. Pedig Beniczky Lajos ’48-as honvédezredes szülőhelye, a második világháborúban súlyosan megrongálódott  épülete több törődést érdemelne

Cserény középkori településének is van mondanivalója az erre járó magyar turistának. A zólyomi ispánság birtokát III. András király 1300-ban harci érdemeiért Madách Imre ősének, Kürtösi Pál comesnak adományozta. Ő építette a gótikus Szent Márton templomot. A török veszély idején fallal vették körül, majd harangtoronnyal is megtoldották a templomot.

Bővebben...

Alsómicsinye szélén a vulkáni múlt újabb ajándékai, a micsinyei travertínó források nyújtanak hűsítőt. Ezek az ásványokban gazdag szénsavas források és a környékükön kicsapódó mésztufa képződmények különleges természeti értéket képviselnek.

Bővebben...

A kalderát átfűrészelő Hucsava-patak völgye az egykori kürtő belsejének sziklavilágához vezet.

A kék jelzésű turistaösvény kísér végig a Horháti-völgyön. Itt zakatolt egykor a Véglesből Kyslinkybe közlekedő erdei kisvasút is.

Egy kanyar után hirtelen az agglomerátumos maradványokat képviselő sziklák egyik gigászi képviselője a Bátovi kőszikla állja utunkat. Még elképzelni is nehéz, milyen lehetett, amikor ez a közel 14 méter magas és 8 méter széles sziklatömb egyszer csak levált a hegyről és a völgybe zúdult. Talán éppen arról a legendás szikláról mállott le, amit szlovákok hírhedt betyárjukról, Jánosíkról neveztek el.

Bővebben...