Ha csak annyit tudunk Pónik­ról, hogy van egy 1310 körül épült góti­kus temp­lo­ma, amely­nek bel­se­je Lőcsei Pál mes­ter alko­tá­sa, már­is elkezd­jük keres­ni a tér­ké­pen, Zólyom vár­me­gye melyik szeg­le­té­ben is fek­szik a tele­pü­lés. Aztán mikor meg is érke­zünk az Assi­si Szent Ferenc tisz­te­le­té­re szen­telt kato­li­kus temp­lom­ba, egyik ámu­lat­ból a másik­ba esünk az 1380 és 1415 között fes­tett fres­kók és az 1512-ből szár­ma­zó főol­tár lát­tán. A temp­lom a XVI. szá­zad ele­jén bővült egy oldal­ká­pol­ná­val, majd 1750 körül barok­ki­zál­ták, de 1971 és 1991 között eltün­tet­ték ennek a barokk átala­kí­tás­nak a nyo­ma­it. A temp­lom mel­lett szép fa harang­láb áll. A temp­lom­kulcs ügyé­ben ezen a tele­fon­szá­mon érde­mes érdek­lőd­ni: +421484193263

Pónik a temp­lom épí­té­se ide­jén kirá­lyi bir­tok volt, ame­lyet IV. Lász­ló 1284-ben adott Turhus Fülöp mes­ter­nek a cse­hek elle­ni hábo­rú­ban muta­tott vitéz­sé­gé­ért. Később a török több­ször is elért idá­ig, utol­já­ra 1678-ban, mikor 300 lakost hur­col­tak el rab­ság­ba. Az egy­kor érc­bá­nyá­sza­tá­ról híres tele­pü­lés hír­ne­vét ma már az 1995-ben ide köl­tö­ző kapu­ci­nus szer­ze­te­sek öreg­bí­tik.

(A jel­vény­szer­ző moz­ga­lom iga­zo­ló­pont­ja a góti­kus temp­lom.)

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 133. rész: Polyána — Kalandozás a kaldera körül