Archives

Beszterce

Az Árpád-kori magyar városba a tatár pusztítások után telepítettek királyaink szászokat. Miután szabad királyi város lett, szépen fejlődött és mivel Bukovina és Erdély határán fekszik, a kereskedelemből alaposan meggazdagodott. Még a 20. század elején is a szászok adták a többségét, ám miután elűzték őket, ma a nyolcvanezressé duzzasztott városnak már 90%-a román és alig 7%-a magyar, míg a németeknek már csak hamvai és épített örökségei maradtak.

Beszterce nevezetességei között találjuk az úgynevezett lábasházakat, vagyis a lábakon álló házakat, ahol annak idején a leggazdagabb szász kereskedők éltek.

Ha nyitott szemmel járunk, sok apró régi magyar jelenlétre utaló jelképet fedezhetünk fel a városban. Több épületen is ott vannak még a magassági pontot jelölő magyar nyelvű vastáblák.

Beszterce Mátyás kori címere is ott ékeskedik egy homlokzaton.

A város nemzetiségeit a templomok is meghatározzák. Míg a szászok főként evangélikusok voltak, a magyarok a római-katolikus templomba jártak.

Borsabánya

Ahol a Csiszla-patak a Visóba talál, lassan éledezik romjaiból Borsabánya. Madártávlatból csodás havasi környezetben, a Toronyága és a Sárkány tömbjeinek ölelésében próbálja kiheverni az elmúlt évtizedek túlhajszolt bányászatát. Lassan gyógyulnak a tájsebek, s tisztul patakjaiból a cián.

Nemesérceit, aranyát már évszázadok óta bányászták, a 18. században cipszerek és tótok is érkeztek bányái művelésére, de népessége sűrűn váltakozott: amikor hanyatlott a bányászat, sokan elmentek, amikor újra felvirágozott, megint visszajöttek. Legutóbb a román kommunizmus hozta magával a tömegeket és a tömbházakat a máramarosi Eldorádóba, de az elmúlt évtizedekben lehanyatlott, majd 2006-ban meg is szűnt a bányászat Borsabányán.

Azóta se találja önmagát, de a természeti környezet és a turizmus hozhat még szebb jövőt a településnek.

Zára

1918-ig Dalmácia fővárosa a közel 3000 éves múltra visszatekintő Zára volt. A város bővelkedik magyar emlékekben. A Szűz Mária templom harangtornyán latin felirat is megörökíti Kálmán királyunk dicsőségét.

Dalmácia egyik legszebb középkori építménye, a Szent Anasztázia-katedrális. Harangtornya Zára egyik jelképe.

Könyves Kálmán halála után folytatódott a versengés a városért a magyarok és velenceiek között. II. István, III., majd IV. Béla is a magyar korona alá hajtotta, de a legemlékezetesebb hadjárat Nagy Lajos királyunk nevéhez fűződik, aki 1357-ben, miután Zára és a dalmát városok fellázadtak Velence ellen, bevonult a városba. A Szent Ferenc kolostorban maga a király diktálta a zárai béke feltételeit, amelyben a Dalmácia székhelyévé tett város számára jogokat adományozott.

1797-től az első világháború végéig az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, majd rövid olasz fennhatóság után előbb Jugoszlávia, majd Horvátország része lett.

Zárában a legújabb kor is tartogat érdekességeket. A tengerparti sétányon különleges dallamú hangokat hallhatunk. Egy világon egyedülálló hangszer, a tengeri orgona a víz és a szél összjátékával játssza random a kis harmóniákat.

Nin

A Horvát Királyság első fővárosa és szakrális központja Nin volt, egészen addig, amíg 1105-ben Könyves Kálmán királyunk a Szent Korona fennhatósága alá rendelte Horvátországot.

A Szent Kereszt templomot méltán nevezik a világ legkisebb katedrálisának. A 9. században épült, és sokáig a horvát királyok udvari kápolnájaként szolgált.

Az óvárosban még korábbi emlékek is felfedezhetők. Az egykori római fórumon dacolnak az új időkkel a Vespasianus császár idejéből, az 1. századból származó templom maradványai.

Körösbánya

Aranyérceit már a rómaiak bányászták, de a magyar királyok is szorgoskodtak ásványkincsei kiaknázásában. A Hunyadi család birtokán maga Mátyás király is járt, aztán elajándékozta a Báthoryaknak. 1746-tól 130 évig Zaránd vármegye székhelye volt. Mert bizony a tatárok és törökök is dúlták rendesen Körösbányát, de magyar népe a legnagyobb vérveszteségeket az 1784-es és 1848-as mócvidéki felkelések alatt szenvedte el.

A magyarság egykor virágzó, pezsgő szellemi központja, a ferences kolostor is mintha nyugdíjba vonult volna. A középkorban letelepedő ferencesek a mai templomot és kolostort a régi helyén a 18. században építették.

A mócdúlás után újjáépített egyházat az 1950-es években újabb traumák érték: ide internálták a ferences rendtartomány több tucat testvérét.

Lesz még jövője a kolostornak, hála Böjte Csaba testvérnek, aki gondozásába vette. Lehet még lelki központ, de egyben az érchegységi túrák bázisa is.

Chicago

Az Egyesült Államok harmadik legnagyobb városa, közel 3 millió lakost számlál, de ha hozzá vesszük az elővárosait is, akkor már egy Magyarországnyi emberről beszélhetünk.

Ha csak 3 évszázadot visszarepülnénk az időben, egy mocsaras területet találnánk a helyén, ahol a potawatomi indiánok éldegélnek, a saját nyelvükön „Checagou”-nak, vagyis vad hagymának nevezett földjükön. Az első európaiak az 1700-as évek végén merészkedtek ide. 1833-ban aztán 350 telepes érkezett, akik telepüket Chicagonak nevezték el. 4 év sem kellett és városi rangra emelkedett, majd kiváló földrajzi elhelyezkedése folytán a nyugat felé terjeszkedő Egyesült Államok fő kiindulópontjává vált. Az Illinois és Michigan Csatorna, a vasútvonal és az innen induló legendás 66-os útnak köszönhető, hogy a 20. század már több mint 1 millió emberre köszöntött rá Chicagóban.

1893-ban már világkiállítást rendezett a város, ami új, meghatározó irányt adott a világ építészetének. Innen indult világhódító útjára a magasépítészet, Amerika és a világ számos pontján sorra nőttek ki a földből a chicagói mintára épült felhőkarcolók.

Az 1920-as évek nem túl hízelgő hírnevet hoztak Chicagónak. A véres gengszterháborúkban állva maradt Al Capone gyakorlatilag a teljes várost az irányítása alá vonta, mígnem 1931-ben végre sikerült rács mögé zárni.

Chicago a ’30-as években a hetedik legnagyobb magyar város volt. Akkor közel 75 ezer magyar élt itt, de ma is több mint harmincezren vannak, akik még nem olvadtak fel a nagy chicagoi tégelyben.

A zsúfolt betonrengeteg szédítő magasságai után nyugalmat ad a magyar léleknek Chicago nyugati része, Norridge városrésze, ahol egy hatalmas székelykapu azt üzeni: ki itt belép, egy darabka magyar földre lel. A Chicagoi magyar református egyház 1914-ben alakult meg. Egy év sem telt el, és már templomot szenteltek, lelkipásztort iktattak, beteljesítve az írást: „akik az úrban bíznak, erejük megújul.”

Az ’56-os emlékmű, mellette a református nőegylet adományozta harang, mind-mind az otthon gyökerező magyar identitást erősítő jelképek.

Detroit

Detroitot egy francia szőrmekereskedő, nevezetesen Sieur Cadillac alapította a 18. század első évében. Amikor odahaza Rákóczi fejedelmünk az akkor 700 éves haza szabadságáért küzdött, idekint a franciák épp az őslakos indiánok utóvédharcaival voltak elfoglalva. Bejelentkeztek a városért a britek is, ám a függetlenségi háború után végérvényesen az Egyesült Államok része és Michigan állam fővárosa lett. De csak 1847-ig, mert a Detroit folyó túlpartján már Kanada van, így nem akarták kitenni a fővárost az esetleges északi támadásoknak.

Ha Detroit, akkor méretes amerikai kocsik. Bizony, „Motor City” az amerikai autógyártás fellegvára. Ford, Chrysler, General Motors, csak hogy a legnagyobbakat említsük.

Az amerikaiaknak az autó talán az elsődleges státusz-szimbólumuk. Pont úgy, ahogy városaiknak a toronyházak. Detroit ikonikus épületei nem véletlenül a General Motors tornyok.

A XX. század első felében az autógyárak nyomán virágzó gazdaság tömegével vonzotta a munkaerőt, köztük a kivándorolt magyarokat. Az ’50-es években aztán az autóipar hanyatlani kezdett. A válságot csak tetézte a bevándorló négerek 1967-es, halálos áldozatokkal járó zavargása. Az ipar visszaszorulása és a bűnözés elburjánzása miatt a fehér népesség, köztük sok hazánkfia is a távozás mellett döntött, így a város lakossága megfeleződött.

Dearbornban a Henry Ford Múzeum az amerikai közlekedési technológia fejlődését mutatja be a járművökön keresztül. A 200 automobil között természetesen ott vannak a legelső Fordok is.

Detroit fénykorában, Delray külvárosban egy valóságos magyar negyed alakult ki. Aztán a hanyatlás idején az addig békés körzetet is feketék és dél-amerikai bevándorlók lepték el. A Szent Kereszt templom a fájdalmasan pusztuló környezetben ma is a detroiti magyarok lelki-szellemi oázisát jelenti.

1974-ben Mindszenty József bíboros hercegprímás is meglátogatta a zsúfolásig telt templomot. A látogatásról készült emlékeket ereklyeként őrzi a közösség.

Cleveland

Volt idő, amikor Budapest után a második legnagyobb magyarok lakta település Cleveland volt. Olyannyira, hogy egykor Amerika Debrecenjeként is emlegették a várost, mivel közel 30 ezer magyar élt itt egy tömbben, és beszélték a magyar nyelvet. Ma is pezsgő magyar élet folyik Cleveland-ben. Van cserkészet, hét templomban hirdetik magyar nyelven az igét, sőt, magyar iskola is van. A magyarság egyik támaszpontja a Bocskai Rádió.

Cleveland sok magyar emlékkel is büszkélkedhet.

Amikor Kossuth Lajos a függetlenségi harc folytatása mellett korteskedve Amerikát járta, 1852-ben Clevelandbe is eljött. A látogatás 50. évfordulóján a nagyszalontai Kossuth-szobor pontos mását avatták fel itt, az egyetemi parkban.

Az ’56-os szabadságharc emlékét nagy becsben tartják a tengeren túli magyarok. A clevelandi emlékművet az 50. évfordulón állították. Mindszenty bíboros kultusza is él még. Bronzszobra 1997 óta díszíti a teret. 1975-ben Mindszenty teret avattak a helyi magyarok, de van itt Magyar Múzeum is.

Cleveland-et erdős városnak is nevezik. A Kultúrkertben a sok nemzet között természetesen a magyarnak is jutott egy földdarabka, ahol bemutatkozhat, jó hírét viheti évezredes hazánknak. Mintha egy otthoni városban járnánk, annyi a magyar szobor és emlékmű a kertben.

Clevelandnek két katolikus egyházközsége van. Az egykori magyar negyedben, a Bakayon a Szent Erzsébet templomban 1897-ben tartották az első magyar nyelvű katolikus misét.

Fairport Harbour

A kistelepülés különlegessége, hogy a 19. század végén sok magyar érkezett Fairpot Harbour-ba. Közel 7500 kilométerre otthontól megdobogtatja a szívet a magyar zászló és az Isten hozott felirat. Azt mondják, az Egyesült Államokban itt a legmagasabb a magyarok aránya. A mintegy 3000 lélekből minden tizedik magyar gyökerekkel rendelkezik. De a magyar itt inkább már csak származást jelent, alig használja már valaki a magyar nyelvet. A protestáns híveket szolgáló templomban a tiszteletes azért még magyarul hirdeti az igét.

A templombelső az egykor virágzó magyar közösségről tanúskodik. De sajnos nagyrészt már csak a színfalak maradtak: némán is beszédes üvegablakok, feliratok, régi fényképek…