Ahol a Csiszla-patak a Visóba talál, lassan éledezik romjaiból Borsabánya. Madártávlatból csodás havasi környezetben, a Toronyága és a Sárkány tömbjeinek ölelésében próbálja kiheverni az elmúlt évtizedek túlhajszolt bányászatát. Lassan gyógyulnak a tájsebek, s tisztul patakjaiból a cián.
Nemesérceit, aranyát már évszázadok óta bányászták, a 18. században cipszerek és tótok is érkeztek bányái művelésére, de népessége sűrűn váltakozott: amikor hanyatlott a bányászat, sokan elmentek, amikor újra felvirágozott, megint visszajöttek. Legutóbb a román kommunizmus hozta magával a tömegeket és a tömbházakat a máramarosi Eldorádóba, de az elmúlt évtizedekben lehanyatlott, majd 2006-ban meg is szűnt a bányászat Borsabányán.
Azóta se találja önmagát, de a természeti környezet és a turizmus hozhat még szebb jövőt a településnek.