Az Árpád-kori ’Szerdahely nevét szerdán tartott vásárnapjairól kapta. A mezőváros mindig is fontos kereskedelmi központja volt a vidéknek. A történelem nagy viharai elkerülték, de a 20. század embertelen eszméje itt is megtette a hatását, így sok régi épületet leromboltak. Legrégibb szakrális emléke, az Árpád-kori eredetű Szent György-templom még állja az idők viharait.
Szerdahely legtöbb nemesi háza és kastélya a 18. században épült. Egyik legszebb ma is álló épülete a Sárga-kastély, melyet Padányi Biró Márton veszprémi püspök építtetett. A 19. század elején a környéken évszázadokig meghatározó szerepet játszó Kondé család örökölte meg és át is alakította a kastélyt. A szépen felújított épület 1972-óta a Csallóközi Múzeumnak ad otthont. Történelmi, művészettörténeti és néprajzi gyűjteményének értékes darabjai a dunai aranymosók szerszámai is.
A lehangoló szocreál városkép arculatának megújítását az 1990-es években Makovecz Imre tervei szerint kezdték meg. A városháza bejárata fölé emelt torony a régi-új város egyik jelképévé vált.
A boldog békeidőkben pezsgő magyar kulturális és szellemi életet pusztító villámcsapásként érték a 20. század tragédiái. Hogy megértsük a város mai életét, el kell látogatnunk a sorscsapások emlékműveihez is.
A trianoni országvesztésre emlékeztet a 2008-ban felavatott kopjafa, amelyet a várpalotai Trianon Múzeum ajándékozott a városnak.
A 2. világháborút követően kitelepített felvidéki magyarok emlékművét 2013-ban adták át.
De hiába megannyi ellenséges törekvés, a csallóközi magyarság él, És mintha ez a magyarság kezdene újra magára találni. Ennek egyik jele Felvidék egyik legnagyobb múltú sportegyesülete, a 20. század elején alakult Dunaszerdahelyi Atlétikai Club. A DAC, amely a város büszkesége és jelképe is egyben.
Ahol a Cserna folyó a Dunába ömlik, ott van Orsova. De ez már nem az az Orsova, mert 1968 és 72 között Ceaucescu és Tito közösen megépítette a Vaskapu erőművet, így a Duna elárasztotta a régi Orsovát. Mert a kilowattok fontosabbak voltak a régi városnál, ami fölött ma már vígan motorcsónakáznak. Hol van már a rómaiak ősi Dierna castruma, a középkori magyar királyság végvára, az osztrákok határsáncai, a magyar és német többségű nyüzsgő határváros? Már csak emléke él itt Szent Lászlónak, Zsigmond királynak, Hunyadi Lászlónak, Thököly Imrének, amit a hatalmas víztömeg és a panelek rengetegei sem tudnak elhalványítani.
Annak idején itt töltötte utolsó éjszakáját magyar földön Kossuth Lajos, és volt idő, amikor a Magyar Szent Koronát is itt rejtették el. Azon a helyen 1854-ben Korona Kápolnát emeltek, ami ma már víz alatt van.
Az 1976-ban épült katolikus templomban német, magyar, román és cseh nyelvű miséket is celebrálnak. A Szent Korona Szövetség 2004-ben állított emléktáblája idézi fel a Szent Korona orsovai őrzésének történetét.
A Kárpát-medencéből a Zsil, az Olt és a Bodza szorosai mellett a Vaskapu is kifolyást jelent a Fekete-tenger irányába. Ezt a stratégiai átkelőt őrizte egykor Szörényvár. Már a római időkben Traianus császár hidat építtetett itt, ami elpusztult a népvándorlás forgatagában. Aztán az Árpád-házi uralkodók idején IV. Béla király 1227-ben létrehozta a szörényi bánságot. A 15. században a végvárrendszer egyik fontos bástyája volt Szörényvár.
A Duna partján még ma is láthatóak a MAHART egykori épületei.
A Vaskapu őre Galambóc, amiért folyamatos küzdelem zajlott a magyarok, a szerbek és a törökök között. Aztán amikor a török már Szerbiát dúlta és a Magyar Királyság déli határait fenyegette, 1426-ban Zsigmond királyunk kénytelen kelletlen csak megegyezett Lázárevics István szerb despotával. Nándorfehérvár és Galambóc a királyé lett, cserébe Brankovics György szerb hatalmának elismeréséért. Ám Brankovics felrúgva a szerződést a török kezére juttatta a várat. Mit volt mit tenni, Zsigmond a szemközti Lászlóvárból ostromot vezetett Galambócért. A csata főhőse végül Rozgonyi István temesi főispán felesége, Cecília lett, aki hajókkal mentette ki a halálból a királyt és férjét.
A Sátor-hegy alját már Árpád magyarjai birtokba vették. A Ronyva-patak partján ülő ’Újhely idővel Zemplén fővárosává nőtte ki magát. Nagyságára emlékeztet Barátszer városrészében az ősi pálos, majd később piarista kolostor épületegyüttese.
A történelmi belváros Trianon, majd a szocializmus nyomasztó évtizedei után újra visszanyerte fényes arculatát és régi hangulatát.
Zólyom vármegye székhelye a Körmöci-hegység, a Nagy-Fátra és az Alacsony-Tátra lábainál fekvő Besztercebánya. Fénykorát IV. Béla királynak köszönheti, aki szász telepesek behívásával fektette le a város alapjait. A környező hegyek érceinek köszönhetően hamar a Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa lett. Korábbi gótikus arculatát az 1500-as tűzvész során elvesztette, de az újjáépítés utáni belvárosi polgárházai ma is remekbe szabott műemlékek. Itt minden háznak története van. az egyik például Bethlen Gábor, erdélyi fejedelem háza volt. A hajdani IV. Béla téren található óratorony érdekessége, hogy ferde.
Mária Terézia püspöki székhellyé tette Besztercebányát, központja a Xavéri Szent Ferenc templom.
A Thurzó-házban működött a Thurzó-Fugger Rézbányászati Társaság.
Besztercebánya legrégebbi épülete a 13. században épült Szűz Mária Mennybemenetele templom. De nem ez az egyetlen középkori épület a városban. A városháza a reneszánsz időkből származik, de az ún. Mátyás-ház is, amelyen még látható Hunyadi Mátyás és felesége, Beatrix címere.
Zólyomlipcse, nevéből is adódik, szász alapítású, szabadalmát a 14. században Károly Róbert királyunktól kapta. A pálosok is megtelepedtek itt és a középkorban volt idő, amikor a bányaváros jelentősége felülmúlta Besztercebányáét. Ez persze már csak a régmúlt, amire néhány megmaradt patinás épület és szobor emlékeztet.
Zólyomlipcse vára a 13. században épülhetett, királyaink, királynéink majd magyar főúri családok kedvelt rezidenciája volt. 1667-ben falai között halt meg az összeesküvő, Wesselényi Ferenc nádor. A 19. századi tűzvész után az 1930-as évekig árvaház működött benne. A zegzugos várkastély ma már szociális otthonként szolgál.
Már 1271-ben a 14 szepesi város „Szász Tartományának” főhelye volt Lőcse. A régi városfalak még megvannak, a Kassai kapu üt rajtuk rést a központba, mindjárt az 18. századi volt minorita templomnál és kolostornál. És itt áll a főtéren, szinte változatlan gótikus formában a hatalmas Szent Jakab templom, amit 1245-től jó száz évig építettek. Mellette a híres XV. századi Városháza, déli homlokzatán az öt főerény allegorikus képével. Sokszor átalakítottak, de a híres Fekete város című filmből legtöbben ezt az arcát ismerik. És itt vannak körben a régi polgárházak is, csak a lőcsei polgárokat keressük hiába, se cipszerek, se magyarok nem járnak már a főtéren, és a nagy vásároknak sincs már idejük.
Lőcse felett magasodik a Mária-hegy. Ma is sok turista és zarándok keresi fel a mai alakját 1914-ben elnyerő Mária-hegyi templomot.
Közép-Európa egyik legnagyobb középkori erődítménye, az egykori vármegyeközpont Szepes vára. Még Árpád-házi királyaink kezdték építeni a 12. században, ám mielőtt elkészülhetett volna, a tatárok lerombolták. Ezután Csák Máté birtokolta, majd királyi birtok lett, egészen a husziták betöréséig. Hadvezérük, Giskra elfoglalta a várat, és az ő birtokában volt, amíg Hunyadi László ki nem verte innen. Testvére, Mátyás a Szapolyaiaknak adta zálogba. Itt született 1487-ben János, későbbi magyar király. És akkor jöttek a Thurzók, Báthoryak, Csákiak, ők sokáig voltak a vár urai, mígnem a kurucok egy nagy csellel elfoglalták a várat és akkor Rákóczi fejedelem birtokába került.
A vár az 1780-as évektől pusztul, ugyanis ekkor a szabadnapos katonák pálinkát főztek, ami felrobbant, és felgyújtotta a várat.
Szepes egykori fővárosa Szepesváralja. Kezdetben volt a vár, melynek szolgálófalujaként a 12. században alakult Szepesváralja. Aztán telt múlt az idő, jöttek a szászok és a falucska önálló településsé fejlődött. Plébániatemploma a 13. században épült Szűz Mária tiszteletére. 1271-ben V. Istvántól városi kiváltságokat kapott, majd tagja lett a szepesi szász városok szövetségének. 1412-ben Zsigmond király több szepességi várossal együtt ’váralját is elzálogosította Lengyelországnak, s csak 1772-ben került vissza Magyarországhoz. A temetőben nyugszanak a Branyiszkónál elesett hősi honvédek. Síremlékük tetején még ott van a hármashalmon és az apostoli kettős kereszt, de a csehszlovák impériumváltás után, az eredeti, magyar nyelvű feliratot már eltüntették.
Szepesség egykori vallási központja Szepeshely. A település a 12. századtól a szepességi apátság, majd 1776-tól a szepesi püspökség székhelye lett. A hazánkban egyedülálló egyházi városkában – mint egy kis Vatikánban – az apátság, majd a püspökség személyzete élt. Első templomát a hagyomány szerint maga Szent István király építette a Márton-hegyre. Az 13. századi Szent Márton katedrális a Kárpát-medence egyik kultikus egyházi emléke. Falán egy 14. századi freskón Károly Róbert koronázását láthatjuk. A templomhoz épített gótikus kápolna a Szapolyai család temetkezési helyéül szolgált.