Az Árpád-kori ’Szerdahely nevét szerdán tartott vásárnapjairól kapta. A mezőváros mindig is fontos kereskedelmi központja volt a vidéknek. A történelem nagy viharai elkerülték, de a 20. század embertelen eszméje itt is megtette a hatását, így sok régi épületet leromboltak. Legrégibb szakrális emléke, az Árpád-kori eredetű Szent György-templom még állja az idők viharait.
Szerdahely legtöbb nemesi háza és kastélya a 18. században épült. Egyik legszebb ma is álló épülete a Sárga-kastély, melyet Padányi Biró Márton veszprémi püspök építtetett. A 19. század elején a környéken évszázadokig meghatározó szerepet játszó Kondé család örökölte meg és át is alakította a kastélyt. A szépen felújított épület 1972-óta a Csallóközi Múzeumnak ad otthont. Történelmi, művészettörténeti és néprajzi gyűjteményének értékes darabjai a dunai aranymosók szerszámai is.
A lehangoló szocreál városkép arculatának megújítását az 1990-es években Makovecz Imre tervei szerint kezdték meg. A városháza bejárata fölé emelt torony a régi-új város egyik jelképévé vált.
A boldog békeidőkben pezsgő magyar kulturális és szellemi életet pusztító villámcsapásként érték a 20. század tragédiái. Hogy megértsük a város mai életét, el kell látogatnunk a sorscsapások emlékműveihez is.
A trianoni országvesztésre emlékeztet a 2008-ban felavatott kopjafa, amelyet a várpalotai Trianon Múzeum ajándékozott a városnak.
A 2. világháborút követően kitelepített felvidéki magyarok emlékművét 2013-ban adták át.
De hiába megannyi ellenséges törekvés, a csallóközi magyarság él, És mintha ez a magyarság kezdene újra magára találni. Ennek egyik jele Felvidék egyik legnagyobb múltú sportegyesülete, a 20. század elején alakult Dunaszerdahelyi Atlétikai Club. A DAC, amely a város büszkesége és jelképe is egyben.