Zólyom vár­me­gye szék­he­lye a Kör­mö­ci-hegy­ség, a Nagy-Fát­ra és az Ala­csony-Tát­ra lába­i­nál fek­vő Besz­ter­ce­bá­nya. Fény­ko­rát IV. Béla király­nak köszön­he­ti, aki szász tele­pe­sek behí­vá­sá­val fek­tet­te le a város alap­ja­it. A kör­nye­ző hegyek érce­i­nek köszön­he­tő­en hamar a Magyar Király­ság egyik leg­je­len­tő­sebb bánya­vá­ro­sa lett. Koráb­bi góti­kus arcu­la­tát az 1500-as tűz­vész során elvesz­tet­te, de az újjá­épí­tés utá­ni bel­vá­ro­si pol­gár­há­zai ma is remek­be sza­bott műem­lé­kek. Itt min­den ház­nak tör­té­ne­te van. az egyik pél­dá­ul Beth­len Gábor, erdé­lyi feje­de­lem háza volt. A haj­da­ni IV. Béla téren talál­ha­tó óra­to­rony érde­kes­sé­ge, hogy fer­de.

Mária Teré­zia püs­pö­ki szék­hellyé tet­te Besz­ter­ce­bá­nyát, köz­pont­ja a Xavé­ri Szent Ferenc temp­lom.

A Thur­zó-ház­ban műkö­dött a Thur­zó-Fug­ger Réz­bá­nyá­sza­ti Tár­sa­ság.

Besz­ter­ce­bá­nya leg­ré­geb­bi épü­le­te a 13. szá­zad­ban épült Szűz Mária Menny­be­me­ne­te­le temp­lom. De nem ez az egyet­len közép­ko­ri épü­let a város­ban. A város­há­za a rene­szánsz idők­ből szár­ma­zik, de az ún. Mátyás-ház is, ame­lyen még lát­ha­tó Hunya­di Mátyás és fele­sé­ge, Beat­rix címe­re.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 103. rész: Alacsony-Tátra 2. — Barangolások az Óhegyi-Tátra körül