A Dukla környéki második világháborús harcok intenzitását jelzi, hogy volt olyan magaslat, ami több mint hússzor cserélt gazdát. A magyarok parancsnoka László Dezső volt, akit 1949-ben a kommunisták Budapesten kivégeztek. Az volt a bűne, hogy sikerült megtörni a szovjetek előrenyomulását és megakadályozni, hogy a hágón betörve lenyomuljanak fővárosunk felé.
De a véráztatta gerincet járva emlékezzünk az I. világháború hőseire is, akiknek szintén a hágón betört oroszokkal kellett megvívniuk és sikerült is őket kiszorítani hazánkból.
A gyepes dombvidéki tájba szervesen illeszkednek a hegyi mócok jellegzetes, szalmafedeles tanyái. Az enyhén hullámzó legelőkön oldalazva egyre jobban kitárulkozik alattunk a Kolostor- és a Remetei-szoros sziklavilága. Észak felé a Bedellő karsztvidéke tárul elénk.
Keletről lassan a szomszédos Érchegység tetői is mellénk szegődnek.
A Torockói-hegység varázsát legfőbb alkotó kőzetének, a mészkőnek köszönheti, ami helyenként akár a 700 méteres vastagságot is elérheti. A látványos szorosok, hasadékok, szakadékok és szirtek a mészkőmasszívumot szétrepesztő kéregmozgások és a víz oldó és koptató munkájának az alkotásai.
A Nika-kő aljába érve meredek emelkedő vár ránk a sziklabérc tetejéig. A lankás dombvidékből hirtelen kibukkanó mészkőszirtek amilyen látványosak, olyan nehéz feljutni a tetejükre.
A hegység egyik legvadregényesebb szurdoka, a Remetei-szoros, ahol vaslétrák és sodronykötelek segítik az előre jutást. A szoros egyik ikonikus pontja a sziklakapu, vagy, ahogy a helyiek hívják, Viadukt rég beomlott barlangfolyosója klasszikus fotó háttér.
A szorosból a Diódi-völgybe érkezünk meg.
A „messzirelátó kopasz Pilis-tető” az enyediek időjárás-mutatója: ha a csúcs ködben van, elromlik az idő.
A Károlyi-síkság természetvédelmi terület, hiszen egyedülálló módon csak itt található Erdélyben kocsányos tölgyerdő homokos területen. A síkság egyik rezervátuma a ’fényi homokbucka. Két melegkedvelő növény, az Ezüstperje és a Magyar csenkesz csak itt él meg.
A csendes fényi erdők népes szürke gém populációt is rejtenek lombkoronájukban.
A Bánság hegyeinek legmagasabb csúcsa a Gozna-kő. 1447 méter magas, egy méterrel haladja meg a Szemeniki-csúcsot. Nyáron kiváló hely a kempingezők számára.
A sziklákkal jelölt tetőről a legmarkánsabb kilátás északkelet felé nyílik, amerre a Temes medencéje fölött elementárisan tör az ég felé a Szárkő, s mögötte, szinte egybeolvadva szomszédjával a Godján-hegység.
Keletre a Cserna-völgye fölött a Csernai-havasok magasabb csúcsai emelkednek.
A másik irányban a Szemenik-hegység eróziós küszöbeit tanulmányozhatjuk. A Szörényordasi-medence terül el alattunk. Fölötte a Kis-Szemenik alacsonyabb, erdővel fedett hátai húzódnak. Mögöttük a távolban a Ruszka-havas is feltűnik.
Az 1700-as években német faszénégetők alapította Ferencfalva víztározója egykor ipari célokat szolgált. A Ferencfalvi-tó partján kiépült üdülőtelepen ma már a turizmus a meghatározó.
A Dorna völgye ideális alaptábor a környező havasokhoz. Első utunk a Tojás-hegyre vezet. Erről a hegységről se magyar nyelvű térkép, se leírás nincs. Keskeny erdőírtáson emelkedünk a csúcs felé.
A Koszna menti erdőben már a Szuhárd fő tömbjére igyekszünk, a hágó felé. A Borgói-havasok és a Szuhárd közötti Rotunda-hágó hordozza magán az ezeréves határt, amely egyben a Kárpátok vízválasztója is.
A Szuhárd-hágóról jól látszanak a Radnai- és a Borgói-havasok, de a távolból felénk intenek a Kelemen-havasok. Innen továbbhaladva érjük el a csúcsot, ahonnan pazar kilátás nyílik. Előtűnik a Csalhó, a Hagymás-hegység és a Besztercei-havasok is, míg keletre a Gyamaló, a Ráró és az Obcsinák hajolnak Etelköz fölé. Sőt, odafent a Máramarosi-havasok keretezik a tájat.
A Szuhárd, akármilyen elárvultnak is tűnik nevesebb társai között, azért arra büszke lehet, hogy ölében ring a Szamos egyik ágának a bölcsője. Innen érdemes továbbmenni az Emberfő-csúcsra, ahol lélegzetelállító körpanoráma vár minket.
A Bukovina és a Magurka csúcsok közötti nyeregből csodás kilátás nyílik. Nyugat felé a Bélai-havasok masszívuma és a mögüle előkandikáló Lomnic uralja a látóhatárt. Északon a Pieninek mészkővilága is előbukkan.
