Az Árpád-kori település volt Bánk bán, majd II. András birtokában is, mígnem a Lónyay családhoz került. Fa harangtornya már messziről látszik, temploma már nyolc évszázada hirdeti Isten dicsőségét. Itt találjuk hazánk legrégebbi „köpenyes” Mária ábrázolását.
A Lónyay család 27 tagja nyugszik a sírkápolnában, köztük Bereg vármegye alispánja, Lónyay János, és a néhai miniszterelnök Lónyay Menyhért.
A Soós család birtokán hosszú évszázadok óta termelték ki a sót. 1752-ben a talajvíz elárasztotta a bányákat, így a mélyművelést egy új eljárás váltotta fel: úgynevezett főzéssel nyerték ki a sót a mélyből felszivattyúzott vízből.
A középkori település legősibb fennmaradt magyar emléke a várdombon álló Szent István király templom legalább 700 esztendeje hirdeti Isten dicsőségét.
Varázslatos kis szakrális emléke a Szent András templom. Hazánkban egyedülálló módon, kettős szentéllyel építették. Szent András legendáját, apostolokat és királyokat ábrázoló középkori freskómaradványai a 14. század emlékei.
Nagyrápolt két dombján két régi impozáns épület romladozik, amik állítólag egykor függőhíddal voltak összekötve. A 18. századi kastély urai, a Rápoltiak és a Jósikák minden bizonnyal így rövidítették meg az utat a református templomhoz, amely a 13. század végén épült, középkori freskótöredékeit pedig ma is megcsodálhatjuk.
A magára hagyott kéméndi református templom úgy tűnik győzelemre áll az elmúlás elleni küzdelemben. Teteje 1999-ben beszakadt, de kolozsvári magyar fiatalok összefogásával sikerült megmenteni a pusztulástól. És ahogy az ég elvett, úgy adott is valamit: a mennyezet beszakadása után a vakolat alól középkori falfestmények bukkantak elő. Ha kopottan is, de szembe néz velünk a falakról Szent István, Szent Imre és Szent László a 15. századból. Szembe meg maga a pokol elevenedik meg egy évszázaddal korábbról.
Élő gyülekezet híján ezen a tájon régi sírkövek feliratai idézik a magyar múltat.
A legenda szerint az 1200-as években Havas Boldogasszony napján a sikátori temetődombon kör alakú foltban hullott a hó. A csodás égi jelre Örsúr nemzetsége a hófolt körül egy templomot épített. Így lett a Kápolna-tetőn, Szent Miklós tiszteletére a kicsi körtemplom.
Aztán jött a török, feldúlta a vidéket, s romba döntötte a kápolnát is. A pusztító viharok elültével, az elnéptelenedett vidék újraélesztői, a régi rotunda alapjaira 1764-ben új templomot építettek. A kápolna barokk berendezést és festett kazettás mennyezetet is kapott. A 68 festett táblából álló famennyezet egészen változatos képet mutat. Szinte nincs két egyforma táblája.
Lisznyó ősi székely falu, amiről a református templom toronygombján található nap és félhold tanúskodik. A templom kőkerítése háborús időkben fontos szerepet játszott a nép védelmezésében, ma viszont szellemi fronton nyújt menedéket a délkeleti végvidék székelységének.
A ma már unitárius hitre tért híveket szolgáló templom falain kopott freskók őrzik egy letűnt korszak emlékét. A protestánsok által lemeszelt középkori falképeket Huszka József tárta fel a 19. század végén. Hat évszázad távlatából elevenedik meg Szent László-legendája. A másik falsávban Jézus életének jelenetei tűnnek elő.
1977-ben egy földrengés súlyos károkat okozott a templomban, de Isten megingathatatlan házát a ’90-es években sikerült helyreállítani.
Gácsfalu gótikus Szent Györgynek szentelt templomát a Losonczy család emeltette, ami mellett van egy 17. századi harangtorony is. A szentélyben Szent György ábrázolások és renoválásra váró középkori freskók idézik meg a lovagkort. De van itt egy gyönyörű szárnyasoltár is, egy tiroli mester munkája, nem tévedés, a 21. századból.