Huszt vára már a tatárjárás előtt állt. Állítólag Szent László építtette a kunok ellen. Mint királyi uradalmi központ évszázadokon át erős védelmezője volt a környező hágóknak. A mohácsi vész után véres csaták színtere lett. Az erősségért az Erdélyi Fejedelmek és a Habsburgok viaskodtak, majd 1703-ban maga Rákóczi fejedelem vette be, hogy 1706-ban a rendek már országgyűlést tartsanak Huszton. Az elbukott szabadságharc után a császári helyőrség állomáshelye lett. Végzetét mégsem harcoknak, hanem egy 1766-os villámcsapásnak köszönheti. A magára hagyott vár falai azóta dacolnak a múló idővel. Alant Huszt városa, azon túl a Tisza, mögötte az Avas hegyvonulata keretezi a látképet. Északra már a Kárpátok belső vonulatai ölelik körbe a várhegyet.
A várhegy oldalában található világháborús magyar katonai temető.
A máramarosi királyi uradalom egykori központja, Huszt neve a négy koronaváros – Hosszúmező, Visk, Sziget és Técső – kezdőbetűiből származik. A szász kereskedők, sóbányászattal foglalkozó magyarok és földműves ruszinok lakta város képe Trianon után alaposan átalakult.
A kerci ciszterci apátságot az Olt bal partján Imre király alapította 1202-ben. Túlélte a tatár pusztítást, majd 1477-ben Mátyás király feloszlatta. Ettől kezdve a kolostor és a templom pusztulásnak indult. Ma már csak romjai láthatók.
Az Olt folyó mellé a Magyar Királyság dél-erdélyi határainak védelmére telepített falvak egyik képviselője Oltszakadát. A település maroknyi magyarsága kivételes öntudattal és életerővel rendelkezik, amelyet szakrális központjuknak, a 13. századi eredetű, később evangélikussá lett templomnak is köszönhetnek. Volt átvészelni való gyötrelem itt bőven. Például 1916-ban, amikor az Erdélybe betörő román hadsereg a falu férfiainak legjavát a Havasalföldre hurcolta.
A településen a 13. századi, román stílusban épült erődtemplom őrzi a szász múlt emlékét.
A Tribecs aljában fekszik Gímeskosztolány, ami Árpád-kori Szent György templomával büszkélkedhet.
A Forgáchok ősi földje Gímes. Itt áll 18. századi felújított barokk kastélyuk, ahova a várból költöztek le, és éltek nemzedékről nemzedékre egészen 1945-ig, amikor elüldözték őket. A híres vadász, gróf Forgách Károly a 19. században honosította meg az itteni erdőkben a muflont.
A koloni dombra a legenda szerint maga Szent István királyunk építtette a román stílusú templomot. Zoboralja egyik legrégibb települése ma is kedves képet mutat. A megmaradást szolgálja a koloni falumúzeum is, ahol a régi paraszti élet hagyományos tárgyait, népviseletét ismerhetjük meg.
A Zobor-hegy lábánál fekvő falvak hűen őrzik néphagyományukat. Egy évszázada látogatott el ide Kodály Zoltán zoborvidéki gyűjtőkörútja során. Neki köszönhető, hogy nem merültek feledésbe a helyi népszokások.
„A csitári hegyek alatt” című népdal lejegyzéséről az alsócsitári községháza falán 2005 óta emléktábla tanúskodik. A csitári női éneklőcsoport híven ápolja Kodály emlékét.
Gerencsére minden évben rózsanapi ünnepséget tartanak, ahol a környék hagyományőrző csoportjai gyűlnek össze, így őrizve magyarságukat.
Ahogy régi krónikásunk, Anonymus írja, amikor a honfoglaló magyarok 896-ban birtokba vették szkíta örökségüket, a szláv Zobor vezért a város fölötti hegyen megölték. Így lett Nyitra új vezére Huba.A z 1200-as években kapott szabad királyi városi rangját Nyitra nem sokáig birtokolhatta, IV. László úgy határozott, hogy a főispán a mindenkori nyitrai püspök legyen, s így is volt ez a 18. század végéig. Közben azért a tatárok, a törökök és a szabadságharcok is átvonultak a városon. Rákóczi idejében telepedett le itt a piarista rend, akik máig működő gimnáziumot, templomot és kolostort alapítottak az egykori Szent-László-téren. A Szent Mihály kápolnában keresztelték meg 1858-ban a keresztényszociális gondolat apostolát, Prohászka Ottokár püspököt.
Az egykori vármegyeháza hatalmas 18. századi épülete is jelzi Nyitra régi fényét, hiába is festették át homlokzatán a vármegye ősi címerét. Kapuboltján lépünk át a várnegyedbe, melynek lejtőjén elsőnek a ferences barátok temploma és kolostora köszönt ránk. Az egyház régi tekintélyét jelzi a régi Nagyszeminárium épülete is. És itt áll a jó öreg Corgony szobra.
Nyitra vára is fontos történelmi emlék a magyarság számára. A hagyomány szerint Szent István király ebbe a toronyba záratta, majd meg is vakíttatta a trónra igényt tartó Vazul herceget. Itt, a várhegyen magasodik a román kori Szent Emmerám-templom, amihez később építették hozzá a barokk püspöki székesegyházat. A teret a nyitrai püspökség székhelye, a püspöki palota zárja. Előtte II. János Pál pápa szobra őrködik a város felett.