Ahogy régi kró­ni­ká­sunk, Ano­ny­mus írja, ami­kor a hon­fog­la­ló magya­rok 896-ban bir­tok­ba vet­ték szkí­ta örök­sé­gü­ket, a szláv Zobor vezért a város fölöt­ti hegyen meg­öl­ték. Így lett Nyit­ra új vezé­re Huba.A z 1200-as évek­ben kapott sza­bad kirá­lyi váro­si rang­ját Nyit­ra nem soká­ig bir­to­kol­hat­ta, IV. Lász­ló úgy hatá­ro­zott, hogy a főis­pán a min­den­ko­ri nyit­rai püs­pök legyen, s így is volt ez a 18. szá­zad végé­ig. Köz­ben azért a tatá­rok, a törö­kök és a sza­bad­ság­har­cok is átvo­nul­tak a váro­son. Rákó­czi ide­jé­ben tele­pe­dett le itt a pia­ris­ta rend, akik máig műkö­dő gim­ná­zi­u­mot, temp­lo­mot és kolos­tort ala­pí­tot­tak az egy­ko­ri Szent-Lász­ló-téren. A Szent Mihály kápol­ná­ban keresz­tel­ték meg 1858-ban a keresz­tény­szo­ci­á­lis gon­do­lat apos­to­lát, Proh­ász­ka Otto­kár püs­pö­köt.

Az egy­ko­ri vár­me­gye­há­za hatal­mas 18. szá­za­di épü­le­te is jel­zi Nyit­ra régi fényét, hiá­ba is fes­tet­ték át hom­lok­za­tán a vár­me­gye ősi címe­rét. Kapu­bolt­ján lépünk át a vár­ne­gyed­be, mely­nek lej­tő­jén első­nek a feren­ces bará­tok temp­lo­ma és kolos­to­ra köszönt ránk. Az egy­ház régi tekin­té­lyét jel­zi a régi Nagy­sze­mi­ná­ri­um épü­le­te is. És itt áll a jó öreg Cor­gony szob­ra.

Nyit­ra vára is fon­tos tör­té­nel­mi emlék a magyar­ság szá­má­ra. A hagyo­mány sze­rint Szent Ist­ván király ebbe a torony­ba zár­at­ta, majd meg is vakít­tat­ta a trón­ra igényt tar­tó Vazul her­ce­get. Itt, a vár­he­gyen maga­so­dik a román kori Szent Emme­rám-temp­lom, ami­hez később épí­tet­ték hoz­zá a barokk püs­pö­ki szé­kes­egy­há­zat. A teret a nyit­rai püs­pök­ség szék­he­lye, a püs­pö­ki palo­ta zár­ja. Előt­te II. János Pál pápa szob­ra őrkö­dik a város felett.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 46. rész: Zoboralja — “A csitári hegyek alatt”