A Mára folyó partján fekszik az apró Desze. A falu 18. századi görög katolikusnak épült Szent Piroska fatemplomáról híres.
Archives
Dióshalom
A máramarosi fatemplomok világában Dióshalmon találjuk az egyik legszebbikét annak a nyolc egykor görög katolikus fatemplomnak, amelyek közösen kerültek a Világörökség listájára. Nemcsak szép, de 54 méteres tornyával az elmúlt évtizedig Európa legmagasabbja is volt a Szent Mihály és Gábriel arkangyaloknak szentelt 18. századi templom.
Koltó
Koltó színmagyar település. A híres somfa, ami alatt Petőfi költeményeinek zöme íródott, már elpusztult ugyan, de magjából új hajtás sarjadt, üzenve, hogy míg magyar él, a költő visszatér. Az 1819-ben közadakozásból épült református templom többek között arról is híres, hogy Petőfi és felesége itt tartott a keresztvíz alá egy koltói kislányt. A templommal szemben található a Teleki kastély. A faluban működik a Somfa néptánccsoport, melynek fiatal tagjai viszik tovább a hagyományt.
Nagybánya
Nagybánya középkori eredetű, szász alapítású város, később elmagyarosodott. A főtéren látható a Szilágyi Erzsébet ház, a minorita rendház, a szecessziós Szent István szálló és Lendvay Márton színész szülőháza, aki Dérynék kortársa és korának egyik legszebb férfija volt. De itt látható az egykori Fekete Sas fogadó is, ahol Petőfi Sándor és Szendrey Júlia töltötte a nászéjszakáját.
A város régen messze földön híres Szent Istvánról elnevezett gótikus templomából mára már csak a torony maradt, falán a páncélos vitézt ábrázoló “Roland domborművel”, amely annak idején a város pallosjogát jelezte. Az István-torony mögött magasodik az 1720-ban barokk stílusban épült Szentháromság templom. És a főtér túloldalából nyíló Híd utcában néz le ránk a reformátusok híres 18. századi temploma is, melyet – egy emberi arc két szemére és szájára emlékeztető toronyablakai után – a helyiek csak „ásító toronynak” neveznek.
A magyar megmaradás bástyája a város egyetlen magyar kulturális intézménye a Teleki Magyar Ház. Bányavidék egyik meghatározó egyénisége, a 48-as szabadságharc ezredese, gróf Teleki Sándor élte itt utolsó éveit.
Nagybányán található Európa legértékesebb ásványkiállításának otthont adó ásványtani múzeum. Nagybányát 1349-ben említik először okiratok, megjegyezve, hogy a város gazdag arany‑, ezüst- és ólomlelőhelyekben. A környéken működő bányákból egykoron nemcsak ércet, hanem különleges szépségű ásványokat is hoztak fel, melyek az egész világon ismertté tették Nagybányát és a múzeumot.
Ditró
A Martonka patak partján fekszik Ditró. A faluban elevenen élnek a közösségi hagyományok, amit a fiatalok visznek tovább.
Szárhegy
A Gyergyói medence egyik legősibb településén, a Szármány-hegyi fenyvesek árnyékában a 17. században telepedtek meg a ferences barátok. A védfallal körülvett kolostorépület és a hozzá csatlakozó barokk stílusú Nagyboldogasszony templom falai az évszázadok során mintegy 800 ferences barátnak nyújtottak otthont. Közülük tán a legismertebb a Kájoni-kódex alkotója, Kájoni János polihisztor rendházfőnök volt, aki végső nyughelyét is itt találta meg. 1771-től közel 150 éven át iskola is működött a kolostorban. Aztán jött az atesista diktatúra és 1951-ben elüldözték innen a barátokat. Hosszú börtönévek vártak Ferencz Ervin atyára is, aki kiállva minden próbatételt, visszatért ide és 40 évnyi kényszerszünet után valami felfoghatatlan égi erővel felvértezve látott neki a halálra ítélt ferences kolostor feltámasztásának.
Szárhegy másik ékessége a Lázár család ősi, 15. századi eredetű kastélya ami azokban az időkben épült, amikor még Ervin atya ferences szellemisége volt az uralkodó. Ebben a szellemben nevelkedett itt többek között az ifjú Bethlen Gábor, Erdély későbbi nagy fejedelme is. A pompás pártázatos reneszánsz udvarház a Lázár család emelkedésével Székelyföld egyik legfontosabb katonai-közigazgatási központjává nőtte ki magát. Többszöri átépítés és felújítás után aztán 1842-ben egy tűzvész lett a végzete. Azóta építik, építgetik újjá, de az élet nem halt ki innen teljesen, s az ódon épület a közügyek helyett a művészet szolgálatába szegődött. Míves falai 1974 óta rendszeresen rangos képzőművészeti alkotótáboroknak adtak keretet.
Gyergyószentmiklós
A zárt hegyközi medence keleti peremén fekvő Gyergyószentmiklós sokévi átlag hőmérséklete alig éri el az 5 fokot. Ebben a klímában edződik több mint 20 ezer túlnyomó többségében magyar lakója. A főteret Szent Miklós szobra ékesíti. Belvárosának építészeti emlékei az örmények stílusát tükrözi. A főtéren két templom található, a református és a katolikus. A Magyar Királyi Líceum 1903-ban épült, a felirat a mai napig megtalálható a homlokzatán. A főtéren egy fa látható, amire az elszármazott, majd visszatért gyergyóiak tették fel névjegyüket.
Bölön
A Baróti-hegység nyugati előterében az „Unitárius Rómának” is nevezett falu dombján már messziről festői látványt nyújt Bölön büszkesége, a neoromán és bizánci elemeket őrző hatalmas templomvár. A polihisztor Farkas Sándor született itt, a reformkor nagy székely egyénisége, aki európai és amerikai utazásainak megörökítésével írta be magát az egyetemes magyar kultúr-és tudománytörténetbe.
Apáca
A beszédes nevű Apáca egykor apácakolostornak adott helyet. Közvetlenül a falu szélén áll a székely határőrök építette Feketevár omladozó tornya.