Muraszombat szomszédságában, a Lendva folyó mentén még nehezebb sors jutott Battyánfalva 16. századi nagyszabású kastélyának. Eredetileg a rakicsányi kastély is a Széchyek birtoka volt, tőlük került kalandos úton a Batthyány családhoz. A barokk uradalom belső udvarának egy részét felújították, de külső homlokzata lehangoló látványt nyújt.
Archives
Muraszombat
Az elcsatolt Muravidék legnagyobb települése Muraszombat. Az egy évszázad alatt 20000 lakosúra duzzadt városban ma már alig több mint 100 magyar él. A központ terjedelmes parkjában a város egyik kulturális központja, az egykori Szapáry kastély áll. A mezőváros középkori földbirtokos családja, a Széchyek építette várkastélyt az újkori birtokos Szapáry család formálta barokká, akik egészen a trianoni államosításig itt is éltek. A család sarjainak örök álmát a 14. századi gótikus Szent Miklós templom alatti sírboltok őrzik.
Mártonhely
XIV. századi egyhajós gótikus temploma külső falán ott invitál a templom meglátogatására az utazók védőszentje, Szent Kristóf hatalmas freskója. Híres freskófestőnk, Aquila János a magyar eredet-mítosz nyomán keleti arcvonású, nomád viseletű Kristófot örökített ránk, aki mintegy ősapa őrzi a vidéket, s felügyeli az átjárást úgy a földi, mint az égi határok között.
Felsőlendva
Felsőlendván áll a Muravidék legnagyobb vára. A romos állapotú kastély elődjét még a keresztes háborúk idején építették a templomosok. Később lakták a Felsőlendvaiak ősei, az Amadék, majd a Szécsyek, a Nádasdyak, a Batthyányiak, a Szapáryak, végül Trianonig a Széchenyiek birtokolták. A II. világháborúban a harcok és a fosztogatók martaléka lett, majd szovjet csapatokat szállásoltak el benne, ami egyet jelentett a pusztulással. De ahogy hosszú története során valahogy minden rombolás után újjáépült, talán a mostani felújítási munkálatoknak is a végére érnek egyszer.
Kapornak
A szépen rendbe hozott Skerlák ház ad helyet a környék leggazdagabb néprajzi gyűjteményének, az Őrségi Néprajzi Kiállításnak. A takaros ház és melléképületei egykor jól működő, virágzó gazdaságról tanúskodnak, arról a munkás és a természettel harmonikus letűnt életformáról, ami a határt őrző, s közben gazdálkodó, kereskedő őrségi embereket jellemezte. A gazdaságban láthatóan nemcsak földműveléssel foglalatoskodtak, de a jövedelem kiegészítésére az épületben pálinkafőző is működött.
Domonkosfa
A Szombathelytől Tours-ig vezető Szent Márton zarándokút egyik állomása a Kis-Kerka patak völgyében fekvő Domonkosfa. A falu fölötti dombon a község régi temetőjében áll a 13. századi Szent Márton templom. A déli kapu fölött a románkori építészet különlegességét találjuk, Krisztus keresztjét ugyanis a megszokott Isten báránya helyett itt egy párduc tartja.
Kercaszomor
S hogy itt, a Kerca patak völgyében hosszan elnyúló Kercaszomorra még nem kell határon átkelnünk, azt azoknak a bátor hazafiaknak köszönhetjük, akik 1919-ben ugyanazt tették, ami ezer éven át e föld lakóinak kötelessége volt: fegyverrel szálltak szembe a délszláv betolakodókkal. E bátor tettre emlékezve a falu 2008-ban megkapta a „Commutas Fortissima”, vagyis a Legbátrabb falu elnevezést.
Nagysink, Kissink és Alsószombatfalva
A fogarasföldi Nagysink 13. századi eredetű szász erődtemplomáról híres. No és Kissink Árpád-kori erődtemploma, ami lassan-lassan újjáépül, a turisták mellett várva a fehér hollót, s meghagyva egy csepp reményt az utókornak.
Szinte hihetetlen, de száz esztendeje még 800 ezer német élt Erdélyben. A többnyire evangélikus szászok ősei 800 éve települtek ide, a Magyar Királyság délkeleti határának védelmére, valamint a kultúra, az ipar és a kereskedelem fellendítésére. A II. világháború után az itt maradtakat a kommunisták deportálták, vagy elűzték. Akik kitartottak, azokat Ceausescu adta el Németországnak, a fáma szerint fejenként 8000 márkáért. Mára alig 20 ezren maradtak egész Szászföldön.
Alsószombatfa híres középkori vásárhely, a 18. században az erdélyi görög katolikus püspökség székhelye volt. A volt erdélyi kormányzó, Bruckenthal Sámuel báró kastélya parkjában 1875-ben hozták létre Kisbér, Mezőhegyes és Bábolna után hazánk negyedik ménesuradalmát. A mezőhegyesről származó világhírű lipicai tenyészlovakból álló ménes célja a hegyvidéki lótenyésztés fejlesztése és az erdélyi lóállomány lipicai vérrel való nemesítése volt. A fogarasi ménest végül 1914-ben oszlatták fel, az állomány végül Bábolnára került.
Gyergyóalfalu
Az 5000 székely lelket számláló Gyergyóalfalu arról is híres, hogy a Kárpát-medence egyik leghidegebb pontja. És melegséggel tölt el az Alfalu hűségről szóló története is, melynek egyik főhőse, István pap volt, aki 1567 – ben Csík és Gyergyó népének élére állva a Tolvajos-tetőn állította meg János Zsigmond seregét. így tartva meg katolikus hitében Csík és Gyergyó vidékét. Innen ered a pünkösdi csíksomlyói búcsú kultusza, ahová menet azóta is rendre az alfalvi keresztalja halad az élen.
A falu büszkesége a 800 éves templom, melynek kertjében István pap szobra fogadja a vándort.