A fogarasföldi Nagysink 13. századi eredetű szász erődtemplomáról híres. No és Kissink Árpád-kori erődtemploma, ami lassan-lassan újjáépül, a turisták mellett várva a fehér hollót, s meghagyva egy csepp reményt az utókornak.
Szinte hihetetlen, de száz esztendeje még 800 ezer német élt Erdélyben. A többnyire evangélikus szászok ősei 800 éve települtek ide, a Magyar Királyság délkeleti határának védelmére, valamint a kultúra, az ipar és a kereskedelem fellendítésére. A II. világháború után az itt maradtakat a kommunisták deportálták, vagy elűzték. Akik kitartottak, azokat Ceausescu adta el Németországnak, a fáma szerint fejenként 8000 márkáért. Mára alig 20 ezren maradtak egész Szászföldön.
Alsószombatfa híres középkori vásárhely, a 18. században az erdélyi görög katolikus püspökség székhelye volt. A volt erdélyi kormányzó, Bruckenthal Sámuel báró kastélya parkjában 1875-ben hozták létre Kisbér, Mezőhegyes és Bábolna után hazánk negyedik ménesuradalmát. A mezőhegyesről származó világhírű lipicai tenyészlovakból álló ménes célja a hegyvidéki lótenyésztés fejlesztése és az erdélyi lóállomány lipicai vérrel való nemesítése volt. A fogarasi ménest végül 1914-ben oszlatták fel, az állomány végül Bábolnára került.