Hosszú időn át volt Aranyosszék székhelye, ahol a szék közgyűléseit tartották. A mezőváros sok vészt látott, 1849, a második világháború és az azt követő elhurcolások is erősen összezsugorították magyarságát. A szórvánnyá lett közösségnek ma főleg a református templom jelenti a fő lelki bástyáját.
Archives
Csegez
Ahol a Székelykő belealacsonyodik az Aranyos menti dombokba, ma is ott van Csegez.
A hősies középkorból származó unitárius templomának pusztán csonka váza maradt. De a haranglábban, ha kell, megkondulnak még a harangok, jelezve a ki nem haló magyar életet. És miből építkezik a székely? Amit a természet ad. Ide épp sok követ mért, így a legtöbb ház kőből épült. Kőkerítés övezi a turizmus egyik aranyosszéki fellegvárát, a tordai EKE menedékházát is.
Nagymarton
A Vulka-völgy legjelentősebb települése, a Nagymartoni család egykori birtokközpontja: Nagymarton. A 16. században többször is dúlta a török, majd a 17.-től az Esterházyak birtoka lett.
Itt született 1757-ben a neves botanikus, Kitaibel Pál is.
Középkori eredetű, védőfallal övezett Szent Márton plébániatemplomát többször átépítették és bővítették, amint magyar nyelvű felirata is mutatja, legutóbb 1907-ben.
Savanyúkút
Savanyúkút nevezetes gyógyüdülőhelye a bécsi, budapesti és soproni polgároknak. Szénsavas savanyúvizét már a rómaiak is ismerték. 1800-ban Esterházy Miklós herceg kezdte kiépíteni, majd Josef Fink bécsújhelyi orvos vette haszonbérbe, aki gyógyintézetet épített. A fürdő s a körülötte kialakuló falu 1901-ben Savanyúkút néven önálló község lett.
Bécsújhely
V. Babenberg Lipót alapította 1194-ben Bécs védelmére. Az egykori uralkodói vár, a Babenberg kastély közel 300 éve a Mária Terézia Katonai Akadémiának ad otthont. A városi rangra emelkedett település az 1400-as években, III. Frigyes idején élte virágkorát, amikor sokáig a császár rezidenciája volt. Hiába az erős városfalak, 1487-ben Hunyadi Mátyás király elfoglalta és meg is tartotta két éven át a várost. A legenda szerint ekkor ajándékozta Bécsújhely polgárainak a királyi jelvényekkel díszített Corvin-kupát.
Az egykori gótikus székesegyház, a mai főplébánia-templom büszkén tekint az égre, de minket mégis arra az 1671-es sötét esztendőre emlékeztet, amikor az itteni fegyvertárban fejezték le Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet. A templom falán, a Menyasszonyok kapuja mellett egy sírkő emlékeztet a véráldozatra.
És azt se feledjük, Bécsújhely utcáit koptatva, hogy 1701-ben II. Rákóczi Ferencet ide hurcolták, ráadásul ugyanabba a börtönbe, melyből 30 évvel azelőtt nagyapja, Zrínyi Péter a vérpadra került. Rákóczi a börtönből Gottfried Lehmann császári kapitány segítségével megszökött és meg sem áll Lengyelországig, ahonnan másfél év múlva egy hadcsapat élén vonult be hazájába. Segítőjét, Lehmann kapitányt bosszúból a császáriak felnégyelték.
Lupény – református egyházközség
A Lupény környékén található panziók kiváló kiindulópontjai lehetnek a festői Kis-Retyezátba, a Vulkán-hegységbe, vagy akár a Páring hegységbe tervezett túráknak. Télen a folyamatosan fejlődő sípályák várják a téli sportok szerelmeseit. Lupény kicsi, de kitartó magyar közössége szeretettel várja az idelátogató magyar vendégeket, szívesen mesélnek a magyar múltról, a jelenről és a jövőről is.
Lupény:
Hunyad megye déli részén, a Petrozsényi-medencében, a Zsil folyó partján, Petrozsénytól 20 km-re, Dévától pedig 110 km-re helyezkedik el.
1916-ban súlyos harcok folytak a városért a román és osztrák-magyar-német seregek között, amely a Központi Hatalmak seregeinek javára dőlt el.
1977. augusztus 2-án a helyi bányászok felkelését a kommunista, kizsákmányoló rezsim ellen a hatóságok gyorsan leverték, sokakat ítélve börtönbüntetésre vagy kényszermunkára.
Itt született 1928. január 11–én Nagy Arisztid egyetemi, főiskolai oktató, földrajzi szakíró.
Itt született 1933. január 25-én Kerekes György magyar műfordító, szerkesztő.
Itt született 1946. november 10-én M. Veress Zsuzsanna költő, prózaíró.
Rövid templomtörténet:
– 1910-ben a gyülekezet saját parókiával és lelkipásztorral rendelkezik, de templommal nem. Elindulnak a tárgyalások a templomépítéssel kapcsolatban.
– 1912 tavaszán elindul a templomépítés. Az építkezési munkálatokat az Urikány Zsil-völgyi Magyar Kőszénbánya Részvénytársaság végezte 32200 korona fejébe.
– 1913 januárjában szerződést írnak alá a Seltenhoffer Frigyes Fiai soproni céggel a harangok beszerzése érdekében. A Hadügyminisztérium kiutalt 30 mázsa ágyúércet, melynek értéke 102 korona mázsaként.
– 1913 márciusában fejezte be a baróti asztalos a berendezéseket.
– A templomszentelés 1913 június 29.-én történt, melyen jelen volt Budapestről a Bethánia belmisszió egyesület vezetősége is.
– Zsil-völgye legnagyobb református temploma.
– Jelenleg 586 gyülekezeti taggal rendelkezik.
– Négyes testvérgyülekezeti kapcsolat van: Budapest- Fasor, Torontálvásárhely, Nagyatád és Lupény városai között.
– A templom előtti kopjafa a magyarság összetartó szimbóluma, melyen ez áll: „Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, hűtlen ne légy soha!”
A térségben készült Hazajáró epizódok:
Nagyenyed
Enyed igen gazdag múlttal rendelkezik. A város ékessége az erődtemplom, ahol 1564-ben megalakult az Erdélyi Református Egyház. 1780 és 1849 között Enyed volt a püspöki székhely.
Nem véletlen, hogy a késő gótikus stílustól a barokk templombelsőig mindenféle stílusjegyet visel magán, ami az újjáépítéseknek köszönhető, hiszen a város ötször pusztult el az évszázadok során.
Az 1704-es kuruc idők labanckergető diákjainak emlékműve azokat a nagyenyedi diákokat örökíti meg, akik fűzfadorongokkal álltak ellen a városra törő labancoknak, életüket áldozva városukért, hazájukért. Róluk emlékezett Jókai Mór is a Nagyenyedi két fűzfában.
Az erődtemplom falán egy kis kőlap emlékezteti az erre járót az 1849. január 8.-i mészárlásra, amikor Axente Sever és Prodan Simion muzsnaházi pópák az ortodox karácsony éjszakáján a poklot szabadították Enyedre. Miközben férfiaink a magyar szabadságharc seregében szolgáltak, a vérgőzös románok védtelen emberek ezreit mészárolták le, nem kímélve csecsemőt, nőt, aggastyánt sem. Így szenvedte el Nagyenyed a szabadságharc legnagyobb civil veszteségét.
És itt, Enyeden a Bethlen Gábor Kollégium biztosítja a magyar megmaradást, melynek elődjét a fejedelem alapította Gyulafehérváron 1622-ben. A Kollégiumot a török-tatár dúlást követően 1662-ben Apafi Mihály fejedelem helyezte át Enyedre. Az öreg alma mater padjait olyan jeles magyarok koptatták, mint például Kőrösi Csoma Sándor vagy a festő, Barabás Miklós. Az egykori tanárok között találjuk Áprily Lajos költőt, Apáczai Csere Jánost.
Bős
Bős királyi birtok volt az Árpád-korban, amit később később IV. Béla az Amadé családnak adományozta, akiknek évszázados kastélya régi történetekről mesél. Itt született és élt báró Amadé László költő. S úgy tartja a hagyomány, hogy a kastély déli bástyájában hozta világra Mária Terézia királynő II. Józsefet.
Gazdag, vaskos múltból táplálkozik a bősi öntudat, amit az elmúlt lélekölő évtizedek sem pusztíthattak el. Régi farsangi szokást elevenít fel a helyi magyar közösség, amikor minden év húshagyó keddjén megtartják a bőgőtemetést.
Nyékvárkony
A Nyék törzs ősi szállásterülete, majd a pozsonyi vár királyi birtoka, Nyék sokáig nemesi kiváltságokkal rendelkezett. A csatorna túloldalán fekvő Várkony története már a varhunoknak nevezett avarokig nyúlik vissza. Szent Jakab temploma középkori eredetű. Befalazott gótikus kapuja előtt még a szégyenkő is megmaradt, ahova annak idején az erkölcsileg megtévedt lányokat pellengérezték ki. A templomkertben az 1848–49-es szabadságharc hőseinek tiszteletére kopjafát állítottak. Várkony sokáig az Amade család birtoka volt. Várkastélyuknak már nyoma sincs, helyére 1904-ben a Pfeiffer család épített kastélyt, ami manapság szállodaként működik.