Archives

Medve Panzió — Borsafüred

Medve Panzió — Borsafüred

A Bor­sa­fü­re­den (Comp­lex Turis­tic Borşa) talál­ha­tó Med­ve Pan­zió egész évben nyit­va tart. Tulaj­do­no­sa egy ked­ves erdé­lyi magyar csa­lád, Bor­sa kör­nyé­kén ez az egyet­len pan­zió, ahol beszél­nek magya­rul. Két‑, három- és négy­ágyas szo­bá­i­nak mind­egyi­ke ren­del­ke­zik önál­ló für­dő­szo­bá­val. Elő­ze­tes meg­be­szé­lés sze­rint kér­he­tő ellá­tás, önel­lá­tás ese­tén pedig két jól fel­sze­relt kony­ha is a ven­dé­gek ren­del­ke­zé­sé­re áll. A kert­ben bog­rá­cso­zás­ra alkal­mas tűz­ra­kó­hely és kin­ti sütő van, a ház alsó szint­jén pedig ping­pon­go­zás­sal lazít­ha­tunk. Télen síköl­csön­ző és szer­viz is üze­mel itt, a Runc-Ştiol sípá­lya fel­vo­nó­ja kb. két perc­nyi járás­ra talál­ha­tó. Net­füg­gők figyel­mé­be: a pan­zi­ó­nak saját wifi-háló­za­ta van.

Meg­kö­ze­lít­he­tő autó­val nyu­gat felől a 18 szá­mú főúton (Bor­sa város köz­pont­ja után kb. 10km-re, a Comp­lex Turis­tic táb­la utá­ni első lehe­tő­ség­nél kell jobb­ra leka­nya­rod­ni, majd ezen a lebe­to­no­zott úton marad­va fel­szer­pen­ti­nez­ni a fatemp­lo­mig, onnan már lát­sza­ni fog a Pen­si­u­nea Ursu fel­ira­tú táb­la – tér­ké­pes segít­ség ide kat­tint­va elér­he­tő). Par­ko­lá­si lehe­tő­ség a pan­zió udva­rán van. A ház­tól egy­na­pos gya­log­tú­rák kere­té­ben fel­fe­dez­het­jük a Rad­nai-hava­sok közép­ső részét (Lóha­va­si-víz­esés, Gar­ga­ló kör­nyé­ke), jár­mű­vel per­sze távo­lab­bi túra-kiin­du­ló­pon­to­kat is könnyen elérünk (Bor­sa, Bor­sai-hágó, Lála­to­rok, Rad­nai-hágó). Gerinc­tú­ráz­ni szán­dé­ko­zó­kat a házi­gaz­da elő­ze­tes egyez­te­tés függ­vé­nyé­ben fel tud vin­ni a Lála-patak völ­gyé­be (kb. 5 km‑t fel­fe­lé) vagy akár a Rad­nai-hágó­hoz is.

 

Sopronkövesdi Alkotóház

Sopronkövesdi Alkotóház

Az Alko­tó­ház tele­pü­lé­sünk köz­pont­já­ban talál­ha­tó a 84-es főút mel­lett. Közel­ben talál­ha­tó élel­mi­szer­bolt, zöld­ség­bolt, 2 db étte­rem, fala­to­zó, tra­fik, fagyi­zó, bank­au­to­ma­ta, pos­ta, temp­lom, busz­meg­ál­ló és vas­út­ál­lo­más. 2 éve fel­újí­tott és újon­nan kiala­kí­tott szo­bák­kal vár­juk szál­ló­ven­dé­ge­in­ket két szin­ten. Az épü­let alsó szint­jén 2 db 2 fős fel­újí­tott szo­ba van egy moz­gás­sé­rül­tek szá­má­ra is hasz­nál­ha­tó für­dő­szo­bá­val, vala­mint egy hűtő­vel, mik­ró­val ellá­tott mele­gí­tő­kony­há­val. Az eme­let nagy tera­szán lehet élvez­ni a nap­fel­kel­tét. Ezen a szin­ten 2 db 5 ágyas szo­ba talál­ha­tó, mind­egyik szo­bá­ban külön für­dő­szo­bá­val. Nagyobb cso­port érke­zé­se ese­tén továb­bi 10 mat­ra­cos helyet tudunk biz­to­sí­ta­ni. Szál­ló­ven­dé­ge­ink szá­má­ra az ágy­ne­műt és a wi-fi‑t ingye­ne­sen biz­to­sít­juk. Az udva­ron talál­ha­tó egy fedett kiülő és egy falu­k­emen­ce, mely a gond­nok­kal elő­re egyez­tet­ve hasz­nál­ha­tó. A ren­de­zett kert­ben továb­bi padok és asz­ta­lok biz­to­sít­ják a kikap­cso­ló­dást. Igény ese­tén ide­gen­ve­ze­tést vál­la­lunk tele­pü­lé­sün­kön, segí­tünk helyi prog­ram és lát­ni­va­ló össze­ál­lí­tá­sá­ban, vala­mint becsat­la­koz­hat­nak helyi egye­sü­le­te­ink pró­bá­i­ba és prog­ram­ja­i­ba. (Pl. cite­ra, nép­tánc, repü­lő­mo­del­le­zés, stb…)

Hollósy Ház — Máramarossziget

Hollósy Ház — Máramarossziget

A mára­ma­ros­szi­ge­ti Hol­lósy Ház 1997-től műkö­dik a város­ban, ez a Hol­lósy Simon Műve­lő­dé­si Egy­let szék­há­za. A szék­ház meg­vá­sár­lá­sa egy­be­esett az úgy­ne­ve­zett Magyar Ház Prog­ram­mal, ennek szer­ves részét képe­zi. A prog­ram fő gon­do­la­ta az, hogy szór­vány­vi­dé­ke­ken hiá­nyoz­nak azok az inf­ra­struk­tu­rá­lis kel­lé­kek, ame­lyek a helyi magyar­ság kul­tú­rá­já­nak meg­őr­zé­sé­ben elsőd­le­ges fon­tos­ság­gal bír­ná­nak. Míg a tömb­vi­dé­ke­ken magá­tól érte­tő­dik, hogy a kul­túr­ház­ban nyu­god­tan lehet magyar ren­dez­vé­nye­ket vagy külön­fé­le kép­zé­se­ket tar­ta­ni, ez szór­vány­ban néha nehe­zen vagy csak  bér­le­ti díj fejé­ben old­ha­tó meg. Így tehát egy magyar ház hiány­pót­ló. Bőveb­ben →

Péter Pál Panzió — Veszprém

Péter Pál Panzió — Veszprém

Mély­ből fel­tö­rő mere­dek szik­lán álló, össze­zsú­folt házak. Tor­nyok, falak töme­ge, melyet koszo­rú­ként övez a régi és új város­ré­szek gyű­rű­je. Ezt lát­ja a Veszp­rém­be érke­ző utas a Völgy-híd­tól. Nem cso­da, hogy a város régeb­bi leírói is fek­vé­sé­nek szép­sé­gét magasz­tal­ják első­sor­ban, és ért­he­tő, hogy fek­vé­se, elő­nyös tér­be­li elhe­lyez­ke­dé­se révén lett már első kirá­lya­ink ide­jé­ben ez a város király­né asszo­nya­ink első szék­he­lye. Lakói ma is büsz­kén a Bakony és a Bala­ton­fel­vi­dék fővá­ro­sá­nak neve­zik. Veszp­rém­től sen­ki sem vitat­hat­ja el, hogy a hatal­mas Bakony-erdő és a sej­tel­mes Bala­ton távo­lab­bi von­zás­te­rü­le­té­nek leg­na­gyobb, leg­szebb és tör­té­nel­mi­leg is leg­ér­té­ke­sebb tele­pü­lé­se. Itt vár­ja ven­dé­ge­it a Péter Pál Pan­zió. Bőveb­ben →

Tókos Vendégház — Erdővidék

Tókos Vendégház — Erdővidék

Köpec (Căpe­ni) Szé­kely­ud­var­hely­től 48 km-re dél­ke­let­re, az Olt­ba ömlő Barót-patak mel­lett fek­szik, az E60-as út köze­lé­ben, Szász­ma­gya­rós­tól (Măi­er­uș) észak­ra, Apá­ca, Nagy­aj­ta, Mik­lós­vár (Mic­loșo­a­ra) után. Bőveb­ben →

Szántódpuszta Idegenforgalmi és Kulturális Központ

Szántódpuszta Idegenforgalmi és Kulturális Központ

Az 1986-ban épí­té­sze­ti nívó­dí­jat, 1994-ben Euró­pa Nost­ra díjat nyert SZÁNTÓDPUSZTA, a XVIII-XIX. szá­za­di párat­lan major­sá­gi műem­lék-együt­tes, mely a Bala­ton déli part­ján, a 7‑es szá­mú főút mel­lett talál­ha­tó.
A pusz­ta mint­egy har­minc épü­le­te ere­de­ti álla­pot­ban őrzi egy major­ság képét.

Szán­tód­pusz­tán ma IDEGENFORGALMI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT műkö­dik, mely szá­mos kép­ző­mű­vé­sze­ti, kul­túr­tör­té­ne­ti és nép­raj­zi kiál­lí­tás­nak ad ott­hont:

- Hely­tör­té­ne­ti kiál­lí­tá­sok
— Itt talál­ha­tó a Bala­ton egyet­len akvá­ri­u­ma, mely a tó élő­vi­lá­gát mutat­ja be.
— Fest­mény­ga­lé­ria
— Lovas­cent­rum
— Állat­si­mo­ga­tó
— Lak­osz­tá­lyok

Célunk és fel­tett szán­dé­kunk a kap­cso­lat­épí­tés, bemu­tat­ko­zá­si lehe­tő­sé­get kíná­ló, hagyo­má­nya­in­kat fel­ele­ve­ní­tő, az ősi magyar érté­ke­ket min­den­ki szá­má­ra meg­is­mer­te­tő és őrző közös tevé­keny­ség. Bemu­tat­ko­zá­si alkal­mat kívá­nunk terem­te­ni nem­csak a somo­gyi, hanem dél- és nyu­gat dunán­tú­li kéz­mű­ve­sek, ková­csok szá­má­ra. Ezt az ősi magyar emlék­he­lyet sze­ret­nénk még job­ban, több ren­dez­vénnyel élet­re kel­te­ni.
Ennek szel­le­mé­ben sze­re­tet­tel vár­juk azo­kat az alko­tó­kat, részt­ve­vő­ket, akik az álta­lunk kép­vi­selt célt magu­ké­nak érzik és közös ren­dez­vé­nyek kere­te­in belül hagyo­mány­te­rem­tő cél­lal, prog­ra­mok­kal gaz­da­gí­ta­nák ősi magyar érté­ke­in­ket!

A sze­zon folya­mán szá­mos cso­por­tot tudunk fogad­ni elő­re meg­be­szélt prog­ra­mok­kal, ebéd­del, bor­kós­to­ló­val. Isko­lás gyer­me­kek részé­re ked­vez­mé­nyes belé­pő a terü­let­re. Kérés­re meg­szer­vez­zük a kéz­mű­ves fog­lal­ko­zá­so­kat, íjá­sza­tot kor­hű vise­let­ben, nép­tánc bemu­ta­tót. Nyá­ron lovas tábo­rok működ­nek. Min­den beté­rő ven­dég szá­má­ra lovag­lá­si, kocsi­ká­zá­si, póni­zá­si lehe­tő­ség áll ren­del­ke­zés­re. Meg­szer­vez­zük eskü­vők, csa­lá­di és céges ren­dez­vé­nyek lebo­nyo­lí­tá­sát.

 

Kormos Panzió — Erdőfüle

Kormos Panzió — Erdőfüle

Szé­kely­föld szí­vé­ben, Erdő­vi­dé­ken, az erdős hegyek­kel kör­be­ölelt Kor­mos völ­gyé­nek leg­fel­sőbb falu­ja Erdő­fü­le, amely 532 méter maga­san fek­szik. A Bar­doc köz­ség­hez tar­to­zó Erdő­fü­le, nevé­nek elő­tag­ját a kis­tér­ség nevé­ből, Erdő­vi­dék­től köl­csö­nöz­te, míg a nevé­nek máso­dik felét, a hagyo­má­nyok sze­rint, a Kor­mos-patak völ­gyé­ben való elhe­lyez­ke­dé­sé­ről kap­ta, misze­rint: fül­ként éke­lő­dik be a vidék­be. Bőveb­ben →

Posticum Vendégház — Nagyvárad

Posticum Vendégház — Nagyvárad

A nagy­vá­ra­di Pos­ti­cum ‑keresz­tény szel­le­mi­sé­gű kul­tu­rá­lis köz­pont és ven­dég­ház- az ezered­for­du­lón tár­ta ki kapu­it a par­ti­umi,  tágabb érte­lem­ben az erdé­lyi fia­tal­ság, és min­den olyan útke­re­ső előtt, aki­nek fon­tos  a nyi­tott­ság, mely által hidak épül­nek ember és ember, szel­lem és szel­lem, lélek és lélek között. Nem­csak föld­raj­zi, kul­tu­rá­lis és val­lá­si, hanem a szó tágabb és átvitt értel­mé­ben is „hatá­rok men­tén” fek­szik. Szi­get a szá­raz­föl­dön, a szó és csend hatá­rán, amely sajá­tos hely­ze­té­nél fog­va köz­ve­tí­tő sze­re­pet tölt be nem­ze­tek, val­lá­sok, külön­bö­ző tár­sa­dal­mi cso­por­tok és terü­le­tek között. Meg­győ­ző­dé­sünk, hogy a keresz­tény kul­tú­ra két­ezer éves épü­le­té­be nem­csak a főbe­já­ra­ton keresz­tül vezet út, hanem van egy nem túl lát­vá­nyos, eldu­gott és sok­szor jelen­ték­te­len­nek tar­tott „hát­só ajtó” is (ez a latin „pos­ti­cum” szó jelen­té­se), ame­lyen keresz­tül épp­úgy be lehet jut­ni a szen­tek szent­jé­be, a leg­szen­tebb szen­té­lyé­be. Bőveb­ben →

Déva — Unitárius lelkészi hivatal

Déva — Unitárius lelkészi hivatal

Dévai Uni­tá­ri­us Egy­ház­köz­ség: Hiva­ta­los meg­ne­ve­zé­se Dél-Nyu­gat-Erdé­lyi Uni­tá­ri­us Szór­vány­egy­ház­köz­ség, mely magá­ba fog­lal­ja a dévai, vaj­da­hu­nya­di, temes­vá­ri és ara­di híve­ket. Egy­ház­köz­sé­günk köz­pon­ti épü­le­te Déván talál­ha­tó, annak köz­pont­já­ban, és első püs­pö­künk nevét vise­li „Dávid Ferenc Zarándok‑, és Szór­vány­köz­pont”.

Az egy­ház­köz­ség éle­tét évről-évre meg­ha­tá­roz­za a Dávid Ferenc zarán­dok­lat. 1998 óta tar­tunk zarán­dok­la­tot egy­ház­ala­pí­tó vér­ta­nú püs­pö­künk emlé­ké­re.

Déva várá­ban talál­ha­tó egy cel­la, mely helyet ad val­lás­ala­pí­tónk emlék­táb­lá­já­nak. Az első emlék­táb­lát a Magyar Uni­tá­ri­us Egy­ház 1910-ben helyez­te el (most a temp­lom udva­rán talál­ha­tó), jelen­leg egy három­nyel­vű (magyar-angol-román) már­vány­táb­la emlé­kez­tet püs­pö­künk már­tír­ha­lá­lá­ra.

A zarán­dok­lat eddi­gi kiírá­sa­in átlag­ban éven­te több mint fél­ezer sze­mély sereg­lett össze a dévai vár­ba, melyet hagyo­má­nyo­san a novem­be­ri hónap első tel­jes heté­nek szom­bat­ján tar­tunk. A ren­dez­vény túl­nőt­te az uni­tá­ri­us és az erdé­lyi kere­te­ket, így Dávid Ferenc tör­té­nel­mi jelen­tő­sé­ge a zarán­do­kok bővü­lő köre által is kife­je­zés­re jut. Min­den esz­ten­dő­ben zarán­do­kok érkez­nek Erdély föld­je min­den szeg­le­té­ből, de Magyar­or­szág­ról, Nyu­gat-Euró­pá­ból és az Egye­sült Álla­mok­ból is.

A vár arcu­la­ta évről-évre vál­to­zik, egy nagy átala­ku­lás nyo­ma­it lát­hat­juk a fel­ve­ze­tő ösvé­nyen, vál­toz­nak az arcok is, úgy, aho­gyan vál­toz­nak az idők is. Érez­zük, hogy ott „magos Déva várán” nekünk egy mély léleg­ze­tet kell ven­nünk, ott­ho­na­ink­ba visszük annak a hely­nek lel­ke­ket erő­sí­tő hatá­sát, az emlé­ke­zés, a zarán­dok­lás és a közös együtt­lét mél­tó­sá­ga és örö­me kell erőt adjon min­den­nap­ja­ink­hoz- Mind­azt, amit a zarán­dok­lat alkal­má­val meg­élünk és átélünk egye­di és meg­is­mé­tel­he­tet­len, új és újabb pozi­tív érzé­sek­kel gaz­da­gít­ja a hét­köz­na­pok által meg­té­pá­zott, elfá­sult lel­künk.

Lát­juk, tapasz­tal­juk azt, hogy az évről évre egy­re nép­sze­rűbb zarán­dok­lat, a szór­vány­ra és ben­ne gyü­le­ke­ze­tünk­re is pozi­tí­van hat.