A Muszka-tetőről messzire látni a Barcaság rónaságán. Egészen a Hargita és a Csomád között áttörő Tusnádi-szorosig. Nyugatra ott van a Brassó fölötti Cenk-hegy, előtte a Keresztény-havas pipál a felhőben. Ezekben a hegyekben jegyezte el magát a vadászattal a tatrangi tanító, Kittenberger Kálmán. 1902-ben innen indult első afrikai vadászkirándulására, hogy kalandos élete során a hétfalusi tanítóból a legnagyobb magyar Afrika-kutató, zoológus, vadászíró legyen.
Kittenberger Károlyról is híres Tatrang. No meg a szép díszes evangélikus templomáról, ami egy korábbi helyére épült, 1820-ban. A templom melletti gyülekezeti ház a közösségi programok mellett csángó néprajzi kiállításnak is otthont nyújt.
A Hont-Pázmány nemzetség ősi várának már nincs nyoma a hegyen, csupán a helyiek emlékezetében.
A tetőről kitekintve Ság felé jól látható, hogy az Ipoly-völgye itt a legszűkebb. Miután az egykor összefüggő Korponai– és Börzsönyi-hegyvidék vulkanikus törés következtében kettévált, a törés vonalán kezdte meg teraszokat építő eróziós munkáját az Ipoly.
A Belényesi-medence peremén emelkedő Pontoskő remek igazodási pont. Alig 300 méter magas tetejéről széles madártávlati kép nyílik a Fekete-Körös felső völgyére.
A legrégibb források még Fenyő-hegynek, majd Szálkőnek nevezték a csúcsot. Az első fakilátó 1891-ben épült, majd a 1913-ban húzták fel a jelenlegi kőkilátót, az Árpád-tornyot. Akkor még nem gondolták, hogy a hegység legmagasabb orma hét esztendő múlva határpont lesz. A határnyitás után újra látogatható csúcs 1989 óta az országos kéktúra új végpontja lett.
A múlt században épült Margit-kilátóból remek kilátás nyílik a Kőszegi és Borostyánkői hegységek felé.
A Gyöngyös völgyében fekszik Léka. A patinás nagyközség barokk plébániatemplomát a „magyar krőzus,” Nádasdy Ferenc országbíró építtette a 17. században. A Nádasdy családot fémjelzi a község szélén magasodó Lékai vár is. Hazánk nyugati végeinek egyik legrégibb kőerődje a 13. században épült. Először királyi vár volt, majd ahogy lenni szokott, váltakoztak tulajdonosai, végül a 17. századtól egészen az első világháborúig az Esterházyakhoz tartozott. Az épületet és a régi rendi világot súlyosan megrongáló második világégés után a ’60-as években Paul Anton Keller osztrák író vásárolta meg. Felújította, múzeumot, szállót és gyógyintézetet alakított ki benne. A lékai tótól csodás kilátás nyílik a várra.
A környék legszebb kilátópontja a Varasó-havas. A Varasó-havas tetejéről körbetekintve csodálatos látvány nyílik a Bihar-hegység gerincére, a Szamos-Bazár szikláira és az Erdélyi-szigethegység szívére, a Pádis utánozhatatlan világára.
A jégbarlangtól alig egy kilométerre délkeletre emelkedik a sárga kör jelzésen megközelíthető Galbina-szirt, ahonnan szép időben remek kilátás tárul a Bihari karszt szépségeire.
A mészkőbércről csodás kilátás nyílik a szédítő mélységű Óhegy-völgyre, valamint az Alacsony-Tátrára.
Brassó felett magasodik a Cenk-hegy. Régi sziklaút vezet a hegyre. Az út a 80 éve a sziklába vágott Gábony-lépcsőn emelkedik felfelé a sárga háromszög jelzésen. A nép ajkán számos legenda keringett a hegyről, az egyik szerint Cenk egy óriás volt, akit fekve, álmában ért a végzet. A csúcs északi oldalában 1873-ban építették az első kilátót, ahonnan csodás kilátás nyílik Brassóra és a Barcasági-síkra. A Cenk-hegyen egykor milleniumi emlékmű magasodott, ami barbár pusztítás áldozata lett. Ma már csak alapjai láthatók a csúcson.