„Büdös-für­dő telep­ről kes­keny bok­rok, fák és szik­lák­kal sze­gé­lye­zett hegyi út vezet a Büdös-bar­lang­hoz. Az út mel­lett itt-ott sír­kö­vek fehér­le­nek, a melyek alatt a bar­lang áldo­za­tai alusszák örök álmu­kat. E sze­ren­csét­le­nek közül töb­ben az igaz­ság, mások a zsar­nok­ság suj­tó keze elől, sokan a szé­gyen vagy az élet elvi­sel­he­tet­len ter­hé­nek nyo­má­sa alatt keres­tek és talál­tak itt mene­dé­ket. Köze­led­vén a bar­lang­hoz, meg­csap ben­nün­ket a kiáram­ló kén­hid­ro­gén sza­ga; még egy for­du­lat, s meg­nyí­lik előt­tünk a szik­la-hegy, a Büdös-bar­lang óri­á­si tor­ka ásít felénk. Dan­te ilyen­nek kép­zel­te magá­nak a pok­lot, sötét bor­zal­ma­i­val. Bemen­ve, vég­tag­ja­in­kat saját­sá­gos meleg­ség jár­ja át. Addig, míg szá­junk, orrunk az alsó réteg­ből kiér, bát­ran lélek­zel­he­tünk; az alsó gáz­ré­teg­ben azon­ban csak vissza­tar­tott lélek­zet mel­lett jár­ha­tunk, mert egy lélek­zet­nyi a gáz­ból már öl. A gáz­für­dő élet­ta­ni hatá­sá­nál fog­va már sok rhe­u­ma­ti­kus baj­nak volt gyó­gyí­tó­ja. (Han­kó Vil­mos)

A Büdös-hegy iga­zi vonz­ere­jét a törés­vo­na­lai men­tén fel­tö­rő vul­ká­ni gáz­öm­lé­sek­nek, és a szén­sa­vas ásvány­vi­zek­nek köszön­he­ti. A Sós­me­ző­ről a kék és piros pont jel­zés vezet a hegy­cso­port iko­ni­kus pont­já­hoz, egy ter­mé­sze­tes mofet­tá­hoz, a Büdös-bar­lang­hoz. Az üreg nem ter­mé­sze­tes módon jött lét­re, egy kén­bá­nya fel­ha­gyott tár­ná­ja volt. 1892-ben Apor Gábor falaz­tat­ta ki fara­gott kövek­kel a 14 méter hosszú üre­get, majd ajtót sze­rel­te­tett rá, melyet napon­ta csak bizo­nyos idő­re, állan­dó fel­ügye­let mel­lett nyi­tot­tak ki. Jelen­leg a bar­lang sza­ba­don láto­gat­ha­tó, az üreg két olda­lán pado­kat helye­zek el. Erről a bar­lang­ról írt Sán­ta Ferenc a Sokan vol­tunk című novel­lá­já­ban. A gáz­elegy­ben talál­ha­tó kén-hid­ro­gén­ből ter­més­kén csa­pó­dik ki a bar­lang falá­ra, ezt bizo­nyos magas­sá­gig sár­ga kén­ré­teg borít­ja. Ez egy­ben a gáz szint­jét is jel­zi, ez alá ne hajol­junk!!
Ha fel­jebb megyünk a Büdös-hegyen, még több kisebb-nagyobb, gáz­ki­öm­lé­ses kőfül­két és bar­lan­got talá­lunk. A Büdös-bar­lang mel­lett ott van mind­járt a Tim­sós-bar­lang, amely azon­ban más gáz­össze­té­te­lű és ki sincs épít­ve. Kis­sé fel­jebb van a Madár­te­me­tő, ami egy besza­kadt kén­bá­nya mélye­dé­se, amely­ben fel­hal­mo­zó­dott a szén­di­oxid. Az ala­cso­nyan repü­lő mada­rak, ha a gáz szint­je alá száll­nak, rög­tön elpusz­tul­nak. A pár négy­zet­mé­te­res süp­pe­dés­be lép­ve mi is érez­het­jük lábun­kon a for­ró­sá­got. Pár méter­re nyí­lik a Gyil­kos-bar­lang, amely tel­ve van szén­di­oxid­dal, ezért ebbe be se lép­jünk! Mind­ezek a hely­szí­nek egy tan­ös­vény­re van­nak fel­fűz­ve.

A jel­vény­szer­ző moz­ga­lom iga­zo­ló­pont­ja a Büdös-bar­lang bejá­ra­ta.
Magas­ság: 1052 m
Nyit­va: 0–24
Meg­kö­ze­lí­tés: Sós­me­ző­ről a kék és piros pont jel­zés (850 méter; 20 perc; 152 méter szint­emel­ke­dés).