A régi Selyem­úton fek­szik a Boli-bar­lang, amely tör­té­nel­mi jelen­tő­ség­gel is bír. Ezt a falát díszí­tő magyar címer is jel­zi, ugyan­is 1404-ben Zsig­mond király egy Bólia nevű kis­ne­mes­nek ado­má­nyoz­ta a bar­lan­got. Innen jön a neve is.

Kato­nai szem­pont­ból is fon­tos volt a tör­té­ne­lem folya­mán a bar­lang. Erről tanús­ko­dik, hogy 1773-ban József csá­szár is járt itt kato­na­ként.

A bar­lan­got a 19. szá­zad végé­től az Erdé­lyi Kár­pát Egye­sü­let pet­ro­zsé­nyi osz­tá­lya tet­te jár­ha­tó­vá, hidak és lép­csők kiépí­té­sé­vel. Remek akusz­ti­ká­ja miatt kon­cer­tek­nek is helyet adott.

Kiépí­té­sé­ben nagy sze­re­pe volt a kör­nyék­be­li bányá­szok­nak is. Védő­szent­jük, Szent Bor­bá­la kapott is egy kis emlék­he­lyet a bar­lang­ban.

De van itt egy másik, ter­mé­szet alkot­ta külön­le­ges kegy­hely: a bar­lang falán mint­ha Szűz Mária alak­ja sej­le­ne elő. A misz­ti­kus jelen­ség való­sá­gos zarán­dok­hellyé tet­te a bar­lan­got.

A rej­te­ket nem­csak a közép­kor­ban, de az első világ­há­bo­rú ide­jén is hadi célok­ra hasz­nál­ták.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 196. rész: Kudzsiri-havasok 2. — Dél-Erdély karsztvilága