Hazajáró műsorok

Muravidék II. – Őrségtől Hetésig

64. rész

“A bájos Dunántúlnak, a hol a természet nem olyan buja és adakozó, mint e gyönyörű ország némely más vidékén, de nem is terméketlen; a hol kánaáni termés nincsen; de a hol a klíma és a szívós emberfaj szolidításán megtörik a sors szeszélye, a mely inségbe tud dönteni más országrészeket: ennek a bájos és áldott Dunántúlnak egyik szemefénye a mi Vasmegyénk. Az a törzsökös magyar ember, a ki ezer év óta a maga földjén félkézzel védi magát az idegen szomszéd nyomása ellen, félkézzel dolgozik magáért és fajáért: gyönyörködtető látvány s életrevalóságával és szorgalmával e nemzet alaptőkéjének része. Hazáját, szülőföldjét csak akkor kezdi igazán, öntudatosan, egy becsesebb szerelemmel szeretni az ember, a mikor minden ízében megismerte.”

Rákosi Jenő: Vas vármegye

Ez a megismerési vágy újra idevonzotta a Hazajárót a szülőföld délnyugati végeire, Muravidékre. Az Alpok utolsó nyúlványai és a pannon alföld peremvidéke rendkívül változatos, mozaikszerűen elterülő élőhelyekkel rendelkezik. Ismét kerékpárra pattanunk, hogy az új tavasz beköszöntével tovább barangoljunk az erdők, mezők, falvak és patakok kavalkádja alkotta dimbes-dombos vidéken. Hiába őrizték e tarka gyepűt hű lakói egy ezredéven át, a trianoni diktátum a nyugati határvidéket a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolta, majd a második világháború után a kommunista Jugoszlávia része lett. A deportálások, a kollektivizálás, az erőszakos iparosítás, majd a rablóprivatizáció alaposan kivéreztette Muravidéket, a magyarság nagy része elhagyni kényszerült szülőföldjét, így lélekszáma 25ezerről mára alig több mint négyezerre apadt. Muravidék 1991-ben a független Szlovénia része lett, s talán van esély megerősíteni azt, ami minden uniformizáló törekvéssel szemben megőrződött itt a régi, emberi léptékű világból.

Látnivalók

Látnivalók / Délvidék / Muravidék

S hogy itt, a Kerca patak völgyében hosszan elnyúló Kercaszomorra még nem kell határon átkelnünk, azt azoknak a bátor hazafiaknak köszönhetjük, akik 1919-ben ugyanazt tették, ami ezer éven át e föld lakóinak kötelessége volt: fegyverrel szálltak szembe a délszláv betolakodókkal.  E bátor tettre emlékezve a falu 2008-ban megkapta a „Commutas Fortissima”, vagyis a Legbátrabb falu elnevezést.

Bővebben...

A Szombathelytől Tours-ig vezető Szent Márton zarándokút egyik állomása a Kis-Kerka patak völgyében fekvő Domonkosfa. A falu fölötti dombon a község régi temetőjében áll  a 13. századi Szent Márton templom. A déli kapu fölött a románkori építészet különlegességét találjuk, Krisztus keresztjét ugyanis a megszokott Isten báránya helyett itt egy párduc tartja.

Bővebben...

A szépen rendbe hozott Skerlák ház ad helyet a környék leggazdagabb néprajzi gyűjteményének, az Őrségi Néprajzi Kiállításnak. A takaros ház és melléképületei egykor jól működő, virágzó gazdaságról tanúskodnak, arról a munkás és a természettel harmonikus letűnt életformáról, ami a határt őrző, s közben gazdálkodó, kereskedő őrségi embereket jellemezte. A gazdaságban láthatóan nemcsak földműveléssel foglalatoskodtak, de a jövedelem kiegészítésére az épületben pálinkafőző is működött.

Bővebben...

A szlovéniai Magasfok felől emelkedünk a Felsőszölnök és az ausztriai Rábaszentmárton határában emelkedő 384 méteres tetőre, ami évszázadokig hazánk nyugati erdős gyepűjének egy szép, de nem túl jelentős csúcsa volt. Ám 1920-ban minden megváltozott. A helyet hármashatárrá tették, és szögesdróttal fonták be a nagyhatalmak. A természetvédelmi területen álló határkő és környéke ma már főleg turisztikai célokat szolgál.

Bővebben...

Felsőlendván áll a Muravidék legnagyobb vára. A romos állapotú kastély elődjét még a keresztes háborúk idején építették a templomosok. Később lakták a Felsőlendvaiak ősei, az Amadék, majd a Szécsyek, a Nádasdyak, a Batthyányiak, a Szapáryak, végül Trianonig a Széchenyiek birtokolták. A II. világháborúban a harcok és a fosztogatók martaléka lett, majd szovjet csapatokat szállásoltak el benne, ami egyet jelentett a pusztulással. De ahogy hosszú története során valahogy minden rombolás után újjáépült, talán a mostani felújítási munkálatoknak is a végére érnek egyszer.

Bővebben...

XIV. századi egyhajós gótikus temploma külső falán ott invitál a templom meglátogatására az utazók védőszentje, Szent Kristóf hatalmas freskója. Híres freskófestőnk, Aquila János a magyar eredet-mítosz nyomán keleti arcvonású, nomád viseletű Kristófot örökített ránk, aki mintegy ősapa őrzi a vidéket, s felügyeli az átjárást úgy a földi, mint az égi határok között.

Bővebben...

Az elcsatolt Muravidék legnagyobb települése Muraszombat. Az egy évszázad alatt 20000 lakosúra duzzadt városban ma már alig több mint 100 magyar él. A központ terjedelmes parkjában a város egyik kulturális központja, az egykori Szapáry kastély áll. A mezőváros középkori földbirtokos családja, a Széchyek építette várkastélyt az újkori birtokos Szapáry család formálta barokká, akik egészen a trianoni államosításig itt is éltek. A család sarjainak örök álmát a 14. századi gótikus Szent Miklós templom alatti sírboltok őrzik.

Bővebben...

Muraszombat szomszédságában, a Lendva folyó mentén még nehezebb sors jutott Battyánfalva 16. századi nagyszabású kastélyának. Eredetileg a rakicsányi kastély is a Széchyek birtoka volt, tőlük került kalandos úton a Batthyány családhoz. A barokk uradalom belső udvarának egy részét felújították, de külső homlokzata lehangoló látványt nyújt.

Bővebben...

1945. március 19-én Palina plébánosa, Halász Dániel holttestét találták meg Kóton a folyóban. Isten szolgáját a partizánok lőtték agyon. Palina közössége pásztor nélkül maradt. Ennek emlékét őrzi Kóton a kereszt.

Bővebben...