Wentworth-vízesés

Mél­tán az egyik leg­is­mer­tebb zuha­tag a több száz méter magas mere­dek homok­kő­szik­lá­ról lezú­du­ló Went­worth-víz­esés.

A Kék-hegy­ség turisz­ti­kai cent­ru­ma a Kato­om­ba. Itt van a leg­hí­re­sebb lát­ni­va­ló, a Három nővér szik­la­for­má­ci­ó­ja.

Plitvicei-tavak

Plitvicei-tavak

A világ­örök­ség­gé lett Nem­ze­ti Park­ba a föld­ke­rek­ség min­den tájá­ról özön­le­nek a turis­ták. A túl­zsú­folt­ság miatt ma már elő­re kell regiszt­rál­ni a tórend­szer meg­lá­to­ga­tá­sá­hoz.

A leg­fel­ső, a Feke­te- és Fehér-folyók táp­lál­ta Pros­cens­ko-tó csen­des és nyu­godt víz­tük­re még sem­mit jelét nem mutat­ja, mi is vár vizé­re a követ­ke­ző mint­egy 8 kilo­mé­te­ren. 639 m méter­rel a ten­ger szint­je felett fek­szik, míg alat­ta még 16 nagyobb és több kisebb tó helyez­ke­dik el a völgy­ben, lép­cső­ze­te­sen. A leg­al­só tóig csök­ke­nő, közel 200 méte­res szint­kü­lönb­sé­get száz­nál is több kisebb-nagyobb víz­esés­sel küz­di le a tava­kat fel­fű­ző Kor­ana folyó, párat­lan lát­ványt kínál­va a láto­ga­tó­i­nak.

A Galo­vac- és a Gra­din­sko tavak kör­nyé­kén már közel 20 méte­res zuha­ta­gok van­nak.

A pazar lát­ványt egy külön­le­ges karsz­to­so­dá­si folya­mat­nak köszön­het­jük. A tórend­szert táp­lá­ló Kor­ana folyó évez­re­de­ken keresz­tül vájt magá­nak utat a kör­nye­ző dolo­mit és mész­kő hegyek­ben, miköz­ben hatal­mas mész­tu­fa gáta­kat emelt, ame­lye­ken ezek a víz­esé­sek lezú­dul­nak. A víz és a kő küz­del­me örök, így a völgy for­ma­kin­cse is folya­ma­tos vál­to­zás­ban van.

A párás leve­gő­jű völ­gyek mélyén meg­bú­jó dús erdők üdí­tő oázist jelen­te­nek a kopár mész­kő­he­gyek között.

A tórend­szer leg­na­gyobb és leg­mé­lyebb tava, a Koz­jak, ami egy oldalt fek­vő kecs­ke alak­já­ról kap­ta a Kecs­ke-tó nevét. A Koz­jak észa­ki part­ja a tórend­szer köz­pont­ja.

Az innen észak­ra húzó­dó alsó tavak soro­za­tát a Dorottya víz­esés nyit­ja meg, amint a Koz­ják­ból alá­hull­va a Milano­vac-tóba sza­kad.

Szluin

Szluin

Az apró falucs­kán átsza­la­dó Slunjči­ca folyó, Plit­vi­ce elő­hír­nö­ke­ként a szik­lák között pazar víz­esé­sek soro­za­tát alkot­ja. A sebes patak men­tén évszá­za­dos vízi­mal­mok és fahá­zak áll­nak. A ras­to­kei mal­mok­ban őrölt liszt­ből állí­tó­lag utá­noz­ha­tat­lan kenye­ret sütöt­tek. A recept egy­sze­rű volt: a fris­sen őrölt lisz­tet a patak vizé­vel kever­ték össze, és saját készí­té­sű élesz­tő­vel kelesz­tet­ték meg.

De hon­nan isme­rős még ez a mesé­be illő vízi­mol­nár falucs­ka? A totem­osz­lop segít a meg­fej­tés­ben: bizony ám, a Win­net­ou fil­mek­nek adott hite­les dísz­le­tet, mint indi­án falu.

Rudnói-vízesés

A Sel­me­ci-hegy­ség ren­ge­te­gé­ben bújik meg a Baka­sze­nes alat­ti erdő­ben a Rud­nói-víz­esés.

Niagara-vízesés

A víz­esé­sek a kana­dai oldal­ról a leg­bá­mu­la­to­sab­bak. Szin­te kar­nyúj­tás­nyi­ra van a Pat­kó-zuha­tag, de szem­ben az Ame­ri­ká­nak jutott kiseb­bik része is elis­me­rés­re mél­tó.

Nem kis mun­ká­ja van a ter­mé­szet­nek ebben a párat­lan jelen­ség­ben. Az utol­só jég­kor­szak ide­jén tör­tént, hogy egy hatal­mas gleccser olva­dá­sa miatt az Erie-tó vize kiönt­ve med­ré­ből, észak­ra foly­va kiala­kí­tot­ta a mint­egy 100 méter­rel ala­cso­nyab­ban fek­vő jég­váj­ta meden­cé­ben az Onta­rio-tavat. A két tó közöt­ti lej­tő lép­cső­jén ala­kult ki a Nia­ga­ra-víz­esés.

Hajó­ra száll­va test­kö­zel­ből is meg­ta­pasz­tal­hat­juk a lezú­gó víz ere­jét. Az ame­ri­kai zuha­tag főleg innen mutat­ja meg mére­te­it. A Pat­kó-víz­esés lábá­nál már az eső­ka­bát sem segít.

Csukás-vízesés

A Hes­dát-patak nyo­má­ban halad­va elér­jük a szik­la­szű­kü­let­ben lezu­ha­nó Csu­kás-víz­esést. Az alat­ta fek­vő nyá­ron kivá­ló hely egy kis für­dő­zés­re.

Nemesi-vízesés

Nemesi-vízesés

Az Erdé­lyi-érc­hegy­sé­get észak­ról kerü­lő Kis-Ara­nyos völ­gye szem­re­va­ló, békés tájék. Az Alsó­vid­ra köz­ség­hez tar­to­zó Neme­si falu hatá­rá­ban, egy meg­tö­rő pla­tó lép­cső­jén varázs­la­tos víz­esés zuhog le, mész­tu­fa gátat épít­ve. Szem­közt a víz­esés­sel egy másik neve­ze­tes ter­mé­sze­ti rit­ka­ság, az úgy­ne­ve­zett Csi­ga­hegy évmil­li­ók emlé­ke­it őrzi. Első pil­lan­tás­ra nem tűnik külön­le­ges­nek, de ha köze­lebb­ről meg­néz­zük, szik­lá­i­ba 35 féle puha­tes­tű kövült bele, ősi föld­tör­té­ne­ti korok lenyo­ma­ta­ként. Talán a kis Jan­ku is lejárt néha meg­már­tóz­ni a víz­esés­ben vagy meg­kö­ve­se­dett csi­gát gyűj­te­ni, mielőtt jogász­hall­ga­tó lett Buda­pes­ten. Mert itt, Vid­rán, ebbe a békés tájék­ba szü­le­tett bele a később nép­ir­tó paraszt­ve­zér­ként hír­hed­té vált Avram Ian­cu.

A jel­vény­szer­ző moz­ga­lom iga­zo­ló­pont­ja a víz­esés.
Magas­ság: 705 m
Nyit­va: 0–24
Meg­kö­ze­lí­tés: a Csi­ga­hegy felől (600 méter; 10 perc; 60 méter szint­emel­ke­dés).

 

Nagy-Phaeton vízesés

A hegy­ség leg­na­gyobb víz­esé­se, a közel 90 méter esé­sű Nagy-Pha­e­ton. A Boho­győ­nek is neve­zett víz­esés mere­dek lép­csői egy meg­rá­zó tra­gé­dia hely­szí­nei. Réz­táb­la örö­kí­ti meg Hol­ló­si Krisz­ti­án emlé­két, aki 2013-ban lezu­hant a Pha­e­ton mel­let­ti szik­lák­ról, s örök rab­ja lett sze­re­tett hegy­vi­lá­gá­nak.

Bizony, a tapasz­talt turis­ták­nak is figyel­ni kell min­den lépés­re a víz­esés men­ti mere­dek szik­la­fa­lon. A kitett része­ken lán­cos biz­to­sí­tás­sal ellá­tott turis­ta­út csak egy irány­ban van kije­lez­ve. A több helyütt is szik­la­má­szást igény­lő ösvény a Kereszt-hegyen vezet át.

Egy-egy szik­la kilá­tó­hely­ként is szol­gál.

Ördögmalom vízesés

A Bocs­ászá­ról varázs­la­tos erdő­ben eresz­ke­dünk le a Cse­re­pes-patak völ­gyé­be. Itt érjük el a gigá­szi szik­lák között két lép­cső­ben lezú­du­ló, 25 méte­res Ördög­ma­lom víz­esést.