Mennyire szerethető, és mégis, mennyire ismeretlen a turista előtt a Kárpátok belső vulkáni láncában a Vihorlát–Gutin-hegyvidék talán legszolidabb tagja, az Avas-hegység, és előterében, a „kies Avasi völgykatlan”. A földrajzi és etnikai szempontból is változatos vidéket a tősgyökeres magyarok mellett románok és ruszinok lakják, akik nem nagyon keverednek egymással. A kenyérre valót a kúpokat és völgyeket borító erdők, a gyümölcsösök és a szőlőtermő domboldalak adták. Ma már kevesen maradtak, akik a külföldi munka helyett a táji adottságokra építik a jövőt, de lassan csak kezd újra magához térni a kistáj, amit a helybéliek „Avasország” néven emlegetnek.
Avasság — Etnokultúra az Avas alján
228. rész
800 esztendő telt el azóta, hogy Halmi nevét először írásba foglalták. Akkor még Ugocsa vármegyét gyarapította. Öreg temploma sok mindent látott. Azt is, amikor Kemény János erdélyi fejedelem a falai között fogadott örök hűséget Kállai Zsuzsannának. A templom ma a reformátusokat szolgálja. Miután ősi templomuk a kálvinistáké lett, a katolikusok új templomot építettek maguknak, Jézus Szent Neve tiszteletére.
Zsong a magyar élet Halmiban, hála a helyi tánccsoport gyermekeinek.
Bővebben...A Túr menti Terebes is az Árpád-korban gyökerezik. Ugocsából a Perényiek révén került Szatmár vármegyéhez. A családi kastély ma már iskolaként szolgálja a magyar megmaradást.
A Perényiek építtették a katolikus templomot is, Nagyboldogasszony tiszteletére. Nagy szerepe van a faluban a hitéletnek, hisz 1989 után Túrterebes három püspököt is adott az egyháznak.
Bővebben...Turcibánya környékén a valaha virágzó színesfém bányák már bezártak. A táj adottságai, a növénytermesztés és a fa adja a megélhetést annak a kevés magyarnak, aki még itt maradtak.
Turcibánya fölött az Avas oldalában pazar kilátóhelyet találunk. Körülöttünk az Avasra jellemző vulkáni kúpok dudorodnak, a közéjük mélyen bevágódott völgyekkel. Délre az Avas-medence, távolabb a Szamos síksága nyújtózkodik. Távolabb tekintve megpillantjuk a Kányaházi-víztározót, amely 1974-ben a Túr felduzzasztásával keletkezett. A mesterséges víztározó az árvízvédelem mellett turisztikai célokat is szolgál.
Bővebben...A falu felett a Domokos-domb gyümölcsöse kivételes emlékoszlopot találunk. Ezt a Széchenyi-obeliszket 1861-ben, a legnagyobb magyar halála után emelte az erdélyi arisztokrácia. Érdekessége, hogy Erdélyben ez az egyetlen kültéri Széchenyi-emlékmű.
Bővebben...A Tálna patak mellett fekszik Avasújváros. A mezőváros vaskos krónikájába a Lónyayak, a Bethlenek, és a Wesselényiek is beírták a nevüket, hát még Bagossy László Szatmár megyei alispán, aki 1717-ben az itt pusztító tatároknak megálljt parancsolt.
Újvárosnak is vannak táncosai. A több nemzedéket is felvonultató Bokréta Néptánccsoport őrzi a magyar hagyományokat.
Bővebben...A máramarosi sóút egykori vámszedő helye Vámfalu. Régen még sok portán készültek hagyományos cserépedények, ma már csak Istvánffy Géza viszi tovább apai örökségét.
Bővebben...Az 1966-ban létesített szabadtéri múzeum Avasország gyökereihez hatol, ahhoz a hagyományos kultúrához, ami egészen a XX. századig meghatározta a vidéket.
Bővebben...Bikszád felett magasodik az Avas teteje, a Viski- és a Bikszádi-kő. Kevesen ismerik a Gutin és a Rozsály szomszédságában a Szatmári-sík fölé 1000 méternél is alacsonyabban emelkedő hegységet. Főleg, amióta gerincét az ukrán-román határnak jelölték ki. Jelzett ösvényeket, turista létesítményeket hiába keresünk.
A Viski-kő tetejét fák takarják, míg a Bikszádi-kőről csodás kilátás nyílik a tájra.
Bővebben...