Lassan ezer esztendeje már annak, hogy Szent Benedek tiszteletére Géza monostort alapított a barsi hegyek között. Garamszentbenedek hosszú ideig a Garam mente szakrális, és ha kellett, védelmi központja volt. Temploma egykor Szűz Mária illetve Szent Benedek tiszteletére épült, melynek belső tere a magyar múlt emlékeiben gazdag. A katolikus Istenháza a Koháry család végső nyughelyeként szolgál.
Itt található a Szent Vér kápolna, ahol Veronika kendőjének maradványát őrzik. Ezt az ereklyét 1483-ban adományozta II. Pál pápa Mátyás királynak, aki a helyi katolikus közösségnek adta. Azóta őrzik ebben az ereklyekápolnában.
Akármilyen peremvidéken fekszik is Alsókomárnok, mégis van itt keresnivalója az ide látogató magyar léleknek. Ezt mutatja Cségény István síremléke is, aki épp csak bekukkantott a 20. századba, de hamar odébb is állt inkább.
Vagy nézzünk csak át Felsőkomárnokra, amit egykor Kiskecskemét néven is emlegettek.
Rózsadomb Szent Miklós fatemploma az egyik legrégebbi a térségben, 1658-ban épült. Három tornya a templomtér hagyományos hármas osztatát jelöli. Az első, a torony alatti rész. Az asszonyok csak idáig léphettek be. A második maga a templomhajó, ez már a férfiak helye. A harmadik, a szentély, a pap szakrális tere.
A templom csodálatos 18. századi ikonosztázokkal büszkélkedik.
Hiába dúlták már 1806-ban Kutuzov orosz csapatai, majd a második világháború szovjet seregei, Ladomérvágása mindig újjászületett poraiból. A feltámadás magját az 1742-ben, egyetlen vasszög felhasználása nélkül épült Szent Mihály arkangyal fatemplom jelentette.
Az Ondava egyik mellékvölgyében bújik meg Végcsarnó. Itt is van egy szép kis zsindelytetős fatemplom. Nagy Szent Vaszil tiszteletére épült a 18. században.
A kuruc háborúk és a járványok miatt csaknem elnéptelenedett a makovicai váruradalom ősi települése, Felsőhunkóc is, de csak megmaradt, erről tanúskodik a 18. századi fatemploma is.
Talán nem gondolták az újrakezdés után a hunkóciak, hogy jó 200 év múlva újra a történelem fősodrának útjába kerül falujuk. Több mint 3000, zömében német soldat alussza örök álmát a hunkóci temetőben. De a sírköveken itt-ott magyar honvédek neveit is felfedezhetjük. Azok nyugszanak itt, akik vállvetve harcoltak a Kárpátokon ellenállhatatlan tömeggel beözönlő szovjet hadsereggel és kitartásukkal sikerült – egy időre – megálljt parancsolni a vörös veszedelemnek. A bolsevizmus idején elhanyagolt, leromlott hadi temetőt végül egy németországi hadisírgondozó alapítvány hozta rendbe, 2005-ben.
A középkori eredetű település festett gerendaházai már a gorálok jelenlétéről árulkodnak.
1313-ban a jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend éppen Lándokon telepedett le. Rendházuk már nincs meg, de a keresztes vitéz szellemű barátoknak bizonyára volt közük a gótikus Szent Miklós templom építéséhez, amely egészen kivételes középkori gótikus emlékeket őriz. A szentélyben a fából faragott szárnyas oltár 500 éves szobrai a híres Lőcsei Pál mester műhelyéből kerültek ki. Az oltár előtti fakereszt még régebbi, 1330 óta hirdeti Krisztus kereszthalálát.
A Görgey nemzetség ősi felvidéki birtokközpontja Toporc, amit ősük, Szepes vármegye főispánja kapott adományként, 1256-ban IV. Béla királytól, a tatárjárás idején tanúsított hősies cselekedetéért. Jó 700 éven át jelen is voltak itt a Görgeyek, de ahogy megromlott régi kastélyuk mutatja, nincsen már helyük itt. Pedig utoljára 1907-ben az épületet teljesen felújították és egészen 1943-ig, Görgey Albert haláláig jó állapotban volt, de jött az új kor, a téeszek és proletárok világa, akik úgy elsöpörték azt a régit, mintha sosem lett volna.
Pedig a Görgeyek idején még gimnáziuma is volt Toporcnak, ahol görögöt, latint és németet is tanítottak. A falu közepén az 1700-as évek végén a család egy újabb kastélyt is épített.
A 14. századi ódon gótikus templom oldalbejáratánál egy vaskos vakkapu: hatalmas fekete márványtábla állja az ember útját: ne akarjon ide senki belépni addig, míg meg nem tudja, hogy bizony hajdan a Görgeyek voltak itt az urak, és nagy dolgokat vittek végbe Istenért, hazáért. Hívei voltak Thökölynek, csatlakoztak a Rákóczi szabadságharchoz és Toporc szülötte a 1848–49-es szabadságharc hadvezére, Görgey Artúr is.
Patináns kis város Podolin. Német telepesek alapították IV. Béla idején. A régi idők hangulatát őrzi a Szűz Mária Mennybemenetele gótikus templom, és az előtte található reneszánsz harangláb.
A piarista kolostor is a magyar múltról tanúskodik. 1642-ben ugyan lengyelek alapították, de egy rövid ideig 1701-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem is a lakója volt, miután elszökött a bécsújhelyi börtönből.
Krúdy Gyula emléke is a kolostorhoz kötődik, mivel a piaristáknál végezte gimnáziumi tanulmányait, majd később innen merített ihletet többek között a Podolini kísértethez is.
A piarista kolostor 1919-ig működött, majd 1950-ben koncentrációs tábort létesítettek benne a bolsevikok.
Szinte minden falura jut egy apró fatemplom. Görbeszegé 1718-ból származik. Előtte egy különleges magyar emlékkőre lelünk, ami igazolja, hogy még itt a távoli végeken is otthonosan mozoghat a hazajáró. A kereszt felirata a következő: „Isten dicsőségére állíttatták Stim Vazul, Kocsán András, Buslák Fedor, Togán Péter és több görbeszegi hívő…”
Felvidéknek ez az északkeleti szeglete a jellegzetes bojkó ruszin típusú fatemplomok világa. Ezeket az általában Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt csodás kis épületeket a kék jelzésű tanösvény köti össze.
Kistopolya a 17. században kapott fatemplomot a falu feletti dombon.
Kertjében újabb katonatemető, melyben halhatatlan hősök keresztfái állnak díszőrséget az örökkévalóság kapujában.
