„Január 8-án déltájban szomorú menet indult a községi temetőbe. A rokonokon és a jóbarátokon kívül száz meg száz román ünneplő ruhában; messzi falvakból ide zarándokoltak ez egyszerű emberek, hogy lelkük őszinte háláját leróják a halott iránt. Nagyszívű embernek kellett annak lenni, akit ilyen menet kísér utolsó földi útjára, ahol úr és paraszt egyaránt könnyűit ontja az elhunytért. A menet a temetőbe ér. Mikor a koporsót a sziklás sírba bocsátják, hirtelenül beborul az ég Menyháza fölött. Mintha a kősziklák is sírnának, mintha az erdők fái is búcsút integetnének; mert leghűbb fiukat, legjobb ismerősüket: Seprősi Czárán Gyulát temetik. Ki volt ő, azt tudja minden magyar turista. A Bihar grófja – mondja a vidék népe, a turisták atyamestere – mondjuk mi, tisztelői.” (Papp Károly: Czárán Gyula, 1906)
Menyházán hunyt el 1906. január 9-én Czárán Gyula, a bihari turistaság apostola, az Erdélyi-szigethegység turizmusának úttörője. Az örmény származású Czárán család Gyergyóból költözött 1820-ban az Arad vármegyei Seprősre. Az 1847-ben született Czárán Gyula sok helyen megfordult Európában, de 24 évesen – apja betegsége miatt – meg kellett szakítani tanulmányait, és birtok gazdálkodásának kellett szentelni idejét. Ez nem volt mindig ínyére és „ilyenkor a Moma Codrut bújta, annak szépséges vidékén érezte magát jól, valósággal megújhodott s megnyugodva tért mindenkoron haza” (Záray Jenő: A Természetjárás apostola). Apja halála után 2000 hold szántóföldet örökölt, amelyet bérbeadott és nagy lendülettel vágott a turistalátványosságok nem kis anyagi áldozatokat kívánó feltárásába. „Ebben az időben vásárolta meg gróf Wenckheim Frigyes a kies fekvésű Moneasa-Menyháza fürdőt egy millió forintért s az új gazda több befektetést eszközölt. Czárán Gyulának igen tetszett a telep s mikor a Paradeiszer villát az ő ízlése és beosztása szerint építették fel, azt 10 évre bérbevette és gazdagon berendezte, s nyaranta, – amikor ő távol volt – rokonainak és barátainak rendelkezésre bocsátotta. Czárán már akkor a Moma Codruban kutatásokat végzett. Feltárt néhány nagyobb üreget, míg a déznai csodás szépségű várromokhoz saját költségén utat építettet. Utasításai szerint készültek a sétautak, kikeresve végcélul a legszebb pontokat, kilátókat.”
Czárán Gyula sok helyen megfordult Európában, de szívügyének mégis a kiterjedt birtokain található turistalátványosságok feltárását tartotta. Volt mit felfedeznie, hisz csak Menyháza szűk környezetében közel 30 barlang és 6 zsomboly található. A romos Tündérrózsás-villától 250 méterre nyílik a Medve-barlang (Grota Ursului). Sokáig csak egy rövid szakaszát ismerték, de 1984-ben egy magyar barlangász sikeresen feltárta kiterjedt járatait. Egy hosszúkás teremből a barlang kettéágazik. Bal oldalon negyven méter után újabb szifon következik, míg a jobb oldali járat kétszáz méter hosszú. A helyi tanács 1985-ben átvágta az első szifont a hosszúkás teremig, hogy lehetővé tegye a barlang turisztikai hasznosítását. A barlang hétvégén 11:00 és 16:00 óra közt van nyitva, de azért nem árt odatelefonálni, mert van, hogy elfelejtenek kinyitni. A másik híres barlang a katolikus templom feletti hegyoldalban található Denevér-barlang (Pestera Lilelcilor), ahova a kék jelzés vezet (400 m a főúttól). Menyházától 1,4 kilométer a kék jelzésen a 30 mély az Izoiu Mare-zsomboly.
Nem véletlen, hogy a Fürdővölgy bejáratánál emlékmű tiszteleg Czárán Gyula emléke előtt. „Mindjárt a fürdő völgy elején több méter magas, különös alakú sziklatömb vonja magára az arra haladó figyelmét. Nagy fáradsággal a Moma-Kodru bérceiből hozta le és állította fel itt az Aradi Turista Egyesület, a magyar turistaság atyamesterének, seprősi Czárán Gyula emlékének.” (Ritt Gyula: Barangolások a trianoni gyűrűben, 1926)
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja ennek ellenére azért mégiscsak Czárán Gyula sírja a római katolikus temetőben.
