A Bodzafordulói hegyek legmagasabbja a Piliske-tető. A túra kiindulópontja Dobolló. Innen Enyhén emelkedő úton kanyargunk felfelé a Piliske erdő borította bérce felé.
A fáradalmakért fenséges kilátás kárpótol: A Háromszéki-medencén túl felsejlik a Feketehalom fölé magasodó Kotla-hegy és a horizontba vesző Baróti-hegység.
Délnyugat felé a Keresztény- és a Nagykő-havas, mögöttük pedig a Bucsecs őrködik.
Úgy tűnik, Cleveland tényleg kimeríthetetlen magyar vonatkozásokban. A Magyar Kulturális Központban székely kapu fogad és egy szívbe markoló vers, ami szerint „e kis magyar vár idegen lelkek között egy kis darab hazát jelent a messze idegenben bolyongó magyaroknak.”
Itt folyik vadregényes völgyében a Cuyahoga folyó, amelynek felső része már a Cuyahoga-völgy Nemzeti Park része. Ohio egyetlen nemzeti parkja a nagyjából ötszáz kilométer hosszú Erie-csatornának állít emléket, ami a Nagy-tavakat az Atlanti-óceánnal összekötő csatornahálózat része.
Szép tanösvény vezet a völgy sziklái mentén a Brandywine fátyol vízeséshez.
Van itt egy másik vízesés is, a Blue Hen. Ennek az a különlegessége, hogy elméletben száraz bőrrel meg lehet úszni a mögé bújást.
A vízesések a kanadai oldalról a legbámulatosabbak. Szinte karnyújtásnyira van a Patkó-zuhatag, de szemben az Amerikának jutott kisebbik része is elismerésre méltó.
Nem kis munkája van a természetnek ebben a páratlan jelenségben. Az utolsó jégkorszak idején történt, hogy egy hatalmas gleccser olvadása miatt az Erie-tó vize kiöntve medréből, északra folyva kialakította a mintegy 100 méterrel alacsonyabban fekvő jégvájta medencében az Ontario-tavat. A két tó közötti lejtő lépcsőjén alakult ki a Niagara-vízesés.
Hajóra szállva testközelből is megtapasztalhatjuk a lezúgó víz erejét. Az amerikai zuhatag főleg innen mutatja meg méreteit. A Patkó-vízesés lábánál már az esőkabát sem segít.
Túránk Krasznavisóról indul. A bükkerdőben kaptatva jut időnk megemlékezni a Magyarországi Kárpát Egyesület Máramarosi Osztályáról, amit 1880-ban alapított Siegmeth Károly, és aminek munkáját 1913-tól a Magyar Turista Egyesület vitte tovább. Több mint száz éve tárták fel a Tisza vadregényes forrásvidékét, utakat jelöltek ki, útmutató táblákat helyeztek el, mígnem a háború derékba törte működésüket és Trianon után a szép jövőt ígérő osztály kénytelen volt beszüntetni működését.
A meredek ösvény az erdőhatár fölé ér. Mögöttünk a Visó és az Iza völgyén túl visszaköszönnek a belső vulkáni vonulat tagjai: a Széplestől a Láposon és a Gutinon át a Kőhátig.
Előttünk egyre markánsabban fitogtatja erejét az Iván-havas masszívumának karéja a Garasfőtől egészen a Serbánig.
A Juharos fölött a gerincre érve már láthatjuk a szomszédos Várkő gyephavas csúcsait. Északra meg a Máramarosi-havasok legmagasabb gerincei, a Csornahora és a Fagyalos is megmutatják magukat. És hogy teljes legyen a kép, délkeletre már a Radnai-havasok köszönnek ránk.
Az Iván Pap havasára nemrég még tilos volt belépni. Ma már az 1943 méteres csúcsot elérve csodálatos kilátás tárul elénk.
A Losonci-medence felett magasodik az Osztrovszki-hegység. Elérve a Jávort a fennsík kicsúcsosodásai, peremeinek andezit sziklái kiváló természetes kilátóként szolgálnak. A Budaszállási-sziklák is tartják még magukat a hegy oldalában. Egy barlangot is rejtenek, amit a tót atyafiak, mint sokfelé a Felvidéken, itt is a hírhedt rablóvezérről, Jánosikról neveztek el.
A Hesdát-patak nyomában haladva elérjük a sziklaszűkületben lezuhanó Csukás-vízesést. Az alatta fekvő tó nyáron kiváló hely egy kis fürdőzésre.
A környék legismertebb látványossága a Tordai-hasadék. Keletkezését a tudomány a Hesdát-patak rovására ír, de mi, magyarok jól tudjuk: itt Szent László hite repesztett hegyet.
3 kilométer hosszan és 300 méter mélyen hasadt meg a föld, olyan varázslatos mikrovilágot teremtve, ahol közel 1000 féle-fajta növény él, olyanok is, amik sehol máshol Európában. Amíg bujdosók menedéke volt, még jól is jött elzártsága, aztán a turistaság megjelenésével ez a szurdok is az EKE nyomán lett átjárhatóvá.
A bércfalakban 32 feltárt barlang van, közülük a legismertebbek az egymással szemben tátongó Kis- és Nagy-Balika.
A Tordai-hasadék első menedékházát az Erdélyi Kárpát Egyesület 1894-ben építette. A hasadék keleti végében a mostani turistaházat 1935-ben avatták fel.
Tordatúr határában két kis forrásba botlunk. Az egyik természetesen Szent Lászlóról kapta a nevét, hiszen a néphit szerint szent királyunk lovának nyoma látszik azon a kövön, ahol a forrás fakad.
A Kőcsorgót még a rómaiak fedezték fel, amit vízvezetékkel vezettek be városukba.
Ezt a hasadékot a Rákos –patak alakította ki. Közel 2 kilométer hosszan tört utat magának a Peterdi-tető, a Kőhegy és a Koppánd-tető között. Az 1905-ben felavatott, a hasadékon átkelő turistaösvényt Czárán Gyulának köszönhetjük, amit az EKE kolozsvári osztálya azóta is gondoz.