Archives
Sofronya
Miközben Franciaországban épp a csőcselék tombolt és rombolt, 1789-ben Sofronyán a Purgly család szép kis kastélyt építtetett. Aztán 1881. június 10.-én megszületett Purgly János lánya, Magdolna, aki 1900-ban egy miskolci farsangi bálon megismerkedett egy ellenállhatatlan sorhajókapitánnyal. Horthy Miklósnak hívták a tisztet, aki aztán itt, a sofronyai kastélyban el is jegyezte kedvesét. Az esküvőt már az aradi református templomban tartották, 1901-ben. Életük innentől összeforrt, a kormányzóvá lett Horthyt mindenhova hűséggel követte hitvese, a főméltóságú asszony.
A kastély mellett ma termálfürdő működik.
Sofronya környékén még akad néhány település, ahol magyar szót hallhatunk, vagy katolikus templomba térhetünk be. Ilyen települések Nagyvarjas, Szentpál és Tornya is.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a sofronyai kastély.
Kovácsfalva
Amikor 1899-ben Kovácsfalva mellett a geológusok új szénlelőhelyek után kutattak, fúróik nyomán szén helyett váratlanul hévíz tört fel. A közel 49 fokos szénsavas-kénhidrogénes termálvíz sokféle nyavalyára nyújt gyógyírt, de a kiépített fürdőhelyet előszeretettel használják pihentető fürdőzésre is.
Szliácsfürdő
Az erdőben 33 °C-os gyógyforrások törnek fel, amit már eleink is ismertek. Mátyás király és Beatrix királyné is ellátogatott ide, és azóta is sok nevezetes személyiség járt a gyógyforrások csodájára.
A Szent Hildegárd kápolnát 1855-ben építtette Habsburg Albrecht főherceg, hogy megörökítse Hildegard főhercegnő itteni fürdőzését.
1819-ben komolyabb fürdőház is épült Szliácsfürdőn, ahol megfordult többek között Kossuth Lajos is. Az ő ittjártának emlékét őrző táblának 1994-ben nyoma veszett.
2005-ben avatták fel Arany János és Madách Imre közös tábláját.
Feredőgyógy
Algyógy fölött hévízes források törnek fel a föld gyomrából. A Nagyági-hegység áldását, a vasas-kénes, jó 30°C-os vizét már a rómaiak is felfedezték. Az ókori Germisara fürdőtelep egykori medencéje máig megmaradt. Az 1500-as években Izabella királyné újíttatta fel a fürdőt, ahol később több erdélyi fejedelem mellett Apaffy Mihály őnagysága is szívesen megpihent. A fürdő a Monarchia boldog békeidőiben élte virágkorát. A termál forrás táplálta vízesés láttán annak idején Kazinczy Ferenc is elámult.
Rónaszék
Rónaszék ma is magyar többségű. A település nagy múltú sóműveléséről híres. Rónaszák azonban egy szép kastéllyal is büszkélkedhet, amit eredetileg sóbánya hivatalnak építettek, majd az Apafi családhoz került. Tőlük vásárolta meg II. Rákóczi Ferenc a kastélyt, míg végül a magyar király tulajdonába került.
Egykor Rónaaszék fürdőiről is híres volt, ám a szovjet megszállás után – úgy, ahogy a sóbányák is – bezárták kapuikat.
Érdemes meglátogatni a település 200 éves katolikus templomát is.
Savanyúkút
Savanyúkút nevezetes gyógyüdülőhelye a bécsi, budapesti és soproni polgároknak. Szénsavas savanyúvizét már a rómaiak is ismerték. 1800-ban Esterházy Miklós herceg kezdte kiépíteni, majd Josef Fink bécsújhelyi orvos vette haszonbérbe, aki gyógyintézetet épített. A fürdő s a körülötte kialakuló falu 1901-ben Savanyúkút néven önálló község lett.
Felsőzúgó
Felsőzúgó, vagyis Ruzsbachfürdő fekvése ma is dicséretre méltó. A magurai erdők közepén felbukkanó meleg vizű gyógyforrásait már a 16. században ismerték. Amikor a zálog idején a Lubomirszki család gondozásába került, igen népszerű lett a lengyel nemesek körében. Olyannyira, hogy amikor a zálog véget ért, még az elmúlt századfordulón is egy Zamoyszki nevű grófi család birtokolta. Ők építették 1933-ban travertínó mészkőből a Fehér-ház nevű főépületét is. A fürdő olyan népszerű volt, hogy a 30-as években annak is híre ment, hogy Alfonz spanyol király az esetben, ha a spanyol forradalom őt megfosztaná trónjától, Ruzsbach-fürdőt szemelte ki menhelyéül, ahol közeli rokonának, Zamoyski lengyel grófnak híres fürdője van. Erre persze nem került sor.
Itt gőzölög a mésztufában Felvidék legnagyobb travertínó tava, a Kráter tavacska.
Borszék
Gyógyító ásványvizekben gazdag hegyvidéki üdülőváros Borszék. A település világhíres borvizeit a környék földtani sajátosságainak köszönheti. A Borszéki-medence a kristályos övhöz tartozó Gyergyói- és Besztercei-havasok és a vulkáni vonulatba illeszkedő Kelemen-havasok közé ékelődött. A vízben oldódó széndioxid a Kelemen-havasok kihűlő magmakamrájából származik, és a törésvonalak mentén éri el a medence alapkőzeteit.
Gyógyvizét már a 16. században ismerték. Báthory Zsigmond Gyulafehérvári udvarába is jutott belőle. A 18. században vizét bevizsgálták és kitűnő minőségűnek találták. Borszék népszerűsítésében és kiépülésében oroszlánrésze volt a bécsi Zimmethausen Antal geológusnak, aki 1804-ben bérbe vette a fürdőtelepet és nekikezdett ásványkincsei kiaknázásának. Neki köszönhető, hogy 1806-ban az üveggyár beindulásával Európában Borszéken palackoztak először gyárilag ásványvizet. A borvizek királynéjának nevezett gyógyvizek híre messze földre eljutott, sok nemzetközi kiállításról hozott díjakat. A 19. században a fürdőtelep még látványosabb fejlődésnek indult: sorra épültek a gyógyfürdők, a fürdővillák, a sétányok, Borszék a Monarchia egyik világhírű gyöngyszeme lett. Aztán eljött a 20. század a maga gyötrelmeivel, a világháborúkkal, az impériumváltással, majd a kommunizmussal, melyek megtörték a fürdő fejlődését. Több mint 30 bővizű borvízforrásából csak a fele maradt meg. Borszék árnyéka lett önmagának, de a nap mintha újra lesütne rá, kezd magához térni. Hiszen vize mégis csak a régi maradt, ma is világszerte isszák és 2004-ben a világ legfinomabb ásványvize címét is elnyerte.
A borvizek mellett pazar természeti látványosságok várnak a településhez közeli Kerekszéken, amely Alsóborszék fölé emelkedő, közel 100 méter vastag pados mésztufa dombjáról nevezetes. A meszes szénsavas ásványvízforrásokból évezredek alatt kicsapódott travertin jól faragható mészkövét középületek díszítésére használják. De ma már a borvizek védelme miatt felhagytak bányászatával.
A lyukacsos travertinben keletkezett a jégbarlang is, ahol a beszivárgó víz megfagy és csak késő tavasszal olvad el.
Jól jelképezi Borszék sorsát első felfedezett forrása, az Ős-forrás. Vize a bányászat miatt még a ’80-as években eltűnt, de a széngáz továbbra is feltör, így ma már gázfürdőként, mofettaként használják.