Polhorafürdő

A Babiagora délnyugati tövénél bújuk meg Európa egyik legerősebb jód-líthium és vastartalmú sós vízéről híres Polhorafürdő, amit ivó- és fürdőkúrákra használtak. Az egykor kiterjedt tőzegmoha lápok ma már csak szigetekben jelennek meg a környéken. A jó állapotban fennmaradt Slaná Voda lápon tanösvényt is kialakítottak.

Herkulesfürdő

A Cserna-völgyének összetört ékszerdoboza Herkulesfürdő. Termálvizes forrásait már a rómaiak is ismerték. A fürdőváros az 1850-es években indult fejlődésnek, amikor Ferenc József is itt járt, és megemlítette, hogy a Cserna-völgyében található Európa legszebb üdülőhelye. Fénykorát a Monarchia idején élte.

Tehetetlen düh fogja el az embert, amikor szembesül a Monarchia európai hírű fürdővárosának sorsával. A békeidőket idéző paloták, a meleg vizes források táplálta gyógyfürdők apokaliptikus képet mutatnak. Aki nem érti, vagy nem érzi Trianon fájdalmát, nézze meg a régi képeslapokat Herkulesfürdőről, aztán jöjjön el ide, és lépjen be mondjuk a Szapáry fürdővillába. Tapasztalja meg személyesen a két világ kontrasztját. Ez van, amikor valakinek az ölébe hull egy csoda, de nem tud vele mit kezdeni, mert érdemtelenül jutott hozzá. Az új gazdák nem tudtak mit kezdeni a fürdőhely varázslatával. Nekik a balkáni stílus kellett és a szocreál.

Halvány reménysugárként süt be a Cserna-völgyébe, hogy egy-két régi villát már tataroznak, csak remélhetjük, hogy jó kezekbe kerülnek. Megújulóban van a Ferenc József királyi lakosztályának helyet adó József udvar is.

Szemben ott siratja a múltat Sissi egykori szálláshelye, az 1875-ben emelt Erzsébet villa.

És hol vannak már a hölgyek és urak, akik, ha hideg idő volt, ezeken a zárt folyosókon közlekedtek a gyógyfürdők és a környező szállodák között…

A hajdani pompás paloták övezte Herkules téren, a gyógyforrások istene, az 1847-ben ágyúacélból öntött Herkules szobor is tehetetlenül figyeli, hogy változik körülötte a világ.

A magyar idők jele az 1836-ban épült római-katolikus templom is.

Rónafüred

Rónafüredi kirándulás nem telhet el ásványvízfürdő nélkül. A helyi forrásoknál már az 1600-as évektől egész különleges módon oldják meg a vízgyógyászati kezeléseket. Az ásványvizet először egy 1000 literes kádba engedik, majd tüzet gyújtanak alatta. A 40-45 °C-ra melegített vízzel teli üstbe ülve úgy érezzük, mintha valósággal megfőznének minket. Amikor már kellően felhevülünk, gyorsan be is ugrunk a hideg folyóvízbe. Ezek a fürdőkúrák jót tesznek az idegrendszernek és az izomzatnak, de gyógyítják a lumbágót és a reumát is.

Dóval és Koritnyicafürdő

Óhegyen vezet keresztül a hazánkat Lengyelországgal összekötő legfontosabb főútvonal. Az Alacsony-Tátra és a Nagy-Fátra közötti hágón, 960 méter magasan, csodás környezetben fekszik Dóval. A fátrai oldalról a Zólyom-csúcs, szemben az Óhegyi-Tátra központi tömbje, a Kecske-hát keretezi.

A falu a 17. században keletkezett s hamar a környező szénégető települések központja lett. Arculata napjainkra erősen megváltozott. Ma már népszerű hegyi üdülőhely, a téli és nyári sportok és a hegyi turisztika fontos központja. Rengeteg szálloda, felvonók, kiváló síterepek, és hegyi ösvények várják a hegyi sportok szerelmeseit. És innen indul kelet felé az Alacsony-Tátra főgerincén végigvezető, közel 100 km hosszú piros jelzésű ösvény is.

Koritnyicafürdő már a XVI. században fürdőhely volt itt, majd a monarchia idején, a 19. században fejlődött népszerű fürdőteleppé. Vasas, szénsavas, keserűvizes forrásai kiváló gyógyhatással vannak az emésztőszervi bántalmakra.

Bártfafürdő

A konyhasós, vasas és jódtartalmú gyógyforrásokat már IV. Béla király idején ismerték. Aztán megépült a gyógyfürdő, ami köré a 18-19. században sorra nőttek ki a ragyogó villák. Az „egészség és pihenés oázisa” olyan európai hírnévre tett szert, hogy felkereste I. Sándor orosz cár, és Erzsébet királyné is. Sissi látogatásának állít emléket az 1903-ban leleplezett bronzszobor. Eredeti feliratát persze azóta gondos-gondatlan kezek lecserélték.

Ahogy hűlt helye van már a királyné poharát őriző obeliszknek is.

Bártfafürdő szabadtéri néprajzi múzeuma fogadta be Felső-Sáros sajátos népi építészeti emlékeit. A hegyvidéki ruszinok egyik markáns etnikai csoportja, a lemkók éltek és imádták Istent ezekben a faépületekben, amíg a II. világháború után az új honfoglalók a „Visztula akció” keretében ki nem telepítették őket a Beszkidek vidékéről.

Néma kőemlékekbe szorultak vissza a vidék egykori urai, a Serédyek is.

Bálványosfürdő

A három kisebb fürdőtelep összeolvadásával létrejött Bálványosfürdőn szinte minden kanyarban a vulkáni múlt hagyatékai köszöntenek ránk. A környéket 900 éven át birtokló Aporok létesítették az első gyógyfürdőt. Róluk kapta a nevét az Európában is egyedülálló, timsós fürdő.

A kivételes forrásokat a 19. században kezdték szervezetten is kiaknázni gyógyturisztikai célokra. A növekvő vendégforgalom kiszolgálására ekkor teljesedett ki Bálványosfürdő.

1895-ben, a Csoma-hegy lábánál forrásokkal és 7 kiépített fürdőmedencével megalakult a Csiszár-fürdő. A fagerendával bélelt medencék mindegyikét más és más összetételű borvízforrások táplálják. A fürdőközpont a ’90-es évek elején szűnt meg. Lassan az enyészeté lesz a legnagyobb strand-fürdő és ez a sors vár a többire, így a híres Csokoládé-fürdőre is. Csak egy remény maradt: hiába a lepusztult környezet, ezek a források kiapadhatatlanok.

Tusnádfürdő

„Erdély gyöngye” Tusnádfürdő. Az Olt holtágából 1900-ban mesterségesen alakították ki a Csukás-tavat. Szemben a Solyómkő sziklacsúcsa. A háborús hősök emlékművét őrzi a Turul. Az egykor fedett felső sétány régi villái a nagy múltú fürdővároska millenniumi hangulatát idézik. A századfordulós épületek között találjuk az 1890-ben épült Stefánia gyógyintézetet, amely Tusnádfürdő első balneológiai kezelő központja volt. Mellette két gyógyvízforrás csordogál.

Csíkszentimrei Büdösfürdő

A Büdös-hegy borvíz-forrásait és az egész Hargita legerősebb gázömléseit a két világháború között kezdték hasznosítani. Az akkor virágzó üdülő villáit a második világháború után államosították. Ma már sokat vesztett régi fényéből, de azért újabb nyaralók is épültek és egy-két mofetta is várja a gyógyulni vágyókat.

Szovátafürdő és a Medve-tó

Csodás erdei környezetben fekszik Szováta. A régi kicsiny falu alig 150 év alatt lett nagyhírű üdülőközponttá, Sóvidék egyetlen városává, természetes sós tavainak köszönhetően. Közülük a legnagyobb és legismertebb a völgykatlanban fekvő Medve-tó. A kiterített medvebőrre emlékeztető formájú tó az 1870-es években keletkezett, egy víznyelő elzáródásával. Hírnevét annak is köszönheti, hogy a világ legnagyobb és Európa egyetlen heliotermikus – azaz naptól melegedő – sós tavaként tartják számon. A néhol 18 méteres mélységet is elérő, rendkívül sós tó ugyanis a felszínén képződött vékony édesvízréteg hatására a napsütéstől fokozatosan felmelegszik. A szórakozni és a gyógyulni vágyó turistákat szolgálja a Medve-tó körüli fürdőtelep, ami a századfordulón kezdett kiépülni. A monarchiát idéző faragott fatornácos villákat ma már egyre inkább kiszorítják a modern hotelek.