Kászonimpéren a Balási és a Bornemissza családok tették le névjegyüket. Utóbbiaknak többek között egy kis kőkápolnát köszönhetünk. A kápolnának nemcsak a Szent László legendáját megörökítő freskó maradványa a különlegessége, hanem a régi oltárkövön található rovásírás, ami egyik ritka példánya az ősi írásmódunk máig fennmaradt kézzel fogható emlékeinek. A településen található a híres kászoni Balási család sarja, Balási József csíkszéki főkirálybíró 1833-ban épült későbarokk kúriája.
Archives
Domokos
Domokos szemrevaló református temploma nincs száz esztendős: az ősi templom 1943-ban pusztult el egy légitámadásban, ám az Ég áldásával, Debreczeni László tervei alapján új szép fiatornyos templom épült, amelybe a régiből a 18. századi faragott kőszószéket sikerült átmenteni.
Szolnok-Doboka északi végén Magyarlápos mellett Domokos magyarsága tartja még a frontot, pedig a Láposi-medence századokon át meghatározó települését is megpróbálták a zord idők. Havasalföldi románok, tatár-török seregek is pusztítottak itt. A domokosiak 1848-ban nemzetőrséget hoztak létre, mire a kővárvidéki román felkelők november végén megadásra szólították fel őket. Mikor a honvédcsapatok elvonultak a környékről, a szomszédos rogoziak megtámadták a falut, melynek lakói Magyarláposra menekültek. A támadás hírére visszatérő honvédek kiűzték a rogoziakat az égő Domokosról, és felgyújtották Rogozt. Minden tragédia ellenére sikerült átmenteni a magyarságot a XXI. századba: Domokos a mai napig 90%-ban megmaradt református magyar nyelvszigetnek.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a református templom.)
Macskamező
Miután a Lápos a kárpáti vulkáni vonulatban megszületik, ifjonti hévvel lecsorog a hegyről és a Láposi-medencébe ér. Itt kissé lelassul, de csak hogy erőt gyűjtsön a Kővár-hegység áttöréséhez. Épp itt, a Láposi-sziklaszoros kapujában van Macskamező.
„A hagyomány szerint e község első telepese a nemes Velle család őse volt, ki egy irtásos helyen vadmacskát lővén, erről nevezte el a községet. Temploma fából épült. 1891-ben vásárolta 50 forinton Sósmező egyházközségtől Pap Simon. Védőszentje Mihály főangyal.” Így jellemezte Macskamezőt Kádár József 1901-ben a Szolnok-Doboka vármegyéről írt monográfiájában. Annyit még hozzátennénk, hogy az 1875-ben épült Szent Demeter fatemplom is Macskamező ékessége. A falu előtt tehát nem csak a Lápos tart pihenőt, hanem az erre vetődő vándornak is érdemes.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Szent Demeter fatemplom.)
Nagyida
A falu az Ida-patak mellett fekszik. Nagyida egykor a Perényi család várának legendás osztrák ostromáról volt nevezetes, de ma már nyoma sincs a várnak. A faluban azért megtaláljuk a Csákyak szép parkkal övezett kastélyát is, ami még emlékeztet a magyar múltra.
Az anekdota szerint a XVI. században Perényi, a Szapolyai János király pártjához tartozó főúr cigányokkal védelmeztette várát, Nagyidát a Habsburg király, Ferdinánd serege ellen. A cigányok diadalmaskodtak volna, ha nem kiabálják a visszavonuló németek után: „szerencse, hogy elfogyott a puskapor, különben…” Ezt hallva a német vezér, Pucheim visszafordult, elfoglalta a várat és lenyakaztatta a cigányokat.
A Nagyidai cigányok tragikomikus sorsát Arany János tette közismertté
Szkalka
Körmöcbányától északkeletre a Körmöci-hegység főgerince alatt terül el Szkalka, ahol hazánk egyik legrégebbi síközpontja található. Első menedékházát Körmöcbánya városa építette 1913-ban a magyar sísport támogatására. És azt is illik észben tartani, hogy 1914 januárjában a Magyar Sí Szövetség itt tartotta első országos síversenyét.
Jánoshegy
A szlovák geográfusok ide helyezik Európa Közepét. A hegyen már nyolc évszázada áll a Szent János templom.
Maradék
Van egy apró, sajátos hangulatú falu a Tarcal-hegység délkeleti csücskében, aminek neve egy szóban mindent elmond a szerémségi szórvány helyzetéről: Maradék. Így hívják a települést, ahol mára 500-an maradtak magyarok.
A helybéli eredetlegenda szerint a település helyén valamikor réges-régen véres csata dúlt, melynek következtében kő kövön nem maradt – csak egy ház, és annak a tornáca. Ez a ház lett aztán az újjáépítés alapja, köré épült fel a jelenlegi falu.
A török hódoltság idején szinte elnéptelenedett Szerémséget szerb és horvát telepesek lakták be. Aztán a 19. században dunántúli és bácskai magyarok érkeztek, így hamarosan ők váltak Maradék legnépesebb nemzetiségévé.
Karlóca
Pétervárad szomszédjában van a Báthoriak ősi birtoka, a 170 éven át török uralom alatt álló Karlóca. 1699-ben itt köttetett a béke a törökök és a Habsburgok között. Ennek emlékét a Békehozó Miasszonyunk Kápona őrzi.
Laziszkó
Laziszkó falu mellett található Közép-Európa egyik legnagyobb faépítménye, a Szentkereszt evangélikus fatemplom. Festői környezetben fekszik, de eredeti helyéről, Nagypalugyáról a ’70-es években helyezték át ebbe a faluba. Eredeti helyére meg 1693-ban, a protestánsok templomépítési szándékait szentesítő soproni országgyűlés után építették, egyetlen vasszeg felhasználása nélkül, mivel a rendelet tiltotta a templom építéséhez a vas és a kő felhasználását. A hatezer férőhelyes hatalmas fatemplom barokk berendezésének egy részét, például a fából faragott oltárt még ma is megcsodálhatjuk.