Az időjárás ugyan nem, de a koronavírus helyzet kegyes volt hozzánk az október 16-17-i hétvégén, így semmi nem akadályozott meg minket abban, hogy megtartsuk hagyományos őszi Hazajáró túrahétvégénket. A ború-ködös idő ellenére minkét nap szép számmal érkeztek túrázók, hogy megismerjék a Börzsöny és a Visegrád-hegység csodavilágát.

Október 2-4. közt – immáron 5. alkalommal – rendeztük meg a Hazajáró Egylettel közös Bükkaljai hétvégénk, melynek túrái idén is a Hazajáró Kupa részei voltak.

A Hazajáró Maderspach Emléktúrát, mely idén a Vulkán-hegység legmagasabb pontját, az 1946 méteres Oszlea-csúcsot, és ennek a  gerincén való végigvonulást foglalta magába, szeptember 26-án szerveztük meg. Mivel a határátkelést bizonyos szabályok korlátozzák, csak Erdélyből volt két tucatnyi résztvevő.

Nagy mókamester tud lenni az élet ám! Ennek ékes bizonyítéka, mikor a jelenlegi magyar kormányzat thanosi csettintéssel elintézte a határok lezárását. Ezen döntés alapjaiban húzta keresztül a szeptember első hétvégéjére betervezett Horthy Miklós Emléktúra lebonyolítását.

Hiába a koronavírus járvány és a határzár, kárpátaljai barátaink töretlen lelkesedéssel hódítják meg a Kárpátok bérceit. Szeptemberi első túrájuk a Szmerekovij káminyra, vagyis a Fenyő kőre vezetett. Fogadjátok szeretettel Bíró András barátunk beszámolóját.

Magyar szótól visszhangzott a Bacsófalvi-tó augusztus 29-én, hiszen közel százan gyűltek össze a partján a II. Selmeci Őrjárat Emléktúra alkalmából. A tavalyi létszám háromszorosa a szervezőket is meglepte. A járványhelyzet úgy látszik „kiéheztette“ a túratársadalmat, így mindenki kapott az alkalmon, hogy találkozva régi ismerőseivel, egy 20 km-es vezetett túrán vegyen részt.

Közel száz lelkes túrázó részvételével zajlott le a hétvégén az idén első alkalommal megrendezett Csallóközi Hazajáró Túra. Rengetegen érkeztek az anyaországból, de a környékről is, hogy bejárják szűkebb hazájukat. Köztük volt Borka Zoltán barátunk is, fogadjátok szeretettel beszámolóját a túráról.

Még le sem pergett Bácska húsos földjének darabkái a túracipőmről, de már érezni lehetett március első felében, hogy a Kárpát-medencei túrázásoknak egy darabig lőttek, mivel egy váratlan járványügyi helyzet ezen programokat mind keresztülhúzta. Szerencsére a helyzet hétről-hétre lassacskán javult, így a fényt is láttuk az alagút végén. Júniusra pedig elérkezett Felvidék pillanata is, mikor is kiderült, hogy az eredetileg meghirdetett I. Csallóközi Hazajáró Túra megrendezésre kerül.

Ollé Ernő főszervező és segítői szorgos méhek módjára egy tartalmas programot állítottak össze az összesereglett túrázók számára. Nem túlzok, de egy kisebb sereg gyűlt össze az ekecsi Villa Fília Panzió udvarán, várva a rajtot. Nálam a zsíroskenyér és a két feles pálinka megadta a kellő löketet a napra. El is kellett a segítség, hiszen bár sík terepen haladtunk végig, de a több, mint 30 kilométeres táv és a döglesztő meleg kombinációja rendesen kifacsarta a túrázó erejét a célba érésnél. Az enyémét biztosan. Na, de ne szaladjunk ennyire előre. Csak szépen sorjában!

Reggel nyolckor nekiindultunk a csallóközi rónaságnak. Mielőtt még belemerültünk volna a kilométerek taposásába, Puss Péter jezsuita szerzetes adott nekünk egy rövid istentiszteletet. A túra elején áthaladtunk a térség tanyavilágán, majd egy kisebb pihenőt tartottunk a Botakla tanyáján, ahol frissítővel és a megunhatatlan zsíroskenyérrel vártak minket. Erőt gyűjtve folytattuk utunkat. Az ilyen alkalmak tökéletesek arra, hogy régen látott túratársaddal folytass különféle eszmecserét vagy netán új arcokkal ismerkedj meg.

A következő nagyobb pihenőnket Gútán, a helyi vízimalomnál ejtettük meg. A megvendégelés itt is príma volt, köszönhetően az Új Egység Mozgalom és a helyi Köz-Ért Polgári Körök közreműködésének. Lőttünk is itt egy frankó csapatképet, majd rákészültünk a táv második felére.

Gútáról kifelé még útba ejtettük a helyi Hadtörténeti Múzeumot, majd onnan megcéloztuk magunknak a Villa Fília Panziót és elindultunk feléje, a csallóközi tanyavilág érintésével. Na itt már rendesen perzselt minket a nap. Ettől függetlenül a nagyszámú társaság szépen bírta a strapát. Bár engem az utolsó kilométereknél inkább a szívem és lelkem vitt be a célba, de a lényegen mit sem változtat. Mindenki sikeresen teljesítette az idei év első felvidéki túráját.

A célban már vártak minket. Tatai Robi, a TV2 Séfek séfje műsora nyertesének malacpofagulyása a lehető legjobbkor készült el az éhes társaság számára. A háttérben szólt a élő muzsika, sőt voltak olyanok a társaságban akik dalra is fakadtak a kellemes fáradtságban.

Köszönet jár ezért a tartalmas programért Ollé Ernőnek és csapatának, akik lelkes és szorgalmas munkával egy minőségi túrát állítottak össze. Jár a pacsi Jakab Sanyinak, aki a Hazajáró c. műsor egyik arcaként szintén végigtolta velünk a távot és nem utolsó sorban óriási tapscunami azoknak a túrázóknak, akik eljöttek és megtisztelték Csallóközt jelenlétükkel.

Jövőre folytatás!

A Hazajáró Egylet berkein belül idén második alkalommal szerveztük meg a Bácskai Ispánság felségterületén a Hazajáró túrát. A tavalyihoz hasonlóan ebben az évben is március elejére időzítettünk, egy szombati napra. A túra célja, hogy Bácska természeti és kulturális értékeit megmutassuk az idelátogató hazajáró turistáknak. Ezért tavaly Szabadkát és környékét jártuk be, idén Tóthfalu és környékére esett a választás.

A Hazajáró Honismereti és Turista Egylet szervezésében, Szentes Antal vezetésével, 2020. január 24-26. közötti időszakban első alkalommal, kísérleti jelleggel került megrendezésre az I. Madéfalvi Hargita Túra (Siculicidium emléktúra). A szervezők jövőbeni tervei között szerepel a történelmi megemlékezés és turisztikai program összekapcsolása a Kárpát-medencei magyarság téli találkozási helyének kialakítása, akár családok számára is – állt a szervezők felhívásában.