Hosszú útról hazatérve már önkéntelenül is keresi a tekintet, megvan-e még? Aztán persze mindig megvan, és ettől kicsit meg is nyugszik a garabonciás vándor: ismét hazatért. Persze megvolt már az előtt is, mielőtt itt az emberi élet megjelent volna. De ne menjünk vissza a triász korba…
Hányszor elképzeltük már milyen lehetett régen… és egy pillanatra milyen öröm jár át bennünket, ha olyan régi fotó kerül a kezünkbe, amelyen megbontatlanul láthatjuk a Cserhát sasbércét. 1963. Ebben az évben kezdték el fejteni a hegy déli oldalát, hogy a váci cementgyártásnak legyen alapanyaga. Ma már szerencsére a Naszály-hegyen megindult a rekultiváció, a művelésből kivont bányaterületekre őshonos növényeket telepítettek és a turistákat is egyre több kijelölt útvonal várja a Naszályon.
Persze a hegyre sosem egyszerű feljutni, hisz meredeken emelkedik ki környezetéből és minden oldalról kihívást jelent megmászása. Ezt mi is megtapasztalhattuk június 20.-án, mikor mintegy 40-en gyűltünk össze Katalinpusztán, hogy a 2. Lehőcz János emléktúra keretében másszuk meg a hegyet. A Váci Reménység egyesület természetjáró szakosztálya által szervezett túrát kétszer is el kellett halasztani a vírushelyzet miatt, ám úgy gondoltuk, ha már így feloldották a korlátozásokat, miért is tolnánk át a túrát 2022-re?
Persze idén sem túl sok váci tolongott a rajtban, ám ezt ellensúlyozta, hogy még Békéscsabáról és Ipolyságról is érkeztek túrázók a Lehőczre. Az első túrához képest az útvonal is módosult: ezúttal a Naszály nyugati oldala és a Katalinpuszta feletti kilátóhelyek kerültek terítékre, de persze a legmagasabb csúcsot is megmásztuk, ahogyan a Látó-hegy, a Függőhíd és Rockenbauer Pál kopjafája sem maradhatott ki.
2022-ben éppen 100 éves lesz a Váci Reménység, így a 3. Lehőcz túra mellett terveink szerint egy 100 kilométeres teljesítménytúrára is várjuk jövőre az érdeklődőket!
Hagyománnyá vált, hogy a Hazajáró két ismert személyisége részvételével tervezik meg Medvesalján a Hazajáró túrát. A gyönyörű táj, valamint Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor neve elég ahhoz, hogy a távolabbi településekről is ide vonzza a résztvevőket. Nem volt ez másképpen az idén sem, Debrecenből, Budapestről, Gödöllőről, Mogyoródról, Párkányból, Salgótarjánból fokozatosan érkezetek a kisebb-nagyobb baráti társaságok, hogy egy újabb közös élmény reményével gazdagodva térjenek majd onnan haza.
Többségük némi csalódással vette tudomásul, hogy a túra két főszereplőjét hiányolniuk kell. Személyes okok és a COVID védettség hiánya, a határátlépés feltételeinek változtatása miatt sajnos nem tudták vállalni a részvételt. A túra ettől függetlenül remek hangulatban telt, hiszen azon két ismert világutazó is részt vett. Yeti Female (civil nevén Kovács Zsuzsi) és Jeli Gábor azaz Jeti, akik már egy nappal korábban megérkeztek és az Óbásti tó szigetén táboroztak le, majd reggel ott csatlakoztak a túrához.
A gyülekező, a korábbi évekhez megszokott módon az egyházasbásti Pogányvár Fogadónál volt, ahol a megadott indulási időre mintegy 40-en gyűltek össze. Belefért ebbe a várakozás is, hiszen a magyarországi résztvevők egy része a ceredi határátkelőhelyen tervezte a határátlépést, de azt egyszerűen és váratlanul lezárták. Kerülni kellett, a legközelebbi út Somoskőn és Füleken keresztül volt lehetséges, ami azonban lényegesen hosszabb volt.
Gyülekező a Pogányvár Fogadónál
A kis kényszerpihenő ugyanakkor lehetőséget adott a fogadó szolgáltatásainak igénybevételére. Ismerve az elmúlt évekből a fogadó és szervezőinek gazdag programsorozatát az iránt érdeklődtem, hogy az idei idény milyen lesz. A szervezők elmondták, óvatosak, előre nem belátható, hogy akár néhány hét múlva is milyen lesz a helyzet, így komolyabb terveik sincsenek. A fogadó működik, az elmúlt hónapokban megújult a környezete, bővült a kínálata, fogadja a vendégeket. Ugyanez mondható el a Völgyről is, de kulturális, közösségi programokat csak akkor tudnak előkészíteni, ha azokat reálisan és biztonsággal meg tudják valósítani. Ami bizonyossággal mondható, hogy gyalogtúrák lesznek, s igény esetén hőlégballonos repülésekre is sor kerülhet.
A túrát Kovács Roland és Id. Ádám Sándor vezették, akik az egyébként fárasztó útvonal „pihenési” szüneteiben mutatták be a meglátogatott helyszíneket, azaz Medvesalja természeti és geológiai érdekességeit. A Fogadótól Óbást felé indult a csoport és két települést határoló dombtetőn állt meg. A két település lakosai ezen az úton sokkal gyorsabban és egyszerűbben tudnak eljutni egymáshoz mint a közúton, amely több kilométer megtételét igényli.
Úton
A vezetők a vidékről, a terület értékeiről meséltek. Ádám Sándor főleg a vulkánokról, azok kialakulásról. Ezután mezei úton és egy hirtelen ötlettől vezérelve egy „méhlegelőnek” használt mezőn kelt át, nyakig érő fűben. Egy sorban, a mező károsítása nélkül. Egy rövid gyaloglás után az Óbásti-tó volt az első megálló. A tavon éppen virítottak az itt megtelepedett vízi növények. Ki-ki kedve szerint morgolódhatott azon, hogy az elmúlt hónapokban valaki(k) egy oda nem illő házikót építettek fel a partján. Mindazok, akik ismerjük a korábbi állapotát, egyhangúan mondhattuk, nem illik oda.
Az Óbásti-tó
A bevezetőben említett „jetik” a tó szigetén táboroztak. A program szerint aki akart, itt reggelizhetett. A résztvevők megismerték Yetit, a nagyon szimpatikus világutazó hölgyet, nevén Zsuzsit és baráti társaságát. Yeti kicsit a csigát idézte, aki a hátán hordja a házát. Teljes felszereléssel emelte a hátára hátizsákját, ami a mintegy 20 km-es túra alatt alig került le onnan. A túrát edzésnek használta, hiszen a legközelebbi nagy terve a világ nyolcadik legmagasabb hegyének, a 8163 m magas Manaslunak megmászása 2021 szeptemberében pótlólagos oxigén nélkül. Erre készül, bárki kérdezte erről és másról, örömmel válaszolt.
Pihenő a tónál
Ezután már jöttek az emelkedők és a pihentetőbb egyenes szakaszok, melyek a túrázáshoz kiváló idő ellenére bizony fárasztották a résztvevőket. De végül többszöri rövidebb pihenő után „előjött” a Garád nyereg, majd a Medves fennsík északkeleti része, ahonnan jó, tiszta időben belátni a Felvidék jókora részét. Ezt a párás levegő most nem engedte meg, de a látvány így is felemelő volt. Ádám Sándor a fennsík létrejöttéről és az utóbbi években szinte semmilyen aktivitást nem kimutató Novohrad-Nógrád Geoparkról szólt. Mint elmondta, abban, hogy az része lett az UNESCO Világörökségnek, nagy része van annak a tájnak és értéknek, mely körülölelte a túra résztvevőit.
A következő, sziklákkal bőségesen ellátott, erdei útszakasz a Medves fennsíkra vezetett. A mohákkal fedett kövek, sziklafalak mellett kirajzolódott az egykori kőfejtőben kitermelt kő szállítási útvonala, néhány egykori épület alapjai, és „bónuszként” egy, a fennsík pereméhez vezető meredek lejtő. Utóbbit mindenki legyőzte és túlélte, de a tetőn jólesett a pihenő. A Medves fennsík Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű vulkáni bazalt fennsíkja. Harmada Szlovákiában, két harmada Magyarországon fekszik. A fennsíkot övező dombok, vulkáni csúcsok két legszebb látványosságai a Somoskői és a Salgói vár. Mindkettő látható volt.
A visszafelé vezető út egy hegygerincen vezetett, szakasza újra embert rejtő füves réten keresztül. Majd rátért az induláskor megismert Egyházasbást és Óbást között vezető gerincre és útra. A túra valamivel több mint 20 km megtétele után, némi időcsúszással a Fogadónál ért véget.
Az esti előadásra megtelt a Fogadó terme, az érezhető fáradtság ellenére a túrázók nagyobbik része ott maradt, s élvezettel hallgatta Female Yeti élménybeszámolóját, melyben arról is szólt, hogyan is lett világutazó.
Female Yeti
Az eredeti cikk a körkép.sk internetes portálon jelent meg.
Hogy a football 55 év után valóban hazatér-e Angliába, az majd vasárnap későeste kiderül, ám az már bizonyosság, hogy a Hazajáró túrák 8 hónap után ismét hazatérhettek a Magas-Börzsöny bérceire!
Nyolc hónap. Ennyi idő telt el az utolsó Börzsönyben rendezett túránk óta, így alaposan fel kellett frissíteni az emlékeket, hogy hol is tároljuk a rendezéshez használt bélyegzőket, molinókat és a többi fontos eszközt, amelyek nélkülözhetetlenek a Kaldera 25 lebonyolításához. Magát a távot most nem kellett külön bejárni, hisz hetente, kéthetente megfordultunk a Vulkántúra kistestvérének útvonalán, így jólesően konstatálhattuk, hogy a tereppel ezúttal nem lesz gond. Ami még nehézséget okozott a felkészülésben, az a magyar-francia meccs, amely június 19-én sok tagtársunkat a Puskás stadionba szippantott. Ezért is külön köszönet Fórizs-Kun Eszternek, Fűri Lászlónak és Jakab Sándornak, akik az ellenőrző pontokon osztották a pecséteket és a bíztató szavakat.
A nem szokványos előzmények után izgatottan érkeztünk Kemencére, ahol az idei évben a Gabó Fagyizó volt a Kaldera 25 teljesítménytúra és a 12 kilométeres vezetett túra házigazdája. Előbbire 125-en sereglettek össze, köztük sok régi motoros a teljesítménytúrás szcénából illetve sokan a Hazajáró Egylet soraiból. A tavalyi évvel ellentétben ezúttal az időjárás velünk volt, így volt mit csodálni az útvonal kilátópontjain. Az IpolyFeszt keretében rendezett vezetett túrára is beneveztek 40-en; őket Sziva Zoltán barátunk kalauzolta fel a Holló-kő csúcsára.
A túrán szerzett élményeken túl a célban mindenkit a házigazda, Sági Gábor szarvasgulyása várt, és aki időben beért, az szemtanúja lehetett annak is, miként rabol tőlünk pontot a 2018-as világbajnok francia csapat. A nap fénypontja a tavalyi év Hazajáró kupáinak kiosztása volt, amelyet jó néhányan csak most tudtak átvenni a hosszúra nyúlt túramentes időszak után. Köszönet mindenkinek, aki eljött a Kalderára, folytatás októberben a Börzsöny Vándortúrán!
Maradjunk annyiban, az elmúlt durván másfél év érdekes kihívások elé állított minket. Itt jött mindig segítségül a természetjárás, adott régiónk részletesebb felfedezése. Pandémia ide vagy oda, a káosz számunkra akár egy létra. Megmászni, előre tekinteni és menni a végtelenbe. Biztos vagyok benne, a Hazajáró népes túrabrigádja is ilyen szemüvegen keresztül kémlelte a végtelent és túrabakancsát tisztítva készült Egyletünk valamelyik hivatalos túrájára.
Idén VIII. alkalommal került megrendezésre a Hazajáró kupa részeként is jegyzett Radnai-havasok túrahétvége programja. A fő szervező, Varga Csaba nagyváradi expedíciós hegymászó volt, aki sajnos nem tudott az eseményen részt venni, hiszen a túra kezdetéig nem érhetett vissza Himalája-beli expedíciójáról. Így a házigazdára, a Borsafüreden üzemelő Medve panzió tulajdonosára, Bak Anettára, és a HAZAJÁRÓ két ispánjára és túravezetőjére, a Máramarosszigeten élő Jóna Bálintra és a békéscsabai Kocziha Attilára hárult a feladat, hogy a túrát lebonyolítsák.
A Hazajáró Honismereti és Turista Egylet felkérésére és közreműködésével első alkalommal szervezett Hazajáró túrát Erdővidéken a baróti Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesület. A május 22-ikirándulás huszonöt résztvevője a vadregényes Vargyas-szoros Természetvédelmi Terület természeti értékeivel, különleges szépségű látnivalóival ismerkedhetett meg. A túra résztvevői Magyarország és Erdély különböző tájegységeit képviselték Békéscsabától Nagyszebenen és Marosvásárhelyen át Sepsiszentgyörgyig. Az első erdővidéki Hazajáró túra vezetői az Elveszett Világ Egyesület két tagja, a baróti Demeter Zoltán és a vargyasi Sütő István voltak, mindketten tagjai a népszerű Hazajáró műsor szerkesztői, rajongói és támogatói által létrehozott és működtetett Hazajáró Egylet, Kárpát-medencét lefedő ispán csapatának.
A Hazajáró Honismereti és Turista Egylet kezdeményezésére, Szentes Antal koordinálásával, 2021-ben második alkalommal szervezték meg a Madéfalvi Hargita Túrát a helybéliek, amelyre idén, január 23-án, szombaton került sor.
Az októberi, esős-ködös Hazajáró túrahétvégénk után november elején kegyes volt hozzánk a Jóisten, és csodálatos, napsütéses őszi idővel ajándékozott meg minket. Túratársaink a felkelő nap fényében kezdték meg 12, 26 vagy 45 kilométeres túrájukat. Még a kisoroszi gyerekeket is kicsalogatta a késő őszi nap.
