A Hazajáró Honismereti és Turista Egylet szervezésében, Szentes Antal vezetésével, 2020. január 24-26. közötti időszakban első alkalommal, kísérleti jelleggel került megrendezésre az I. Madéfalvi Hargita Túra (Siculicidium emléktúra). A szervezők jövőbeni tervei között szerepel a történelmi megemlékezés és turisztikai program összekapcsolása a Kárpát-medencei magyarság téli találkozási helyének kialakítása, akár családok számára is – állt a szervezők felhívásában.
A gyalogtúrára szombaton, január 25-én került sor, egy ragyogó téli napon. Amikor megérkeztünk Madéfalvára a Csíki-havasok mögül a felkelő nap gyönyörű bíborszínűre festette a keleti vonulatok tetejét és a Csíki-medence közepén elhelyezkedő Nagysomlyó vulkáni kúpját.
A fagyos reggelen 8.00 órakor gyülekeztünk a madéfalvi templom előtt, ahol a szervezők meleg szeretettel vártak. A névsorolvasást és csoportkép elkészítését követően kiderült 65-ön jöttünk el, hogy résztvegyünk e szép útvonallal kecsegtető téli túrán. A résztvevők száma még a szervezők várakozását is felülmúlta, a helyieken kívül az Erdélyi Kárpát Egyesület csíkszéki és udvarhelyszéki osztályának tagjai (ez utóbbi részéről 20 fő), Maros megyeiek, Magyarország több településéről, többek között Gyenesdiásról és Győrből is jöttek túrázók, és az Erdély TV munkatársai is elkísértek bennünket.
A helyi közösség összefogása példaértékű minden téren, a program madéfalvi koordinátora gondoskodott arról, hogy mindenkinek legyen helye a falubeliek által biztosított autókban, amelyek felsorakoztak a résztvevők szállítására Asztagkőig, így a településről a Hargita irányába kivezető 7 km-es, köves útszakaszt sikerült kiváltani és az Asztagkő (1100 m) szomszédságából indult a gyalogtúra 8.50-kor.
Úticélunk a Csompoly-csúcs (1680 m) volt, ahová 12.30-kor érkeztünk, követve a néhány évvel ezelőtt, pályázati támogatásból kialakított tematikus turistaútvonalak irányjelző tábláit.
Tudtuk, hogy lesz némi szintkülönbség, a túraleírásban szereplő 820 m-t úgy értük el, hogy először furcsa módon mind lefelé tartottunk, hogy aztán legyen amit visszakapaszkodni. Az út patakvölgyön vezetett végig, több helyen voltak átfolyások, amelyek helyenként jégpáncéllal borították az utat, megnehezítve a haladást, máshol pedig látványos jégszakállakat formáztak, elkápráztatva minket. Utunk során borvízforrást is érintettünk, amelyet az útról beereszkedve lehet megközelíteni. Nem volt hiány emelkedőkből, de többször pihenőt tartottunk, hogy mindenki tartani tudja a lépést. A meredek ösvényről visszatekintve a Csíki-havasok vonulatát és ennek ölelésében a Csíki-medencét láthattuk, előre tekintve pedig szépen kirajzolódott a Csompoly formás kis kúpja. A csúcshoz közeledve a fenyők helyét átvette a borókás, a hó is nagyobb volt már ezen a helyen. Nem is reméltük, hogy ilyen sokan felférünk a Csompoly-csúcsára, de ahogy a mondás tartja sok jó ember kis helyen is elfér. A panoráma innen csodálatos, a tiszta időnek koszönhetően a szélrózsa minden irányába elláttunk, mégsem időztünk túl sokat, mert heves szél tépázta a tetőt. Meglepetésben is volt részünk, az egyik túratársunk tárogatóval érkezett a hegyre, ennek hangjától kísérve énekeltük el a himnuszokat a Madéfalvi-Hargita ikercsúcsán.
Keskeny, kanyargós erdei ösvényen folytattuk utunkat igazi téli környezetben, míg el nem értük 13.00 órakor a Madéfalvi-Hargita (1710 m) csúcsát, ahonnan a Csompoly, Csicsói-Hargita, Madarasi-Hargita is elénk tárult. A csúcson csoportkép készült, majd elindultunk lefelé egy másik útvonalon, a Hargita puszta érintésével, ahol elfogyasztottuk ebédünket 14.00 óra körül. Örökzöld, illatos fenyőerdőkön keresztül vezetett utunk, ahol a szálfák az égig érnek. 15.30-kor érkeztünk vissza az Asztagkőhöz, egy szép körtúrát követően. Itt még időztünk egy keveset, megnéztük az erdei múzeumot és a hatalmas lávakő jótékony energiáit szívtuk magunkba, meg az elénk táruló Csíkország csodálatos panorámáját, a felcsíki falvak fűzérével.
Visszafelé újra az autók kényelmét élvezhettük, amelyek a közösségi házhoz szállítottak minket. Itt ismételten a helyiek összetartó erejét érzékelhettük, a csapat tagjait madéfalvi hagymával fűszerezett finom zsíros kenyérrel és forró nedűvel várták a vendégfogadók. Szentes Csaba korábbi polgármester hivatalosan is köszöntötte a túra résztvevőit, ismertette a turizmus fejlesztése érdekében tett lépéseket, majd minden régió képviselője lehetőséget kapott arra, hogy megossza élményeit és értékelje a túrát, s mindezt a gyenesdiási páros előadása tette még színesebbé, akik népi hangszereket megszólaltatva tették hangulatossá az estét, egy felejthetetlen nap ünnepélyes zárásaként.
Köszönet a szervezőknek az élménydús programért, a résztvevők egybehangzó véleménye, hogy a „kísérlet” sikeres volt és van helye a folytatásnak.
Köszönjük a beszámolót Péterffy Ágnes-Katalinnak.
