A Jád forrásvidékének központja Biharfüred. A 19. században a környék erdőit a görög katolikus püspökség bírta. 1882-ben történt, hogy Pável Mihály püspök erre járva egy juhász esztenájában kapott éjjeli szállást. Annyira megtetszett neki a völgykatlan, hogy saját üdülőt építtetett, aminek Stina de Vale, azaz a „völgyben lévő esztena” lett a neve. Az ózondús levegőjű gyógyhelyre aztán szálloda és étterem, majd 1892-ben kövezett út is épült. Ezen érkezett Czárán Gyula is, aki azonnal beleszeretett a helybe és hatalmas lökést adott az általa elnevezett Biharfüred fejlődésének. Körtúra-útvonalakat épített ki, túraleírásokat, könyveket jelentetett meg, előadásokat tartott, és saját maga is sok túrát vezetett.
Archives
Alsókubin
Az Árva folyó völgyének régi központja Alsókubin. Az Árpád-kori település olyan szépen fejlődött a századok folyamán, hogy előbb városi jogot kapott, majd 1683-ban a vármegye új székhelye lett. Azért még találunk itt egy darabka óvárost, ahol az egykori megyeháza, homlokzatán a vármegye címerével, és a főtér régi épületei emlékeztetnek a boldogabb időkre.
A több mint 600 éves katolikus templom berendezése még a régi. Szárnyas oltára 16. századi, falán magyar nemesi síremlék.
Nagybereg
Az egykori vármegye központja volt Nagybereg. A minden évben megrendezésre kerülő csipkebogyó és szőttes fesztivál a hagyományról szól. A jellegzetes helyi mintákkal készült beregi szőttes hagyományát is tovább ápolják a településen.
Beregszász
A történeti hagyomány szerint a XI. században a környék birtokosa, I. Béla fia, Lampert herceg alapította a települést a Vérke folyó két partján. Ezért is nevezték sokáig Lampertházának. A királyi városba a kunok és a tatárok dúlásai után szászok telepedtek. A IV. Bélától nyert kiváltságait később többször is megerősítették.
Beregszász egyik legrégebbi középkori emléke a Mindenszentek tiszteletére emelt katolikus templom. A várossal együtt Isten házát sem kímélték a tatárok, majd a lengyelek és bizony a kurucok is megharcolták itt a harcukat.
Hiszen Bereg vármegye régi székhelye mégis csak a Rákóczi-szabadságharc kultikus helye. Esze Tamás itt is kibontotta a szabadságharc zászlaját. Beregszász népe büszke történelmére, így a kuruc vezér emlékét szobor őrzi.
Bethlen Gábor 17. századi kastélyát a kuruc harcok után valószínűleg maga Rákóczi fejedelem állíttatta helyre. Ma a beregvidéki múzeum működik benne, melynek gazdag gyűjteménye az egykori Bereg vármegye eseménydús történetét mutatja be.
Az első megyeházát 1731-ben emelték a székvárosban, ám miután többször is leégett, egy új helyen már Ybl Miklós tervei alapján építették fel 1890-ben az új megyeházát.
A városnak nemcsak a magyar múltról, de a jelenünkről is van mondanivalója. Van itt többek között magyar színház is. A város központjában a régi törvényszéki épületre az angyalos magyar címer is visszakerült. Kárpátalja legnagyobb református gyülekezete is Beregszászban működik. Templomuk 1715-ben épült.
A főutca többi régi épületének a megújulásával a város lassan kezdi visszanyerni régi arculatát.
Déva
„Tizenkét kőmives összetanakodék,
Magos Déva várát hogy fölépittenék.
Hogy fölépittenék fél véka ezüstér,
Fél véka ezüstér, fél véka aranyér.”
Kőmíves Kelemenné (népballada)
Így kezdődik a népballada, aztán tragikus véget ér: szerencsétlen Kőmíves Kelemen feleségét megfogták és bedobták a tűzbe, hogy legyen hamu, megkötni a falakat. Ez volt az ára, hogy a Maros völgye fölötti vulkáni kúpon álljon magos Déva vára. A legendás múltba vesző királyi vár a török háborúk idején nagy szerepet kapott és olyan birtokosai voltak, mint Hunyadi, Szapolyai, Bocskai vagy Bethlen. Még Dobó István is raboskodott itt, az unitáriusok meg egyházuk alapítójára, Dávid Ferencre büszkék, aki itt szenvedte el rabsorsát, és halt meg 1579-ben. 1849-ben a magyar honvédsereg szállta meg, és persze épp ekkor kellett felrobbanni a lőporraktárnak. Azóta pusztuló falai manapság kezdenek megújulni.
És szépen megújult a Várhegy lábánál álló Magna Curia épülete is, amit a 16. század végén építtetett Geszti Ferenc dévai várkapitány. A fejedelmek szálláshelyén élt egy ideig Bethlen István felesége, a „Murányi Vénusz”, Széchy Mária is. Aztán a fejedelmek kora lejárt és múzeum lett kúriájukból.
A város egykori központi szerepére emlékeztet a régi vármegyeháza tornyos épülete is, homlokán a Korvin-címerrel.
Déva rég elhagyott ferences kolostorát halálra ítélte a történelem. De a Mindenhatónak más terve volt az öreg épülettel. 1992-ben ideküldött egy ferences szerzetest, aki felújította és néhány utcán kallódó árva gyermek befogadásával útjára indította gyermekmentő misszióját.
Böjte Csaba testvér csodájának hamar híre ment, s a jóakaratú embereknek hála ma már Déván több száz, és Erdély szerte több ezer szerencsétlen sorsú gyermek élhet szerető családban, járhat magyar iskolába és templomba.
Ruszkabánya
Ruszkabányán ma már csak a monogramját találjuk a hazáért halt bányamérnök, Madrespach Károly síremlékén. Itt érdemes megemlékezni azokról a virágzó reformkori időkről, amikor Maderspach Károly a Hofmann testvérekkel összefogva, feltárta a közeli érclelőhelyeket és felvirágoztatta a Ruszka-völgyét.
Ruszkabánya csillaga azonban lehanyatlott, a hegy nem adott több vasércet. Kínált viszont annál értékesebb márványt. Feljebb húzódva kicsit a Ruszka-patak mentén, a Ruszkicai bányatelepen gigászi márványtömbök jelzik: a „magyar Carrara” földjén járunk. A ruszkicai márvány jó hírnevét Ferenczy István szobrászművésznek is köszönheti, aki a Hofmann család révén jutott el ide és számos alkotásához innen szerzett be alapanyagot.
Szamosújvár
A fiatal várost a 17-18. században a tatárok elől Moldvából Erdélybe menekülő örmények alapították és virágoztatták fel. Századokon át legfontosabb erdélyi központjuk és az örmény katolikus püspökség székhelye volt. A gondosan tervezett városnak szinte minden épülete az örmény múltról mesél, de ma már kevesen élnek itt az őslakos népességből.
A hatalmas örmény katolikus székesegyházat 1804-ben szentelték fel. Egészen az 1950-es évekig örményül prédikáltak itt. A közösség legnagyobb becsben tartott ereklyéje külön mellékkápolnát kapott. A „Krisztus levétele a keresztről” című festmény úgy tartják Rubens munkája. I. Ferenc császár személyesen adományozta a szamosújvári örményeknek hálából rendszeres anyagi támogatásukért.
Van itt még egy ikonikus épület, az örmények előtti korból, aminek a nevét is köszönheti a város. Egy ősi vár helyén a 16. században Martinuzzi Fráter György bíboros épített palotát. A fényűző kastélyból 1786-ban komor börtön lett. Volt egy rabja, akinek szelleme eggyé vált Szamosújvár nevével. Ahogy a betyárnóta is mondja, szökési kísérletei után 1873-ban a szegedi csillagból ide szállítottak át az alföldi puszta legendás betyárját, Rózsa Sándort. Itt is végezte be a földi harcot, egyszerű sír jutott neki a rabtemetőben, de a koszorúk jelzik, szelleme örökké él.
A börtönt a román kommunista hatalom az ország egyik legrettegettebb büntetőhelyévé tette. A rabtemetőben emlékezzünk meg a vörös rémuralom ártatlan áldozatairól is.
Rimaszombat
Gömör-Kishont vármegye egykori székvárosa Rimaszombat. A Városháza 1801-ben épült.
Már 1840 óta várja vendégeit a Fekete Sas Vendéglő, amely annak idején vigadónak épült. A gömöri klasszicizmusnak talán legszebb és legmonumentálisabb alkotása.
A Főtéren áll az 1784-ban épült református templom, amely 1909-ben nyerte el mai formáját. És itt áll az egykori Vármegyeháza is, ahol Petőfi Sándort 1845-ben Gömör és Kishont vármegye tiszteletbeli táblábírájának választották.
Rimaszombaton, a református templom kriptájában alussza örök álmát Ferenczy István szobrászművész.
Kevés város van szerte a hazában, amely ennyi nagyságot adott a magyarságnak. Itt született a nemzet csalogánya, Blaha Lujza színésznő is.
A patinás protestáns főgimnázium padjait is sok neves személyiség koptatta. Köztük volt Mikszáth Kálmán író, Pósa Lajos, a magyar gyermekirodalom megteremtője vagy Izsó Miklós szobrászművész is.
Van egy másik múltidéző tér is Rimaszombaton. Itt áll az 1902-ben épült új megyeháza, homlokzatán Gömör vármegye címerével, parkjában neves költőink, úgymint Tompa Mihály és Petőfi Sándor szobraival.
Topolya
A telecskai löszfennsík termékeny földje már a népek vándorlása előtt vonzotta az embereket. Ha tudták volna, mennyi vészkorszakon kell átmenniük utódaiknak, tán meg sem vetik a lábukat Topolyán… Rabigálta török, dúlta szerb, aztán a kiegyezés után nyugalmasabb, építkező évtizedek jöttek a mezővárosra. Ekkor épült a régi Kálvária kápolnája is.
A hit dönthetetlen erejét mutatja a bácskai magyarság legnagyobb katolikus szentélye, a régi helyén 1906-ban épült Sarlós Boldogasszony templom is. Raichle Ferenc neves szabadkai építész tervezte a korában újdonságnak számító vasbeton oszloprendszerrel.
A hit fellegvára után az út az istentelen hordák áldozataihoz, a temetőbe vezet. 1944-ben a szovjet csapatok árnyékában betörő szerb partizánok nagy vérengzést tartottak Topolyán. Több száz ártatlan magyar embert küldtek a halálba.
Az alföldi szélmalom munka híján megmaradt műemléknek a topolyai tó partján.
A Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ a topolya környéki magyarság egyik fellegvára. Itt működik többek között a tulipán kézimunka csoport, de van itt néptánc is.