Gömör-Kis­hont vár­me­gye egy­ko­ri szék­vá­ro­sa Rima­szom­bat. A Város­há­za 1801-ben épült.

Már 1840 óta vár­ja ven­dé­ge­it a Feke­te Sas Ven­dég­lő, amely annak ide­jén viga­dó­nak épült. A gömö­ri klasszi­ciz­mus­nak talán leg­szebb és leg­mo­nu­men­tá­li­sabb alko­tá­sa.

A Főté­ren áll az 1784-ban épült refor­má­tus temp­lom, amely 1909-ben nyer­te el mai for­má­ját. És itt áll az egy­ko­ri Vár­me­gye­há­za is, ahol Pető­fi Sán­dort 1845-ben Gömör és Kis­hont vár­me­gye tisz­te­let­be­li táb­lá­bí­rá­já­nak válasz­tot­ták.

Rima­szom­ba­ton, a refor­má­tus temp­lom krip­tá­já­ban alussza örök álmát Feren­czy Ist­ván szob­rász­mű­vész.

Kevés város van szer­te a hazá­ban, amely ennyi nagy­sá­got adott a magyar­ság­nak. Itt szü­le­tett a nem­zet csa­lo­gá­nya, Bla­ha Luj­za szí­nész­nő is.

A pati­nás pro­tes­táns főgim­ná­zi­um pad­ja­it is sok neves sze­mé­lyi­ség kop­tat­ta. Köz­tük volt Mik­száth Kál­mán író, Pósa Lajos, a magyar gyer­mek­iro­da­lom meg­te­rem­tő­je vagy Izsó Mik­lós szob­rász­mű­vész is.

Van egy másik múlt­idé­ző tér is Rima­szom­ba­ton. Itt áll az 1902-ben épült új megye­há­za, hom­lok­za­tán Gömör vár­me­gye címe­ré­vel, park­já­ban neves köl­tő­ink, úgy­mint Tom­pa Mihály és Pető­fi Sán­dor szob­ra­i­val.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 141. rész: Vepor-hegység — Kishont ősi rögei